Van még ennél lejjebb?

Sorra dönti az újabb és újabb mélypontokat a magyar inflációs ráta, a júliusi 1,2%-os érték 2016 ősze óta nem látott érték, vagyis majdnem tízéves mélypont. A maginfláció ezzel párhuzamosan 1,9 százalékra csökkent.

Vagyis lassan kijelenthető, hogy nem igazolódtak be azok a félelmek, melyek szerint a nyáron újra emelkedésnek indul az infláció. Korábban a szakértők arra számítottak, hogy elsősorban a szolgáltatók önkéntes árkorlátozásainak végével meglódul majd ennek a körnek a drágulása. A KSH adatai szerint a szolgáltatók 4,7%-os éves áremelkedése bőven az átlag felett volt, ezt azonban ellensúlyozta a többi termékcsoport visszafogott áremelkedése.

Így összességében a gazdaságban továbbra is kifejezetten visszafogott, a korábban vártnál enyhébb az árnyomás.

Kérdés, hogy ez megváltozik-e az év hátralevő hónapjaiban, vannak-e olyan inflációs kockázatok, melyek akár már rövidtávon komolyabb emelkedést hozhatnak. A Portfolio által megkérdezett elemzők augusztusra sem várnak nagy fordulatot, átlagosan 1,4%-os inflációra számítanak.

Hónapok óta tartó dezinfláció után augusztusban újra fokozódhatott az áremelkedési ütem, de szó sincs drámai fordulatról – véli Virovácz Péter. Az ING Bank elemzője szerint havi alapon 0,2 százalékos áremelkedésre lehet számítani, ami szintén nem nevezehető jelentősnek. A havi áremelkedés mögött szinte kizárólag az üzemanyagárak állhatnak, hiszen július végén szűnt meg a védett ár, azonban ez teljes egészében csak az augusztusi adatban érvényesült. Virovácz szerint a 2 százalékkal emelkedő üzemanyagárak önmagukban 0,15 százalékot adhatnak a havi inflációhoz.

Back to Europe 2026

Az áprilisi választások után visszakerült az európai térképre Magyarország, a kormány kiemelt célja az uniós források hazahozatala, illetve hosszabb távon az euró bevezetése. Milyen utat kell bejárnia Magyarországnak addig és mekkora lökést adhatnak az uniós pénzek a gazdaságnak? Ezzel a kérdéssel foglalkozik a Portfolio konferenciája, mely szakértőkkel, közgazdászokkal, neves külföldi előadókkal járja körül a témát.

Információ és jelentkezés

Regős Gábor szerint a visszafogott áremelkedésben a legnagyobb szerepe talán az alacsony inflációs várakozásoknak és a viszonylag erős forintnak van. Eközben persze a külső infláció sem kifejezetten erős, de nem is gyenge – gondoljunk az eurózóna 3,3 százalékos értékére.

Az viszont mindenképpen érdekes és szokatlan, hogy a magyar inflációs szint tartósan az eurózóna szintje alatt marad

- emelte ki a Gránit Alapkezelő szakembere.

Meddig maradhat velünk az alacsony infláció?

A várakozások szerint a következő hónapokban sem lódul meg jelentősen a magyar infláció, a nemzetközi kockázatok ellenére is visszafogott maradhat az áremelkedési ütem.

Úgy gondoljuk, hogy a júliusi inflációs adat lehetett az éves mélypont, az év további részében az infláció fokozatos gyorsulására számítunk

- emelte ki Isépy Tamás, a Századvég elemzője.

A mezőgazdasági árak mellett az energiaárak és a forint árfolyama jelenthetik a legnagyobb kockázatot az év hátralevő részében – vélekedik Regős Gábor. Az energiánál a földgáz ára drasztikusabb mértékben nőtt, ami hazánk jelentős energiafüggősége miatt mindenképp problémát jelent, az a kérdés, hogy ezt a problémát mikor és milyen ütemben árazza be a piac a forint árfolyamába.

