origo Külföld

Új rekord született: kilenc hónapig élt sertésvesével a transzplantációra váró férfi

Szerző: origo 6 napja 2 percnyi olvasás


Új rekord született: kilenc hónapig élt sertésvesével a transzplantációra váró férfi

Összesen 271 napig élt az állati szervvel.


271 napig élt egy sertés veséjével a testében egy férfi, ez pedig az amerikai orvosok szerint új rekordnak számít. A Massachusetts General Brigham kórház csapata úgy véli, a sertésszervek egyfajta „hídként” használhatók a transzplantáció során, amíg a megfelelő emberi szervek elérhetővé nem válnak.

transzplantáció Pigs in a pigsty.
France, 2009 (Photo by Damien Grenon / Photo12 via AFP)
Kilenc hónapig élt sertésvesével a transzplantációra váró férfi / Fotó: Damien Grenon (Képünk illusztráció)

Kilenc hónapig élt sertésvesével a transzplantációra váró férfi

A beteg, Tim Andrews szerint ez a transzplantáció nem csupán reményt nyújtott számára, de hónapokig megkímélte attól, hogy dialízisekre kelljen járnia. A sertés szerve végül meghibásodott, és eltávolították: ekkor Andrewsnak rövid időre dialízisre volt szüksége, mielőtt megfelelő, emberi donort találtak a számára - írja a BBC.

Az orvosok és tudósok már jó ideje vizsgálják a xenotranszplantációt – más fajokból származó szervek felhasználását –, a transzplantációhoz szükséges szervek hiánya miatt. Csak az Egyesült Államokban ugyanis körülbelül 100 ezer ember vár veseátültetésre, évente pedig mindössze 25 ezer transzplantáció történik. Mindeközben az Egyesült Királyságban több mint 7000 ember szerepel a veseátültetési listán. A sertéseket ideálisaknak tekintik a xenotranszplantációhoz, mivel a szerveik nagyjából megfelelő méretűek, és a tenyésztésükben több éves tapasztalat áll a rendelkezésre. Azonban, az emberi test azonnal idegenként azonosítaná a szervet, és immuntámadást indítana, amely elpusztítaná a vesét. A kutatók ezért olyan yucatáni miniatűr sertéseket fejlesztettek ki, amelyek 69 genomikai módosításon estek át, annak érdekében, hogy „humanizálják” a szerveiket.

Ezek a módosítások eltávolítják a sertéssejtek azon jellemzőit, amelyeket az emberi immunrendszer észlel és megtámad. Hozzáadnak továbbá némi emberi DNS-t, amely álcázóhálóként működik, hogy segítsen elrejteni a sertésszövetet az immunrendszer elől, és további finomhangolások révén blokkolják a sertések DNS-ében megbúvó vírusokat a fertőzés megelőzése érdekében.

Andrewsnál 2-es típusú cukorbetegség következtében alakult ki végstádiumú vesebetegsége, ami miatt leálltak a szervei, és 66 éves volt, amikor 2025. január 25-én xenotranszplantáción esett át. A Lancet orvosi folyóiratban nemrég megjelent információk szerint az átültetett sertésvese azonnal működött, egészen az év októberéig, amikor is eltávolították. A férfinak ezután 82 napig volt szüksége dialízisre, majd idén januárban szervet kapott egy donortól, amely azóta is jól működik. 

Ez az eset egyszerre mutatja meg a klinikai vese-xenotranszplantáció ígéretét és a még előttünk álló kihívásokat

- jelentették ki az orvosok a Lancet orvosi folyóiratban megjelent cikkben.

Az első élő ember, aki egy génmódosításon átesett sertésvesét kapta meg, egy amerikai férfi, Richard 'Rick' Slayman volt, aki azonban két hónappal a műtét után elhunyt.  A massachusettsi kórház transzplantációs csoportját a hír mélyen elszomorította, és részvétüket fejezték ki a férfi családjának, mialatt úgy vélték, nincs arra utaló jel, hogy a genetikailag módosított vese átvétele okozta a beteg halálát.

 

 

ad

További tartalom Önnek