Budapest nyári hőterhelése sokkal egyenlőtlenebb, mint gondolnánk: a műholdas mérések szerint a város különböző részei között 6,8 fokos különbség is lehet a felszínhőmérsékletben. A történelmi augusztusi melegrekord után különösen fontos kérdés, hogyan lehet mérsékelni a fővárosi hősziget hatását, miközben a légkondicionálás egyre több villamos energiát igényel.

Budapest hőszigete sokkal látványosabb, ha nem a levegő hőmérsékletét, hanem magának a városnak a felhevült felszínét vizsgáljuk. Egy friss elemzésben 2013 és 2025 között összesen 32 nyári és négy téli alkalommal készítettek műholdas méréseket a fővárosról, 30 méteres felbontásban, minden alkalommal reggel fél tízkor. 

A Karácsony Gergely egy Facebook-bejegyzésben magyarázta el, hogy vizsgálat során a műholdak termális szenzorainak adatait vetették össze a felszínborítási információkkal és nyolc HungaroMet-mérőállomás idősoraival. Fontos, hogy ezek nem a levegő hőmérsékletét mutatják: az aszfalt, a tetők, a parkok és más felszínek hőmérsékletét mérték. Éppen ez adja a városi hőterhelés egyik kulcsát.

A 32 vizsgált nyári nap közül 24-en, vagyis az esetek 75 százalékában kimutatható volt a pozitív hőszigethatás. Budapest felszíne ezeken a napokon 0,5-2,6 fokkal volt melegebb a fővárost körülvevő területeknél. A városon belül azonban ennél is nagyobb különbségek rajzolódtak ki.

A legalacsonyabb átlagos felszínhőmérsékletet a II. és XII. kerületben mérték, míg a legmagasabbat a VI. és VII. kerületben. A két véglet között 6,8 fokos különbség adódott, ugyanabban a városban és ugyanabban az időpontban. A természetes és mesterséges felszínek hatása különösen jól látszik: a Duna környezetében 6,6 fokos hűtőhatás jelentkezik, miközben a repülőtér mintegy 5 fokkal melegebbé teszi a környezetét.

Nem csak a hőség a probléma Budapesten

A klímaváltozás egyik legkézenfekvőbb válasza a légkondicionálás, csakhogy városi léptékben ez részben ördögi körhöz vezethet. A berendezések a beltérből kivont hőt végül a szabadba juttatják, egy amerikai modellezés szerint pedig az így keletkező hulladékhő bizonyos helyeken éjszaka több mint egy fokkal is növelheti a levegő átlaghőmérsékletét. Ez tovább erősíti a hőszigetet, és újabb hűtési igényt generál.

Magyarországon a 2022-es népszámlálás idején a lakások 27 százalékában volt légkondicionáló. Ez azonban már biztosan nem tükrözi a jelenlegi helyzetet. Szegeden 46 százalékos, Győrben 31 százalékos, Miskolcon pedig 19 százalékos arányt mértek. Budapesten a XIII. kerület állt az élen, részben az újabb építésű lakások magasabb aránya miatt, miközben a legmelegebb VI. és VII. kerületben jóval kevesebb lakásban volt klíma.

A probléma az energiafogyasztásban is megjelenik. A június végi hőhullám idején Magyarország napi villamosenergia-igénye 23 százalékkal haladta meg a hőhullám előtti napok szintjét. 

A megoldás ezért nem merülhet ki abban, hogy minden lakásba légkondicionálót szerelünk. A közterületeken több fára, zöldfelületre és árnyékolásra van szükség, az épületeknél pedig a megfelelő felújítás lehet kulcsfontosságú. A szigetelés önmagában sem feltétlenül elég: a több egymást követő forró éjszaka után a falak, födémek és berendezési tárgyak is hőtároló tömeggé válhatnak. Ezért a szigetelést passzív hűtési megoldásokkal, például világos vagy zöld tetőkkel érdemes összekapcsolni.

Az uniós forrásoknak így fontos szerepük lehet egy átfogó épületfelújítási programban. A budapesti Zöld Panelprogram már ebbe az irányba mutat, a jövőben pedig az épületállomány korszerűsítése és az új bérlakásprogram együtt adhat választ arra, hogyan lehet a történelmi melegrekordok korában élhetőbbé tenni a várost.