GazdaságSzerző: index 6 napja 8 percnyi olvasás
Azonnal megjött a fordulat.
Nem volt eseménytelen hete a forintnak, de végül nem is ott történt a legérdekesebb fordulat, ahol a magyar fizetőeszköz a leggyengébbnek látszott. A forint úgy érkezett meg a hétre, hogy az euróval szemben még 362,2 környékén kereskedtek vele, a következő napokban azonban szinte minden fontosabb külső körülmény ellene dolgozott. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arról beszélt az Indexnek, hogy emelkedtek az energiaárak, ezen belül is elsősorban a földgáz drágulása okozott problémát, miközben a nemzetközi kamatvárakozások is egyre kedvezőtlenebb irányba mozdultak. A piac ugyanis az eurózónában és az Egyesült Államokban is kamatemelést kezdett árazni.
Ebben a környezetben a forint fokozatosan veszített az erejéből, szerdára pedig már a 372-es euróárfolyamot közelítette. Ekkor azonban történt valami, ami néhány óra alatt átírta az egész hét történetét. A Bloomberg csütörtöki értesülése szerint véget érhet a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentési ciklusa.
ennek értelmében szeptemberben már nem vágnának tovább a kamaton, miközben az inflációs célt 2,5 százalékra csökkentenék.
A devizapiac reakciója látványos volt. A forint egészen 361 közelébe kapaszkodott vissza az euróval szemben, vagyis rövid idő alatt ledolgozta a hét korábbi gyengülésének jelentős részét, mielőtt valamelyest ismét korrigált volna. „Bár a jegybank később árnyalta az értesüléseket, hangsúlyozva, hogy a további kamatpályáról a szeptemberi inflációs jelentés ismeretében döntenek, a piac azonnal reagált: jelentős forintvételi hullám indult, az EURHUF pedig egyetlen nap alatt 367-ről 362 közelébe süllyedt” – tette hozzá az Indexnek Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum makrogazdasági elemzője.
Regős Gábor szerint ezért a hét mozgása így végül többről szólt annál, hogy a forint egyszer 372 közelében is járt. Sokkal érdekesebb jelzést adott arról, mennyire érzékennyé vált a magyar deviza a kamatpályával kapcsolatos legkisebb információra is. Miközben néhány napon keresztül a nemzetközi környezet gyengítette, elég volt egy jegybanki irányváltás lehetőségéről szóló értesülés ahhoz, hogy a piac szinte egyetlen mozdulattal újraárazza a forintot. És éppen ez teszi különösen érdekessé a következő kamatdöntést.
A Bloomberg értesülése ugyanakkor önmagában is megér néhány mondatot. Regős Gábor szerint egyelőre ugyanis nem tudni, pontosan mi állt mögötte:
Jelenleg mindhárom lehetőség nyitva áll, a választ alighanem csak a szeptemberi kamatdöntés adja majd meg. Az értesülés súlyát valamelyest csökkenti, hogy maga a hír is hagyott menekülőutat: a hírügynökségnek nyilatkozó forrás azt is hangsúlyozta, hogy a kamatdöntő ülésig a jegybank álláspontja a piaci körülményektől függően még változhat. A következő kamatdöntés pedig még messze van, addig a gazdasági és piaci környezet is változhat. Ez akár azt az értelmezést is erősítheti, hogy a jegybank elsősorban a forint további gyengülésének akart gátat szabni.
A 370 körüli euróárfolyam már olyan szint lehetett, amelyet az MNB túlságosan gyengének ítélt, miközben az alacsony infláció és a péntek délutánra ismét 363 környékére erősödő forint mellett továbbra is maradhat mozgástér a monetáris lazításra.
Hogy valóban lezárult-e a kamatcsökkentési ciklus, azt tehát korai lenne kijelenteni. A piac mindenesetre már megmutatta, mit gondolna egy ilyen fordulatról: a Bloomberg hírére végrehajtott látványos erősödésből jól látszik, milyen komoly jelentőséget tulajdonítanak a befektetők annak, meddig hajlandó elmenni az MNB a kamatok csökkentésében. A szeptemberi ülés így az eddigieknél is nagyobb figyelmet kaphat.
