Újabb nyílt levelet fogalmaztak meg a Budapesti Operettszínház dolgozói, a főigazgatónak címezve. A levélben arról írnak, hogy a feltett kérdéseikre továbbra sem kaptak számukra érdemben megnyugtató és világos választ – osztotta meg Facebook-oldalán a levelet Janza Kata Jászai Mari-díjas színésznő.

„A vezetés levelében közölt gazdasági magyarázatok és statisztikai átlagok nem változtatnak a mindennapi valóságunkon. A társulat tagjai és a színházban dolgozó szerződéses művészek közül sokan továbbra is az alacsony anyagi megbecsültséget és a csökkenő szakmai lehetőségeket tapasztalják” – írták.

Kiemelték, nem tartják elfogadhatónak, hogy miközben a társulattól forráshiányra hivatkozva vontak meg bemutatókat és előadásokat, a vezetés komoly energiát fordított egyetlen külsős szerző százmilliós nagyságrendű projektjeire.

Időközben a sajtóból értesültek a minisztérium által elrendelt vizsgálatról és a hűtlen kezelés gyanúja miatti feljelentésről. A hivatalos lépés azt mutatja számukra, hogy a korábban jelzett aggályaik megalapozottak lehetnek.

Erre tekintettel a továbbiakban emberileg és szakmailag egyaránt elhatárolódunk Orbán János Dénestől, és nem kívánjuk, hogy szakmai tevékenységünket az ő személyével összefüggésbe hozzák. Ugyanakkor elhatárolódunk dr. Rózsás Pétertől is. Ugyanezt várjuk el a Főigazgató úrtól, a Művészeti vezető úrtól, a Főzeneigazgató úrtól, a Balettigazgató úrtól is, valamint, hogy vállalják a felelősséget a Budapesti Operettszínház jelen helyzetéért!

– hangsúlyozták.

„A kialakult válság miatt ki kell mondanunk: a Budapesti Operettszínház vezetése elveszítette a társulat szakmai és emberi bizalmát” – tették hozzá.

Levelük zárásaként azt írták, várják a minisztérium által elrendelt hivatalos eljárás lezárását, bízva abban, hogy annak eredménye a felvetődött kérdéseket teljeskörűen tisztázza, és egyértelmű, átlátható kereteket teremt a további működéshez.

Válaszolt a főigazgató

Kiss-B. Atilla, az intézmény főigazgatója néhány órával később tette közzé válaszát, melyben azt írta, megérti a felháborodást amelyet a dolgozók megfogalmaztak és ismételten kifejezte partnerségét a közös gondolkodásban.

Azt írjátok, hogy a vezetés komoly energiákat fordított egyetlen külsős szerző százmilliós nagyságrendű projektjeire. Ez a megállapítás nem pontosan fedi a valóságot: ezeket a komoly energiákat nem én mozgósítottam ugyanis. Magyarország kormánya a 2023-as évet a magyar operett évévé nyilvánította. Ezzel teret, lehetőséget nyitott új zenésszínházi művek, főleg új magyar operettek életre hívására, bemutatására. Somossy Károlyról új operettet írni többünk közös szándéka volt. Ez a szándék találkozott a kormányzati hajlandósággal, és ebben a közös szándékban talált egymásra a kulturális kormányzat és Orbán János Dénes. A kezdeményezés sikerét az is bizonyítja, hogy Az Orfeum mágusa sikere eredményezte a források biztosítását további új művek életre hívásához

– fogalmazott.

Kiss-B. Atilla szerint ő a „Budapesti Operettszínház képviseletében azzal kapcsolódhattam, hogy egy állami intézmény vezetőjeként a kormányzati kultúrpolitika végrehajtására vállalkoztam, megtiszteltetésnek és egyben természetesnek is véve, hogy ebben a mi színházunknak komoly szerep jut”.

Megismételte, Orbán János Dénes darabjaira a költségeket sikeres pályázatokkal nyerték el.

„Ezeknek az összegeknek a felhasználása során azonban nem volt mozgásterem, ezek a források célhoz kötöttek voltak, azok átcsoportosítására, más társulati célokra fordítására lehetőségem nem volt.”

Felhívta a figyelmet arra, hogy az Orbán János Dénes és a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) között kötött szerződések nyomán hűtlen kezelés miatt született feljelentésről nem volt tudomása, azokra ráhatással nem bírt, s azokkal közösséget nem vállal.

Tudomásul vette, hogy elhatárolódnak Orbán János Dénestől és Rózsás Pétertől. És megérti, hogy „ezt a kettős elhatárolódást várjátok tőlem is”.

Álláspontom szerint különbséget kell tegyünk Orbán János művészi teljesítménye és az operettkultúráért kifejtett tevékenysége, valamint az általa más szervezettel kötött megkérdőjelezhető szerződései között. Az előbbiek kapcsán nincs miért, viszont az esetlegesen etikátlan, joggal megütközést keltő szerződéseitől természetesen éppúgy elhatárolódom, mint Ti

– írta.

Hozzátette, Rózsás Péter ügyvezető igazgató színházban végzett munkájával kapcsolatban nem vetődött fel kifogás. „A Budapesti Operettszínház főigazgatójaként, a munkáltatói jogok gyakorlójaként az intézményünkben végzett munkáját kell és lehet értékelnem.  Az Orbán János Dénes körül elhíresült ügy miatt valóban visszatetsző, hogy ő jelenleg mind a Budapesti Operettszínháznak, mind a KMTG-nek az ügyvezetője. Dr. Rózsás Péter először a Budapesti Operettszínháznál létesített munkaviszonyt, majd ezt követően lett a KMTG ügyvezetője is, amiről én csak utóbb szereztem tudomást” – fogalmazott.

Sajnálattal olvasom a nyílt levélben, hogy szerintetek a Budapesti Operettszínház vezetése elvesztette a társulat szakmai és emberi bizalmát. Ebbe a kijelentésbe én nem szeretnék beletörődni, és nem gondolom, hogy egy ilyen nehéz, embert próbáló helyzetben nekünk most egymás ellen kellene harcolnunk, már csak azért sem, mert tudom azt is, hogy a helyzetnek ez az eszkalációja nem minden munkatársunk kedve szerint való

– írta.

„Megértem a benneteket kavargó érzéseket, kételyeket, és kérem, hogy ezekről folytassuk a párbeszédet, megőrizve azt az egymás iránti szolidaritást, amit az eddigi, közös sikereink alakítottak ki, melynek szellemében dolgozom a Budapesti Operettszínházért és társulatáért” – zárta levelét.

A Budapesti Operettszínház társulatának művészei először múlt hét szerdán írtak nyílt levelet, miután kiderült, az Orbán János Dénes által vezetett Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) pontosított adatok szerint 422 899 120 forintért vásárolta meg a szerző 9 drámájának felhasználási jogait. Ráadásul a Budapesti Operettszínház is elismerte, hogy 2023 óta több mint 90 millió forintot fizetett ki Orbán János Dénesnek munka- és jogdíjként. Kiss-B. Atilla egy nappal később válaszolt.

(Borítókép: Az Operettszínház épülete. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)