Először az AEK játékosai kezdtek futni. Nem az ellenfél kapuja, hanem az öltöző felé. 2013. április 14-ét írunk, a helyszín az athéni Olimpiai Stadion. A görög élvonalból addig soha ki nem esett AEK az életéért küzd a Panthrakikosz ellen, amikor néhány perccel a vége előtt Mavrudisz Bugajdisz a saját kapujába küldi a labdát – 0-1. A következő pillanatokban mintegy kétszáz feldühödött szurkoló árasztja el a pályát. Kergetik a játékosokat, törnek-zúznak, két közbeavatkozó rendőr is megsérül.

A félbeszakadt meccs után az athéni klubtól három pontot levontak, és az AEK az akkor 89 éves története során először a másodosztályba zuhant – és még tovább. Adósságban úszott a már jelentősen meggyengült csapat, és végül úgy döntöttek, hogy felszámolják a klub mögött álló gazdasági társaságot, és a harmadosztályból kezdik újra.

Néhány évvel korábban mindez elképzelhetetlennek tűnt. 2006-ban még egy magyar középpályással a pályán győzték le a Bajnokok Ligáját abban az idényben megnyerő AC Milant.

– Akkor még nem volt meg az AEK mostani otthona, hanem az Olimpiai Stadionban voltak a meccseink, ahol hatvan-hetvenezer ember elfért, és a BL-ben telt ház előtt játszottunk – idézte fel lapunknak Tőzsér Dániel. – Pokoli hangulat volt, konfettieső, görögtűz, mindenki ordított és ugrált. Mintha az egész lelátó a Fradi B-közép lett volna.

Rivaldo, az aranylabdás, a szomszéd, a sofőr

Tőzsér 2006-ban a Ferencvárostól igazolt az AEK-hez, és az első görögországi idényében a BL-ben is gyűjtötte a skalpokat, odahaza veretlenek maradtak: az Anderlecht elleni 1-1 után előbb a Lille-t, majd a Milant is 1-0-ra verték. A Carlo Ancelotti-vezette olaszok néhány hónappal később éppen Athénban nyerték meg a BL-t.

– A Milan legyőzése óriási siker volt, Görögországban sokáig emlegették – emelte ki Tőzsér, aki alapemberként mind a hat csoportmeccsen játszott, csak azt sajnálhatta, hogy az AEK végül egyetlen ponttal lemaradt a nyolcaddöntőről.

Akkoriban erős csapatuk volt az athéniaknak: a kapuban a Serie A-ban 363 meccsen védő Stefano Sorrentino, a védelemben Trajanosz Dellasz, a támadósorban Níkosz Liberópulosz. A következő nyáron pedig megérkezett a legnagyobb sztár is, az aranylabdás Rivaldo.

– Európa- és világbajnok csapattársaim is voltak. Rivaldóval csaknem szomszédok voltunk, egy sarokra laktunk egymástól – mesélte Tőzsér. – Bár nem beszéltünk egy nyelvet, jól kijöttünk, sokszor ő vitt kocsival edzésre. Szívén viselte az AEK sorsát, már csak azért is, mert volt elszámolnivalója az Olimpiakosszal, ahonnan érkezett, mert nem szépen váltak el.

Az AEK Athén pokla és a tizenkétezer megmentő

A klub mezét 57 meccsen viselő Tőzsér még az AEK erős korszakában játszott. Nem sokkal később Németh Krisztián már érezte a közelgő összeomlás előszelét. 2009-ben került Liverpoolból kölcsönbe Athénba. Jól kezdett: gólpasszal debütált, az első négy bajnokiján két gólt is ünnepelt. Aztán elutazott az egyiptomi U20-as világbajnokságra, ahol a bronzérmet szerző magyar csapat egyik vezére volt, majd megsérült, és kihagyott három hónapot.

– A sérülés ellenére pályafutásom egyik szép időszaka volt – fogalmazott lapunknak Németh Krisztián. Hozzátette:

Három évvel később már nem lehetett megállítani a zuhanást. Hogy lett a harmadosztályból újrakezdve az AEK mostanra görög bajnok és BL-főtáblás klub, amely a magyar válogatott Varga Barnabás és Vitális Milán számára is komoly előrelépést kínált az NB I-ből? Erre sokféle válasz lehet, de az egyik legfontosabb egy szám: 12855.

Ennyi bérletet adott el az AEK 2013 őszén a harmadosztályba. Többet, mint bármely görög élvonalbeli együttes, beleértve az akkori bajnok és BL-szereplő Olimpiakoszt is. A drukkerek összefogtak a bajban, és ezzel letették a túlélés alapjait, amire az új vezető, Dimitrisz Melissanidisz építhetett.

Pisztollyal rohant be a pályára a rivális tulajdonosa

Az AEK a harmadosztályt 23 győzelemmel söpörte végig, és két év alatt visszajutott az élvonalba. A következő mérföldkő 2018 volt, amikor még a szélsőségeiről ismert görög futball mércéjével is megdöbbentő eset történt. A márciusi PAOK–AEK rangadón a szalonikiak késői gólját nem adták meg, mire Ivan Savvidisz, a PAOK tulajdonosa pisztollyal az övén rohant be a pályára a BBC beszámolója szerint.

