Bár már a hátunk mögött hagytuk, egy idei még biztosan emlékezni fogunk a 2026-os nyárra. Az időjárás szempontjából mindenképpen. Brutális hőségekről, soha nem látott aszályról és minden korábbinál intenzívebb hőhullámokról szóltak a hírek. Folyóink és tavaink vízszintje rekord alacsonyra csökkent. Ezek apropóján rendezett háttérbeszélgetést szeptember elején a Másfélfok.

Elkerülhetetlen a változás

Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatója elmondta, hogy a nyáron tapasztalt időjárás egyértelműen összefügg a klímaváltozással. Az emberi tevékenység hatására a szén globális körforgása átalakult: a légkörbe kerülő szén-dioxid 29 százalékát az óceán elnyeli, 21 százalékát a növényzet nyeli el, azonban az 50 százaléka a légkörben marad. Ez hozzájárul az üvegházhatáshoz és a globális felmelegedéshez. Ugyan a bolygó szén-dioxid elnyelési képessége nem romlik számottevően, azonban ez az arány rendkívül rossz.

A szakemberek becslései szerint a 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési szintet hamarosan elérjük, ha a 2025. évi kibocsátás a következő 4 évben is legalább ennyi lesz. Ráadásul a legnagyobb szennyezők kibocsátása nem csökken, csupán lassuló mértékben emelkedik. 2025-ben

• Kína kibocsátása +0,4 százalék,
• az Amerikai Egyesült Államoké +1,9 százalék,
• India kibocsátása +1,4 százalék,
• az Európai Unióé pedig +0,4 százalék volt.

Az egy főre eső károsanyag-kibocsátás tekintetében az Európai Unió lényegében a világátlagot éri el, és ugyanez a helyzet Magyarország esetében is.

A globális felmelegedés gyorsult, a 1,5 Celsius-fokos változást a 2015-ben becsült 2042 március helyett már 2029 májusra elérheti a Föld.

Idén tovább nehezítette a helyzetet, hogy egy újabb El Nino fázis indult, ami annyira erőteljes lett, hogy a szakma gyakran Szuper El Ninoként hivatkozik rá. A lecsengése 2027 elejétől várható. Ugyan Magyarországra minimális a hatása, viszont nálunk is érezhető, hogy melegebb van emiatt.

Magyarország is szenvedett a nyári hőhullámoktól

Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatója kiemelte, hogy hazánkat két rendkívül intenzív hőhullám sújtotta a nyáron. Az egyik június 20-án kezdődött, és 12 napig tartott, a másik pedig július 30-án vette kezdetét, és 9 nap hosszúságú volt. A második ugyan látszólag rövidebb, azonban intenzívebb volt. Ráadásul mindkettő intenzívebbnek bizonyult, mint az összes korábbi hőhullám.

Szabó elmondta, hogy a megfigyelések szerint nőtt a hőhullámok gyakorisága, és az intenzitásuk gyorsabban nő, mint a hosszuk. Ráadásul a hőhullámok többlethalálozással járnak.

A forró napok száma is folyamatosan emelkedik. 1991 és 2022 között átlagosan 3 forró nap volt, 2024-ben már 14 nap. Ha globális felmelegedés mértéke eléri a 2 Celsius-fokot, az azt eredményezi majd, hogy évente 15 forró nap lesz az átlag.

A mérések szerint a Duna vízszintjének átlaga nem csökken számottevően, azonban várhatóan egyre többször lesznek rekord alacsony vízállások, és a magasabb érték is sűrűbben előfordulhatnak. Erre is fel kell készülnünk a következő években.

A szervezetünket rendkívüli módon próbára teszi a hőstressz

Kiss Anna, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatója ismertette, hogy a melegrekordok száma drasztikusan megemelkedett. Júniusban 5 napon, júliusban 1 napon, augusztus pedig 4 napon dőlt meg a mindenkori legmagasabb hőmérséklet. Az idei augusztus lett a valaha volt legmelegebb hónap Magyarországon. Az idei nyár pedig összességében a második legmelegebb nyár és a legszárazabb nyár volt valaha hazánkban.

A szervezetre gyakorolt kedvezőtlen hatást tovább tetézte, hogy a hőstresszes időszakok hosszabbá válnak. Idén nyáron 18 olyan éjszakánk volt, amikor nem hűlt le semennyire a levegő, és a minimum hőmérséklet 20 fok fölött maradt. A hőstressznek a városaink jóval kitettebbek a hőszigethatás miatt.

Az aszály is igen komoly problémákat okozott. Januártól 10-40 százalékkal kevesebb csapadék esett Magyarországon, Áprilistól pedig már 40-70 százalékkal kevesebb.