Az RRF-források körüli augusztusi hajrá nemcsak a helyreállítási és ellenállóképességi alap (RRF) 10 milliárd eurós magyar kerete miatt volt fontos, hanem azért is, mert az ott teljesített jogállamisági mérföldkövek megnyithatják az utat további, összesen 6,4 milliárd eurónyi, vagyis mintegy 2300 milliárd forintnyi blokkolt kohéziós forrás felszabadítása előtt. A Miniszterelnökség a Portfolio megkeresésére azt közölte:

a kondicionalitási eljárás lezárásához szükséges írásbeli értesítést szeptember elején küldhetik meg Brüsszelnek, az akadémiai szabadságra vonatkozó önértékelés benyújtása pedig októberben várható.

Több az Európai Bizottságnál, az ügynél rálátó forrás azt mondta lapunknak, hogy az egyeztetések és várakozásaik szerint már a héten megérkezhet a magyar önértékelés a kondicionalitási eljárás elvárásainak teljesítéséről.

Jogi káosz gordiuszi csomóját vágta át Magyar Péter

Itt érdemes tisztázni azt a bonyolult jogi helyzetet, amelybe Magyarország került Orbán Viktor kormányzása alatt az Európai Bizottsággal: a 2021-2027-es költségvetésbe több jogi fék is került, hogy egy jogállamisági válsággal küzdő tagállam esetében megvédhessék az uniós pénzeket a tisztességtelen, korrupt, visszás felhasználástól. Így született meg a jogállamisági eljárásként emlegetett kondicionalitási rendszer, mellettük a technikai (szakpolitikai) és horizontális (általános pénzügyi érdekeket védő átláthatósági és igazságügyi) feljogosító feltételek rendszere.

Az előző kormány több intézkedése, a közbeszerzések átláthatatlansága és korrupciós sémák, továbbá a bíróságok leuralására tett kísérletei miatt befagyasztották a Magyarországnak járó 21,7 milliárd eurónyi kohéziós forrás teljes keretét még 2022-ben.

Ezzel párhuzamosan indult el a helyreállítási és ellenállóképességi, közös uniós hitelfelvételből finanszírozott eszköze, amelyre szintén érvényesek voltak a jogállamisági kritériumok. Az RRF szupermérföldkövekre épül fel, amelyek egy része társadalmi és közigazgatási, másik része pedig korrupcióellenes és jogi intézkedéseket tett minden kifizetés alapjává.

Hogy a magyar jogállamisági vita gyorsan rendezhető legyen, az Európai Bizottság a kohéziós és RRF-pénzek kiszabadításához a szupermérföldköveket átfedésbe tette egymással – bár a fejlesztési forrásoknál vannak egyéb tételek is.

A Ruff Bálint vezette tárca Portfolio-nak küldött válasza szerint a július 10-én elfogadott módosított magyar helyreállítási tervben szereplő jogállamisági szupermérföldkövek és mérföldkövek augusztus 31-i határidőig történt végrehajtása nagyrészt, de nem teljes egészében lefedte a kondicionalitási eljárásban tett vállalásokat is.

A kormány álláspontja szerint ezért az RRF-hajrá jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy külön eljárásrendben gyorsan lezárhatóvá váljon a kondicionalitási ügy is.

A Miniszterelnökség szerint a kondicionalitási eljárás lezárásának egyik központi eleme az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvény hatálybalépése.

A tárca válasza szerint ez többek között

• megerősíti az Integritás Hatóság hatásköreit
• és a magyar vagyonnyilatkozati rendszert,
• kezeli a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvá-k összeférhetetlenségi helyzetét,
• valamint rendelkezik ezen alapítványok törvényben rögzített határidőig történő megszüntetéséről.

A kondicionalitási eljárásban blokkolt 4,2 milliárd euró feloldása nem automatikus, ahhoz a következő lépés egy írásbeli önértékelés megküldése lesz az Európai Bizottságnak.

A Miniszterelnökség azt közölte, hogy ennek előkészítését és benyújtását a tárca koordinálja, a kormány tervei szerint pedig az értesítés szeptember elején kerülhet az Európai Bizottsághoz.

A kormány azt reméli, hogy

a Bizottság a benyújtástól számított egy hónapon belül – vagyis októberben – olyan javaslatot terjeszt az Európai Unió Tanácsa elé, amely megszüntetné a 2022 decemberében elfogadott tanácsi végrehajtási határozatban szereplő mindkét intézkedést.

Így elvileg felszabadulhatna a kondicionalitási eljárás miatt blokkolt 2300 milliárd forintos tétel – bár ehhez a Miniszterelnökség szerint még az EU 2026-os költségvetésének módosítása is szükséges, amelyről a Bizottság javaslata alapján az Európai Parlament és a Tanács dönt.

De megszűnne az az intézkedés is, amely 2022 vége óta kizárja a kekvák-kat és az általuk fenntartott jogi személyeket, különösen a modellváltó egyetemeket az Európai Bizottság által közvetlenül vagy közvetve irányított uniós forrásokból, köztük az Erasmus+ és a Horizont Európa programokból – Lannert Judit oktatási miniszter már pénteken bejelentette, hogy a következő tanévtől már pályázhatnak a diákok és a kutatók.

Az akadémiai szabadság miatt blokkolt 2,2 milliárd euró külön eljárásban mozog, de a Miniszterelnökség válasza szerint a Bizottság a modellváltó egyetemek kekva-struktúráját külön eljárásrendben az Alapjogi Chartában rögzített akadémiai szabadság megsértéseként is értékelte, ezért döntött a kapcsolódó kohéziós források blokkolásáról.

A kormány álláspontja szerint a már említett 2026. évi XVIII. törvény vonatkozó rendelkezései ezt a horizontális feljogosító feltételt is teljesítik.

Az időzítés azonban itt eltér a kondicionalitási eljárástól, mivel a Miniszterelnökség lapunknak megküldött válasza szerint a jogalkotó felkészülési időt adott az érintett felsőoktatási intézményeknek a törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtására, ezért az akadémiai szabadságra vonatkozó ismételt önértékelést csak októberben lehet benyújtani.

Ez azt jelenti, hogy a 2,2 milliárd eurós keret feloldása időben később következhet, mint a 4,2 milliárd eurós kondicionalitási csomag ügye.

A Miniszterelnökség azt is hangsúlyozta, hogy a magyar helyreállítási terv jogállamisági szupermérföldköveiben tett vállalások végrehajtásához, a kondicionalitási eljárás lezárásához és az akadémiai szabadságra vonatkozó horizontális feljogosító feltétel teljesítéséhez szükséges jogszabályokat a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti folyamatos egyeztetés mellett fogadták el, és ezek már hatályba léptek.

A tárca szerint ezért további jogalkotásra nincs szükség az érintett uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében.

Címlapkép forrása: MTI/EPA/Olivier Matthys