Savvidiszt három évre kitiltották a stadionokból, a PAOK-tól három pontot levontak, a meccset pedig 3-0-val az AEK-nak ítélték, amely néhány héttel később bajnok lett. 

Az AEK-et a pokol kapujából visszarántó és újra felépítő Melissanidisz 2024 nyarán az egészségi állapotára hivatkozva távozott. Tudatosan nem egy gyökértelen befektetési alapnak adta el az AEK-et, hanem Mariosz Iliopuloszt választotta, akit személyesen ismert.

Super Mario a kormánynál: kétmillió euró Varga Barnabáséknak

Iliopulosz nem tipikus futballklub-tulajdonos. A Seajets gyorskomp-társaság egyik alapítója, mellette évtizedek óta autóversenyző. A görög motorsportban Super Mario néven ismerik, hegyi felfutókon manapság is indul. Amikor az AEK idén elhódította története tizennegyedik görög bajnoki címét, a trófeát Iliopulosz saját versenyautójában vitték be a stadionba.

– Személyesen nem ismerem, de a görög barátaimtól tudom róla, hogy imádja a klubot – mondta Tőzsér Iliopuloszról. – Szívből csinálja, minden tettén látszik, hogy ez a szenvedélye. Szerintem tulajdonosként csak így van értelme a futballt művelni, máshogy nincsen.

Egy Iliopuloszra jellemző történet: miután az AEK Varga Barnabás két góljával 4-0-ra legyőzte a Levszki Szófiát a BL-selejtező utolsó fordulójában, és 2018 óta először főtáblára jutott, a tulajdonos bement az öltözőbe, és kétmillió euró (kb. 730-740 millió forint) bónuszt ajánlott fel a csapatnak.

– Sok múlik azon, hogy otthon hogyan szerepelnek. A hazai pályában lesz az erejük, igazi katlanhangulat várható Athénban – hangsúlyozta Németh Krisztián.

Az AEK-szurkolók fanatizmusáról már a Győrből nyáron igazolt Vitális Milánnak is vannak tapasztalatai, aki hüledezett rajta, hogy 15 ezren látogattak ki a Kallithea ellen 4-0-ra megnyert edzőmeccsre, amelyen góllal mutatkozott be.

Eszte öröksége: Esterházy Mártont imádták Athénban és ma se feledik

Hasonló élményei a klub első magyar játékosának, az 1984-ben igazolt Esterházy Mártonnak is voltak.

– Amikor az AEK elnökével leszálltunk az athéni reptéren, nem lehetett kilépni az ajtón, annyi szurkoló jött ki köszönteni – mesélte lapunknak Esterházy Márton. – Aztán az első edzésemen ötezer ember volt a lelátókon. A görög lapok még azt is megírták az újságban, ha egy edzésen egymás ellen játszottunk, annak mi lett az eredménye, hány gólt lőttem.

A bátyja, Esterházy Péter is írt az athéni élményeiről az Utazás a tizenhatos mélyére című könyvében. 1985-ben testvéreivel akkor látogatta meg Mártont, amikor a Real Madrid ellen győztek 1-0-ra az UEFA-kupában. Az író szerint a spanyol válogatott Míchel siralmasan fogta az öccsét.

– csipkelődött Esterházy Péter, aki szerint Márton nagyon népszerű volt: amint labdához ért, felugrott hetvenezer ember, a nevét kiáltották, ő meg még évekkel később is jobb szállodai szobát kapott Athénban, ha kimondta, hogy Esterházy.

Ahogy egykor Esterházy Márton nevét, úgy manapság Varga Barnabásét kiáltják az AEK Athén szurkolói:

Az író azt is felidézte a könyvben, hogy amikor Pireuszban sétáltak, kisebb tömeg gyűlt Márton köré. Gyerekek próbálták lopva megérinteni a lábát, férfiak a sérüléséről kérdezgették, az éttermesek messziről kiabálták: „Mártónn”, kedvezményt kínálva, csak náluk ebédeljenek.

– Így volt – erősítette meg Esterházy Márton. – Kérdeztem a testvéreimtől, hogy mit akarnak enni, mondták, hogy halat, így lementünk a tengerpartra, ahol Péter választotta ki az éttermet. Pireusz az Olimpiakosz világa, én AEK-játékosként olyan voltam ott, mintha egy fradista sétálna Újpesten, mégis szeretettel kiabálták nekem, hogy Eszte, mert úgy hívtak.

A 2016-ban elhunyt Péter azt írta: „Ha akarom tudni, kik a testvéreim, erre a görög délutánra gondolok.” Mi jut eszébe most erről Mártonnak?

– válaszolta kérdésünkre.

Esterházy a mai napig követi az AEK történetét, a görög média folyamatosan keresi őt Varga és Vitális miatt is.

– Negyven éve eljöttem, de nem felejtettek el. Nagy büszkeség nekem, hogy van rólam négy-öt fotó az új stadion múzeumában is, pedig annak idején nekünk a bajnoki cím sajnos nem jött össze – jegyezte meg a „Gróf”.

Athén nem feledi a magyarjait, és a magyarok ma is tovább írják az AEK történetét.