Az Index birtokába jutott egy levél, amit Nyári Gyula, a Magyar Bárzongoristák Egyesületének elnöke küldött a fővárosnak, Karácsony Gergely főpolgármesternek címezve. Nyári Gyula a levelet azért írta, mert megítélése szerint veszélybe került a Duna-korzón a szállodákhoz és a turizmushoz kapcsolódó esti, igényes zeneszolgáltatás.

A gondok azt követően jelentkeztek, hogy a főváros a 2026. május 26. és szeptember 19. közti időszakban esténként lezárja a pesti rakpartot, és ennek következtében az autómentes környezetben bárki ott sportolhat és szórakozhat.

„Nagyon kérem Önt”

A Magyar Bárzongoristák Egyesületének nevében írt levélben a többi között ez olvasható:

• „A Duna-Korzón kialakított »bulinegyed« kapcsán fordulok Önhöz”
• „A »zene«, (gépzene), amely mondhatni a nyár minden napján egyfajta »hangulatot» biztosít a belváros szívében, nem összeegyeztethető Világörökségünk, a Széchenyi Lánchíd, a Budai Várnegyed, a Mátyás-templom (Nagyboldogasszony-templom), Szent Gellért-szobor látványával.”
• „A techno, rave, house, gépzene a 80-as évek második felében Amerikában Detroitban alakult ki, majd a berlini fal leomlásakor a német fiatalság erre a monotonitásra tombolt, mikor újraegyesült Németország.”
• „A magyarországi vendéglátás élőzene szolgáltatása így is hosszú évek óta segítségért kiállt...! A cigányzene (támogatási konstrukció hiba miatt), a magyar bárzene és a tánczene a szó szoros értelmében a haláltusáját vívja”
• „Nagyon kérem Önt méltányolja e felvetést, hozzuk vissza a vérkeringésbe a régi, páratlan és egyedülálló Budapestet az Ön segítségével és megértésével!”
• „A bulinegyed bárhol megvalósítható, ha egy kicsit a Lánchídtól feljebb kerül, vagy az Erzsébet híd környékére, senkit nem fog zavarni ebből a szempontból és az ott bulizók is ugyanúgy élvezhetik a látványt.”

Nyári Gyula már azt is elfogadható megoldásnak tartaná, ha a pesti rakpart esti lezárását északabbra vagy délebbre eltolnák, ám ez minden bizonnyal nehézségbe ütközik, hiszen Budapest Főváros Önkormányzata azt már bejelentette, hogy uniós forrásból folytatódhat az alsó rakpart két szakaszának (id. Antall József rakpart, az Erzsébet híd alatti szakasz) felújítása, ott zöldebb és gyalogosbarát rakpartot alakítanak.

Lapunknak már válaszolt a főváros

Kérdésinket elküldtük a Főpolgármesteri Hivatalnak, amely szerkesztőségünkhöz eljuttatott válaszában jelezte, hogy a fenti kérdést eddig „egyetlen levél egyetlen levélírója vetette fel”, valamint azt is írták: 

a levélíró hamarosan választ kap a levelére, a benne foglalt egyes állítások árnyalásával és pontosításával, hiszen alapvetően rossz információkra épülnek a feltételezései. Az elmúlt hetekben fellépett a Rakparton a lipcsei fúvós együttes és az Amerikai Légierő zenekara is.

A Városkommunikációs Iroda azt is tudatta, hogy „a Rakparton egy átlagos hétvégi napon több tízezer ember tölti idejét, többek között közösségi és kulturális programokkal, amelyeknek turisztikai hatása sem elhanyagolható, a levélíró által felvetett zenei kínálat és azok hanghatása ráadásul az évek óta ott üzemelő közösségi helyekből és a hajókból is származhat, amelyek működése független a Főváros által koordinált kulturális rendezvényektől és vendéglátástól. A levélben foglaltakról tájékoztatjuk a Rakparton üzemelő és ott programokat szervező közösségi helyeket és hajókat.”

Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük Nyári Gyula levelét

„Tisztelt Főpolgármester Úr!

Engedje meg, hogy bemutatkozzam, Nyári Gyula a Magyar Bárzongoristák Egyesületének elnöke, a Magyar Táncművészeti Egyetem zongoraművésze vagyok.

A Duna-Korzón kialakított »bulinegyed« kapcsán fordulok Önhöz, amely évekre visszamenőleg a mellett, hogy nem kevés embernek nyújt egyfajta szórakozási lehetőséget, másfelől megközelítve számtalan arra sétáló magyarnak és a világ minden tájáról érkező turistájának teszi negatív megvilágításba e semmivel sem összehasonlítható látképet, mely páratlan Világörökségünk része.

A »zene«, (gépzene), amely mondhatni a nyár minden napján egyfajta »hangulatot» biztosít a belváros szívében, nem összeegyeztethető Világörökségünk, a Széchenyi Lánchíd, a Budai Várnegyed, a Mátyás-templom (Nagyboldogasszony-templom), Szent Gellért-szobor látványával.

