GazdaságSzerző: vg 6 napja 3 percnyi olvasás
Az idei, várhatóan kevés bort adó, rendkívül egyenetlen évjárat lesz.
A legfrissebb, augusztus végi információk alapján 2026-ban az átlagosnál lényegesen kevesebb szőlő és bor várható Magyarországon, miközben a minőség borvidékenként, sőt ültetvényenként is szélsőségesen eltérhet. Országos, hivatalos termésbecslés egyelőre nem jelent meg, ezért az eddig felmerült számokat fenntartással érdemes kezelni, ugyanakkor a jelzések így is lesúlytóak. A jelenlegi információk alapján, az Alföld egyes borvidékein katasztrofális a mennyiségi veszteség, más térségekben többnyire 15–30 százalékos terméscsökkenést jeleznek. A megmaradt szőlő több helyen egészséges és magas cukortartalmú, azonban a kevés lé, a gyors savvesztés, a napégés és a kényszerérés azonban rontja a borászati kilátásokat.
Az eddigi borvidéki beszámolók szerint a legnagyobb veszteség a két nagy alföldi termőkörzetben keletkezett. Az Agrárszektor cikke szerint, Hajós–Bajai borvidéken az 1800 hektárból több mint 1500 hektár, a Kunsági borvidéken pedig a mintegy 20 ezer hektárból 15 ezer hektár szenvedett teljes vagy csaknem teljes fagykárt. Koch Csaba szerint a május eleji fagy közvetlen termelési értékben legalább 30 milliárd forintos veszteséget okozott az ágazatnak. Frittmann Péter úgy látja, a Kunságban a termés legalább fele, egyes területeken 70–80 százaléka elveszett, a megmaradt szőlőt pedig tovább gyengítette az aszály.
Az Alföldön kívüli borvidékekről jellemzően 15–30 százalékos, elsősorban aszály okozta terméscsökkenést jeleznek. A fürtszám sok helyen megfelelő, a szemek azonban nem teltek ki, ezért kisebb a fürttömeg és különösen alacsony lehet a lékihozatal. Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi szőlőből is kevesebb must, végső soron kevesebb bor készülhet.
Összehasonlításképpen: a KSH adatai szerint 2024-ben 378,8 ezer tonna szőlőt takarítottak be, amelyből 2,69 millió hektoliter bor készült. A jelenlegi regionális kárbecslések alapján 2026-ban a szőlőtermés akár a 250–300 ezer tonnás sávba is visszaeshet. Ez saját, előzetes nagyságrendi becslés, nem hivatalos ágazati prognózis.
Amennyiben a szőlőtermés valóban 250–300 ezer tonna körül alakul, normál feldolgozási arány mellett nagyjából 1,7–2,1 millió hektoliter újbor készülhetne. A tényleges mennyiség azonban inkább a tartomány alsó feléhez közelíthet, mert az aszály miatt a szőlő lékihozatala is elmarad a megszokottól. Erre a Világgazdaságnak nyilatkozó borászok is felhívták a figyelmet, jelezve, hogy a leszüretelt szőlő lékihozatal idén gyakran csak a fele a többéves átlagnak.
Ráadásul sok súlyosan károsodott alföldi ültetvényeket már nem is takarítanak be: előfordul, hogy a leszedhető szőlő értéke nem fedezné a szüretelési költségeket.
A minőségi kép kevésbé egyértelmű, mint a mennyiségi. A száraz idő csökkentette a lisztharmat, a peronoszpóra és a rothadás veszélyét, ezért sok helyen egészséges alapanyag érkezhet a pincékbe. A hőség ugyanakkor felgyorsította a cukorképződést és a savak lebomlását. A legnagyobb technológiai feladat a szüret időzítése. A magas mustfok önmagában nem garancia a jó borra: ha a pincészet a további cukrosodásra vár, közben elveszítheti a frissességhez szükséges savakat. Az Agrokult összefoglalója szerint ezért idén különösen fontos a cukor, a sav, az aromák és a fenolos érettség együttes figyelése.
További országos kockázat, hogy a szőlő aranyszínű sárgasága immár mind a 22 borvidéken igazoltan jelen van. A Nébih tájékoztatása szerint augusztusban a Bükki borvidéken is kimutatták a betegséget. Ez nemcsak az idei termést csökkenti: a fertőzött tőkéket ki kell vágni, ezért a következő évek termőalapját is veszélyezteti.
Összességében tehát 2026 várhatóan kevés bort adó, rendkívül egyenetlen évjárat lesz. Jó és akár kimagasló tételek is készülhetnek, különösen az idősebb, mélyen gyökerező tőkékről és a jobb vízgazdálkodású termőhelyekről, de országos szinten a mennyiség visszaesése, a gyenge mustkihozatal és az alacsonyabb savtartalom határozhatja meg az évet.
A hazai szőlő- és borágazat az elmúlt években egyszerre szembesült
Az aszályos időszak, a nyárra kritikussá váló vízhiánny, valamint az amerikai szőlőkabóca által terjesztett aranyszínű sárgasággal is meg kellett küzdeniük a hazai szőlőtermelőknek.
Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy látványosan emelkedett a belföldön értékesített magyar bor ára 2026 első öt hónapjában, miközben a kivitel mennyisége és értéke is visszaesett. A piac kettészakadása különösen érzékenyen érintheti azokat a borászatokat, amelyek a lédig exportból élnek, ugyanakkor a tokaji fehérborok külföldi árának növekedése kedvező kivételt jelent.
Napi