GazdaságSzerző: economx 6 napja 4 percnyi olvasás
A német sajtó szenzációról és a CDU katasztrófájáról ír, a nemzetközi lapok pedig már nem egyszerűen egy...
Alig zártak be vasárnap este a szász-anhalti szavazóhelyiségek, a német és a nemzetközi sajtó vezető témájává vált az Alternatíva Németországért történelmi eredménye.
Az első ARD- és ZDF-becslések 44–44,5 százalékra tették az AfD támogatottságát, több mint kétszeresére a 2021-es 20,8 százalékos eredménynek. Friedrich Merz kancellár CDU-ja ezzel szemben 18,5 százalékra zuhant a korábbi 37,1 százalékról.
Az abszolút parlamenti többség sorsa továbbra is néhány mandátumon, illetve mindenekelőtt azon múlik, hogy a BSW végül átjut-e az ötszázalékos küszöbön. Abban azonban a vasárnap esti első értékelések lényegében egyetértenek, hogy a választás következményei jóval túlnyúlnak Szász-Anhalt határain.
A német közszolgálati ARD híroldalának, a Tagesschaunak az első elemzésében Jörg Schönenborn „szenzációnak” nevezte az eredményt, amely szerinte az AfD történetének messze legnagyobb választási sikere, függetlenül attól, hogy végül összejön-e az abszolút többség. A CDU teljesítményét ezzel szemben egyenesen „katasztrófának” minősítette.
Az ARD szerint az egyik legfontosabb tanulság az, hogy az AfD sikere már nehezen írható le egyetlen társadalmi csoport lázadásaként. A párt a férfiak és a nők, valamint a fiatalabb és az idősebb választók között egyaránt vezet.
A választás ráadásul erősen szólt Berlinről is. Az ARD választásnapi felmérése szerint a szavazók 59 százaléka úgy vélte, hogy a szövetségi kormány „büntetést érdemel”, Friedrich Merz megítélése pedig különösen gyenge volt: mindössze 9 százalék értékelte pozitívan a kancellárt. A CDU-t a megkérdezettek 58 százaléka tartotta a kormánykoalícióból leginkább felelősnek a berlini politikával kapcsolatos elégedetlenségért.
Hasonlóan történelmi pillanatként értékelte az eredményt a Süddeutsche Zeitung is. A müncheni lap úgy fogalmazott: „ilyen közel még soha nem volt az AfD a hatalomhoz”.
Az SZ arra hívta fel a figyelmet, hogy a párt minden eddigi tartományi eredményét felülmúlta, miközben a néhány mandátumos különbség miatt még az esti órákban sem lehetett eldönteni, hogy képes lesz-e önállóan kormányozni. A lap már az első prognózis után azt írta, hogy Friedrich Merzre és a CDU-ra „nehéz időszak” várhat, és a probléma messze nem korlátozódik Szász-Anhaltra.
Ebben különösen fontos a következő két hét: szeptember 20-án Berlinben és Mecklenburg–Elő-Pomerániában is tartományi választást rendeznek, így a mostani eredmény gyakorlatilag azonnal bekerül a következő két kampányba.
A Die Zeit elsősorban arra figyelt fel, milyen gyorsan változott meg az AfD kommunikációja az urnazárás után.
Ulrich Siegmund a kampány során még azt hangsúlyozta, hogy csak abszolút többség birtokában akar miniszterelnök lenni. Az első eredmények után azonban már arról beszélt az ARD-ben, hogy kész „kezet nyújtani” minden olyan politikai erőnek, amely alapvető politikai fordulatot akar.
Alice Weidel pedig már nemcsak önálló AfD-kormányt emlegetett: szerinte a választók egyértelmű kormányzati mandátumot adtak a pártnak, és akár külső támogatás vagy koalíció révén is létrejöhet új kormány.
A kereszténydemokraták reakciója egészen más hangulatot tükrözött. Sven Schulze tartományi miniszterelnök elismerte a vereséget és gratulált az AfD-nek, míg Nina Warken kancelláriaminiszter „cezúrának” nevezte az eredményt a CDU számára.
A nemzetközi sajtóban szinte azonnal Friedrich Merz került az értékelések középpontjába. A Reuters „történelmi győzelemként” írta le az AfD eredményét, amely egyben súlyos csapást jelent a kancellár konzervatívjai számára. A hírügynökség az ország gyenge gazdasági teljesítményével és a szövetségi kormánnyal szembeni elégedetlenséggel is összekapcsolta az eredményt.
Ez azért különösen kellemetlen Merz számára, mert kancellárrá választása után többek között a migráció és a közbiztonság területén végrehajtott szigorítással próbálta visszaszorítani az AfD-t. Szász-Anhaltban azonban ennek az ellenkezője történt: a CDU megfelezte korábbi támogatottságát, miközben az AfD több mint megduplázta a sajátját.
A Financial Times az AfD példátlan előretörését emelte ki, és az eredményt a hagyományos német politikai pártok számára súlyos visszaesésként értékelte. A brit gazdasági lap szerint egy AfD-kormány már nem pusztán szimbolikus áttörést jelentene: a párt közvetlen irányítást szerezhetne többek között az oktatás és a rendőrség felett.
Az FT már a választást megelőző elemzésében arra figyelmeztetett, hogy Szász-Anhalt az AfD számára csak egy lépcsőfok lehet, az eredmény pedig a berlini és a mecklenburg–elő-pomerániai választásokra, végső soron pedig a német országos politikára is hatással lehet.
A Guardian ugyancsak a kancellár szempontjából értékelte a történteket, és azt írta, hogy az AfD győzelme „óriási nyomást” helyez Merzre.
A brit lap szerint Szász-Anhalt volt a CDU-elnök és kancellár eddigi egyik legkomolyabb politikai tesztje. Merz kormánya egyelőre sem a német gazdaság tartós gyengeségének megfordításáról, sem az AfD előretörésének megállításáról nem tudta meggyőzni a választókat.
A Guardian azt is kiemeli, hogy egy tényleges AfD-kormány történelmi határátlépést jelentene a háború utáni Németországban.
Az Associated Press szerint egy tartományi kormány megszerzése lenne az AfD 13 éves történetének eddigi legnagyobb politikai sikere. A hírügynökség szintén kiemelte, hogy mindez olyan időszakban történt, amikor jelentős az elégedetlenség a szövetségi kormánnyal, amely egyelőre nem tudta meggyőzni a németeket arról, hogy képes újra lendületbe hozni a stagnáló gazdaságot.
Ulrich Siegmund az AP által idézett első reakciójában már egyenesen azt mondta, hogy Merz „nagyon jó kampányoló volt számunkra”, vagyis az AfD szerint maga a kancellár és kormánya segítette a párt előretörését.
Napi