KülföldSzerző: magyarnemzet 6 napja 3 percnyi olvasás
Az EU következő hétéves költségvetésébe már az ukrán csatlakozást is szeretnék belekalkulálni, a matek azonban pofonként csattanhat az arcunkon.
Képzeljük csak el, hogy egy baráti társaság tagjai minden hónapban összedobják a pénzt egy közös kasszába, amiből a szegényebb tagok lakásfelújítását és vállalkozásait támogatják. A rendszer ugyanakkor csak addig működik, amíg hirtelen be nem lép a körbe egy új tag, akinek a háza akkora, mint a társaság fele együttvéve, teljesen romokban hever, és a megsegítésére a teljes közös kassza sem lenne elég. A korábbi támogatottak nemcsak hogy nem kapnak több pénzt, de nekik kell elkezdeniük befizetni, hogy az új tag egyáltalán életben maradjon.
Pontosan ez a forgatókönyv lebeg az Európai Unió döntéshozói előtt, amikor Ukrajna, Moldova és a nyugat-balkáni országok integrációjáról tárgyalnak.
A brüsszeli belső számítások szerint Ukrajna csatlakozása akkora sokkot okozna az EU pénzügyi rendszerének, amilyet a közösség még soha nem látott – és a számlát a közép-és kelet-európai tagállamok fizetnék meg.
Az Európai Unió működésének alapja a szolidaritás, amit két óriási alap testesít meg: a kohéziós (felzárkóztatási) alapok és a közös agrárpolitika (CAP). Ezekből a pénzekből épülnek a magyar, lengyel vagy román utak, ebből újulnak meg a kórházak, és ezek a milliárdok tartják életben az európai gazdákat. A pénz elosztása egyszerű szabályon alapul: a szegényebb régiók kapják a legtöbbet, a gazdagabb régiók pedig nettó befizetőként állják a számlát.
Ukrajna belépésével viszont a matek teljesen felborul. Mivel Ukrajna lakossága hatalmas, a háború pusztítása és a strukturális problémák miatt a gazdasági fejlettsége (az egy főre jutó GDP-je) messze elmarad még a legszegényebb EU-tagállamétól is.
A hatályos szabályok szerint, ha Ukrajna teljes jogú taggá válna, automatikusan ő lenne az unió legnagyobb és legszegényebb országa. A felzárkóztatási pénzek szinte egésze azonnal és kizárólag Kijevbe áramlana. Mivel az uniós átlagbér és átlagos fejlettség szintje Ukrajna miatt drasztikusan lezuhanna, a jelenleg szegényebbnek vagy közepesen fejlettnek számító országok (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, sőt Spanyolország és Görögország is) papíron egyik napról a másikra gazdaggá válnának.
Emiatt ezek az államok elveszítenék a kohéziós forrásaik 80-100 százalékát. Sőt, nettó kedvezményezettből nettó befizetővé alakulnának át, vagyis nekik kellene plusz pénzeket utalniuk Brüsszelbe, hogy finanszírozzák Ukrajna újjáépítését.
Ha a kohéziós pénzek elapadása nem lenne elég, a mezőgazdaságban még brutálisabb lenne a pusztítás. Ukrajna a világ egyik legnagyobb éléstára, gigantikus méretű, rendkívül termékeny feketeföld-területekkel és hatalmas agrárvállalatokkal. Az EU jelenlegi agrártámogatási rendszere alapvetően a megművelt földterület nagysága alapján osztja a pénzt a gazdáknak.
Ha Ukrajna belép a közös piacra, az ukrán agrárholdingok akkora földterületekkel jelennének meg a rendszerben, hogy a teljes uniós agrárköltségvetés harmadát egyedül ők szippantanák fel.
Hogy a rendszer ne omoljon össze, Brüsszelnek két választása lenne: drasztikusan megemeli a tagállamok befizetéseit (amit a nyugatiak fognak megvétózni), vagy a felére-harmadára csökkenti a francia, német, lengyel és magyar gazdáknak juttatott hektáronkénti támogatásokat. Nem nehéz belátni, hogy az utóbbi forgatókönyv a teljes európai agrárium csődjéhez és traktoros blokádokhoz vezetne Párizstól Budapestig.
A helyzet pikantériája, hogy a nyugati politikusok – élükön az Európai Bizottsággal – pontosan látják a számokat, mégsem hátrálhatnak ki az Ukrajnának tett politikai ígéretek mögül. Ezért a háttérben már most olyan trükkökön dolgoznak a 2028–2034-es költségvetés tervezésekor, amikkel megpróbálják elkerülni a pénzügyi armageddont.
A legvalószínűbb megoldás az lesz, hogy Ukrajna nem kap teljes jogú tagságot a pénzosztás tekintetében. Bevezethetnek egy akár 10-15 éves átmeneti időszakot, ami alatt Kijev csak minimális forrásokhoz juthatna hozzá, és a mezőgazdasági piacát is korlátoznák.
Ez viszont politikai szempontból lenne pofon Ukrajnának, hiszen ők nem másodosztályú tagságért harcolnak. Az EU-bővítés így egy olyan csapdává vált, ahol a politikai szándék és a kőkemény gazdasági realitás csap össze egymással, a legrosszabbul pedig szokás szerint Közép-Európa jár majd.
Napi