A techno, rave, house, gépzene a 80-as évek második felében Amerikában Detroitban alakult ki, majd a berlini fal leomlásakor a német fiatalság erre a monotonitásra tombolt, mikor újraegyesült Németország.

Arról nem beszélve, hogy ezen irányzat erősen »szimbiózisban« áll a szintetikus drogokkal (speed, extasy és hasonló tudatmódosító szerek), mivel a monoton állandó páros ütemű lüktetés jobban kihozza a szerek hatását.

Tény, manapság sajnálattal a fiatalságnak egyfajta elbutulása és tájékozatlansága miatt többnyire ez jelenti a szórakozást, de kizárólag csak azért, mert általánosságban nem kapnak más jellegű valamirevaló zenei ingereket...! Azt a sokszínű és páratlan különböző zenei élményt, melyre egy világ táncolt évtizedeken át addig, amíg ez az irányzat (gépzene) nem vette kezdetét és átformálta az embereket és az egész zenéről való fogalmat a laikusok számára.

A plázáktól kezdve az éttermekig és számos más helyszínen ez az uralkodó irány, szinte mindenhol ezzel szembesül az ember, pedig ez kizárólag olyan buliban állja meg a helyét, ahol a szó szoros értelmében mindenki tombolni és őrjöngeni akar, szinte a tudatán kívüli állapotig.

Ami borítékolható, bárhol is hallani ezt a zenét, a Duna-Korzóra nem való, teljesen tönkreteszi az élményt, a különlegesen páratlan látnivalókat, azt a semmihez sem hasonlítható érzést, mikor az ember végig sétál a belváros szívében és úgy érzi, visszarepült 100 évet a múltban.

Ehhez viszont TILOS hallani és engedélyezni ezt a tragikus állapotot, mert ezzel megszentségtelenítjük Világörökségünket!

A magyarországi vendéglátás élőzene szolgáltatása így is hosszú évek óta segítségért kiállt...! A cigányzene (támogatási konstrukció hiba miatt), a magyar bárzene és a tánczene a szó szoros értelmében a haláltusáját vívja, melyről éppen egy hónappal ezelőtt jelent meg egy Index által megjelenített cikk, mely interjút jómagam adtam.

A bulinegyed miatt sajnálattal a Duna-Korzón ellehetetlenült a stílusában és hangulatában odaillő élőzene szolgáltatás, mivel a monoton gépzenével összeegyeztethetetlen.

A vendéglátás minden szegmensében tevékenykedő vezetők tragédiaként élik meg, s nem utolsósorban az ott szórakozni kívánó vendégek, nem egy esetben felálltak a teraszokról, mert erre nem voltak kíváncsiak...

Jómagam esténként a Hotel InterContinental Corso Bárjában játszom, mint bárzongorista. Számtalan esetben jöttek be magyar vendégek is és megjegyezték, hogy inkább bent maradnak a bárban, mert itt különleges és szórakoztató az atmoszféra, de ha kimennek a Duna-Korzóra szembejön a nagy magyar valóság...

A belváros szívében visszamenőleg 150 évre a tánczene, a bárzene és a cigányzene elengedhetetlen része volt a kilátásnak.

Csodájára jártak a turisták korosztálytól függetlenül és a magyarok szintúgy örömét lelték benne!

Nagyon kérem Önt méltányolja e felvetést, hozzuk vissza a vérkeringésbe a régi, páratlan és egyedülálló Budapestet az Ön segítségével és megértésével!

A bulinegyed bárhol megvalósítható, ha egy kicsit a Lánchídtól feljebb kerül, vagy az Erzsébet híd környékére, senkit nem fog zavarni ebből a szempontból és az ott bulizók is ugyanúgy élvezhetik a látványt.

Természetesen ez már az Ön reszortja...

Véleményem szerint, akinek szinte első megkérdőjelezhetetlenül pozitív gondolata kormányváltás után az volt, hogy Schiff Andrást meghívta a Zeneakadémia Nagytermébe koncertezni, a Duna-Korzót illetően legrosszabb esetben csupán egy átgondolatlanság lehetett Főpolgármester Úr Részéről ez a több évre visszamenőleg kialakult jelen helyzet.

Végezetül csatolom a fent említett Index cikket és engedelmével néhány demot, mely eseményeken az általam megálmodott formációk léptek fel többek között visszamenőleg három évre a Szent István Napok rendezvénysorozatain belül megrendezett Vigadó Piano nevezetű Bárzene Fesztivál, a Magyar Zene Házában megrendezett Nagykoncertünk.

Bármikor bármiben a legnagyobb örömmel állok szíves rendelkezésére, legyen az komolyzene, bárzene, tánczene, jazz, cigányzene és a balettől a standard és latin táncokig minden gond nélkül kivitelezhető, saját területükön a legismertebb szakmabeli művészek prezentálásában.

Köszönettel és üdvözlettel;

Nyári Gyula

Elnök

Magyar Bárzongoristák Egyesülete”

(Borítókép: Illusztrációnkon esti életkép látható a budapesti Duna-parton. Fotó: Shutterstock)