Miután történelmi melegrekordot döntött az idei augusztus Magyarországon, beszélni kell arról, milyen megoldásokkal lehet csökkenteni a nyári forróságot Budapesten. A főváros zöldítéssel és passzív hűtésű épületfelújításokkal adna választ a klímavédelmi kihívásokra - jelentette be Karácsony Gergely.

A főpolgármester beszámolt arról, hogy munkatársai 12 év műholdas adatai alapján feltérképezték: hol és mennyivel melegebb Budapest önmagánál.

Az elkészült prezentációban szerepel egy meglepő dia is a világegyetem legforróbb felületeiről: ezek a Nap, egy kvazár (a fekete lyuk körül örvénylő kozmikus objektum), egy gőzölős vasaló — és a Baross tér nyáron. "Viccnek durva, nem is az" - jegyezte meg ezzel kapcsolatosan Karácsony.

Majd részletesen beszámolt az említett vizsgálatról, amelynek során a műholdak termális szenzorai 2013 és 2025 között 32 nyári és 4 téli alkalommal mérték meg a főváros felszínhőmérsékletét, 30 méteres felbontásban, mindig reggel fél tízkor.

"Ez nem a levegő hőmérséklete, hanem az aszfalté, a bádogtetőé, a parké - és éppen ez hajtja a napi hőterhelést" - mutatott rá Karácsony Gergely.

A műholdas képek mellé felszínborítási adatok és nyolc HungaroMet-állomás idősorai kerültek.

A városon belüli szórás még ennél is látványosabb: a legalacsonyabb átlagos felszínhőmérséklet a II. és a XII. kerületben, a legmagasabb a VI. és a VII. kerületben adódott.

A két véglet között 6,8 °C a különbség, ugyanabban a városban, ugyanabban az órában - hangsúlyozta a főpolgármester.

Hozzátette, hogy a nagy forróságra a világ a légkondicionálók használatával reagált, ennek azonban ára van. Egy amerikai modellezés szerint a légkondicionálók hulladékhője éjszaka egyes helyszíneken 1 Celsius-foknál nagyobb átlagos léghőmérséklet-emelkedést okozott, súlyosbítva az éjszakai hőszigetet és tovább növelve a hűtési igényt.

A szűk keresztmetszet pedig városi szinten van: a hősziget miatt a városi éjszaka nem hűl le, a hűtési igény tovább él, a napelem viszont már nem termel — és ekkor lép be a drága gázos termelés - mutatott rá.

Úgy vélte, mindebből az alkalmazkodóképesség erősítése következik. Közterületen úgy, hogy fával, zöldfelülettel, akár mesterséges árnyékolással csökkentik a hőterhelést, a lakásokat pedig szigetelik.

Jelezte, hogy a szigetelt lakások védettebbek, de az egymást követő túlmelegedett éjszakák után a falak, födémek és berendezési tárgyak is hőtároló tömeggé válnak. A jobb szigetelésnek tehát úgynevezett passzív hűtési intézkedésekkel együtt van valóban hatása, például világos vagy zöld tetőkkel.

Szerinte az uniós források hasznos és fontos felhasználása lehet egy átfogó épületfelújítási program. Budapest ezt el is kezdte már a Zöld Panelprogrammal.

Karácsony Gergely szerint amikor ennek folytatásáról vagy az új bérlakásépítési programról tárgyalhatnak majd a kormánnyal, választ kell találniuk a klímakihívásokhoz való alkalmazkodás összetett kérdéseire is.