Az augusztusi adat után fokozatosan emelkedő inflációra számítunk, év végére 2% fölötti éves árindexszel – vetítette előre Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Központjának vezetője. Az energiapiaci fejlemények nem kedvezőek, ezért az üzemanyagoknál további emelkedés tűnik most valószínűbbnek. Az élelmiszereknél az aszály hatása várhatóan nem egyből fog jelentkezni, ugyanakkor az európai búza és kukoricaárak a nyár folyamán emelkedésnek indultak. Úgy látjuk, hogy a tartós árcsökkenés után ősz közepe-vége felétől kezdve az élelmiszereknél lassú drágulás indulhat be. Ami ugyanakkor jó hír, hogy a vállalatok áremelési szándékai továbbra is nyomottak – tette hozzá.

Árokszállási szerint, ha nem „durrannak el” nagyon az energiaárak, és a nemzetközi kamat-és hozamkörnyezet emelkedése mellett is viszonylag stabil tudna maradni a forint, akkor jövőre jó eséllyel valahol 2,5-3% között lehet az éves átlagos drágulási ütem. Elromló nemzetközi hangulatban és gyorsan növekvő energiaárak mellett ugyanakkor könnyen borulhat ez a várakozás.

Prognózisunk alapján az idei évben már nem lép 2% fölé a magyar árindex

- hangsúlyozta Becsey Zsolt, az Unicredit Bank elemzője.

Az infláció fokozatos emelkedésére számít Nyeste Orsolya is, ugyanakkor az Erste Bank szakértője szerint a gyorsulás üteme sokkal visszafogottabb lesz, mint előzetesen várható volt. Az év végéig szerinte szinte biztosan a 3%-os jegybanki cél alatt marad az infláció. A távolabbi kilátásokat bizonytalanabbá tette az iráni helyzet újbóli élesedése, általános lezáratlansága, ami az energiaárak kiszámíthatatlan változásaihoz vezet, ez továbbra is fontos előrejelzési bizonytalanság.

A Szabadság téren is kiemelten figyelik a mostani adatot

A most megjelenő adat azért is különösen fontos, mert az MNB-nek is figyelnie kell a friss inflációs statisztikára. A jegybank két hét múlva, szeptember 22-én tartja kamatdöntő ülését, illetve akkor publikálja friss növekedési- és inflációs előrejelzését. Ráadásul a nyári „mini kamatcsökkentési ciklus” után dönteni kell a folytatásról is, a fő kérdés az lesz, hogy maradt-e még tér őszre az 5,5%-os alapkamat további csökkentésére azt követően, hogy három hónap alatt összesen 75 bázispontot lazított a Monetáris Tanács.

Mindez egybeesik azzal, hogy az MNB épp most vizsgálja felül inflációs célját, amivel kapcsolatban őszre ígértek további információt. A jegybank célja jelenleg 3 plusz-mínusz egy százalékos infláció elérése, azonban az euróbevezetéssel párhuzamosan ezt a célt 2 százalékra kellene csökkenteni. Éppen ezért sem mindegy, milyen árnyomással számolhatnak a következő hónapokban.

Virovácz Péter szerint az augusztusi adat továbbra is kedvezőbb képet mutathat annál, mint amire a jegybank a júniusi inflációs jelentésben számított. A friss piaci hírek szerint azonban úgy tűnik, hogy a globális kockázatvállalási kedv mérséklődése, a forint gyengülése, a hozamok és az energiaárak emelkedése együtt már túl nagy kockázatot hordoz a monetáris politika számára.

Monetáris politikai szempontból egyértelműen a forint stabilitása került előtérbe, amit nemzetközi események és az erős pozicionáltság rángat – vélekedik Becsey Zsolt. Szerinte amennyiben az amerikai kamatpálya, a félidős választások és a gázárak körüli helyzet tisztul, a jegybank folytathatja a kamatvágásait. A hazai katalizátorok közül az októberi hosszútávú költségvetési program lehet meghatározó. Ennek megfelelően szerinte novemberben folytathatja a kamatvágást a jegybank.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images