A dollárral szemben jóval visszafogottabb volt a forint heti mozgása. A hét első felében az amerikai deviza erősödött az euróhoz képest, majd átmenetileg veszített erejéből, pénteken azonban a vártnál sokkal erősebb amerikai munkaerőpiaci adat ismét a dollárnak adott lendületet. A forint így a múlt heti 311 körüli szintről 312 fölé gyengült a dollárral szemben. A régiós összevetés valamivel kedvezőbb képet mutatott: a lengyel zlotyval szemben a magyar deviza összességében erősödni tudott.
Az elmúlt hét megmutatta, milyen gyorsan képes megváltozni a forint körül a hangulat, és a következő napok sem ígérnek sokkal nyugodtabb kereskedést. Az árfolyamot leginkább megmozgató eseményt ráadásul aligha lehetett volna előre most beírni a naptárba. Hasonló változást előre jelezni szinte lehetetlen, a piac előtt azonban így is több olyan esemény áll, amely ismét próbára teheti a forintot. Az egyik legnagyobb bizonytalanság továbbra is az energiapiac felől érkezik. Amíg a geopolitikai feszültség fennmarad, ez a kockázat sem tűnik el a magyar deviza mögül.
A következő hét azonban már kicsit más jegybankokról is szól. Az Európai Központi Bank döntéshozói csütörtökön ülnek össze, és a 3,3 százalékos euróövezeti infláció mellett a piac jelenleg 25 bázispontos szigorítást vár. Ha ez bekövetkezik, az irányadó betéti kamat 2,5 százalékra emelkedhet. A döntés mögött ugyanakkor kényelmetlen dilemma húzódik: a magasabb kamat önmagában nem oldja meg az energiapiac felől érkező inflációs nyomást, miközben az egyébként sem túl erős európai gazdaság számára újabb féket jelenthet.
Regős Gábor szerint a forint szempontjából legalább ennyire fontos, mi történik az Atlanti-óceán túloldalán. Az amerikai kamatpályával kapcsolatban szintén a szigorítás irányába mozdultak a várakozások, ezért különösen nagy figyelem övezheti a pénteken érkező augusztusi inflációs adatot. Az előző havi mutató még 3,4 százalékon, érdemben a cél fölött állt, így egy újabb kellemetlen inflációs meglepetés tovább erősíthetné a kamatemelési várakozásokat. Előtte, csütörtökön a termelői árak adhatnak újabb jelzést az amerikai árnyomás alakulásáról.
Mindez azért is érdekes, mert Kevin Warsh Fed-elnök monetáris politikájáról egyelőre nincs teljesen tiszta kép. Kommunikációja határozottan szigorú, viszont kamatemelés eddig nem követte ezt. A régióból szerdán Lengyelországra érdemes figyelni. A lengyel jegybank március óta 3,75 százalékon tartja az alapkamatot, és a 3,4 százalékos infláció mellett a piac ezúttal sem számít változtatásra. A döntés ettől még a forint számára is érdekes lehet, hiszen a befektetők a magyar devizát nem légüres térben, hanem régiós versenytársaihoz képest is folyamatosan árazzák.
A hét egyik legfontosabb pillanata azonban itthon jöhet el. Hétfőn a júliusi ipari termelés adatait ismerhetjük meg, kedden pedig az augusztusi infláció következik. Utóbbi közvetlenül alakítja az MNB következő lépésével kapcsolatos várakozásokat, így a múlt heti látványos árfolyammozgások után a devizapiac is különösen érzékenyen figyelheti majd. Regős Gábor szerint az infláció az augusztusi 1,2 százalékról szeptemberben 1,5 százalékra emelkedhet, többek között a telekommunikációs cégek inflációkövető áremelése, a szerencsejátékok drágulása és a dízel árának emelkedése miatt.
Ez még mindig alacsony inflációs környezetet jelentene, az év hátralévő részében azonban már több kockázat sorakozik a horizonton: az aszály, az energiaárak és maga a forint árfolyama is felfelé mozdíthatja az árakat. A hét igazi kérdése az lehet, hogy a múlt heti látványos visszaerősödés után meddig tart ki a jegybank felől érkező üzenet hatása, ha közben az energiaárak, az európai és amerikai kamatvárakozások, valamint a hazai makrogazdasági adatok ellenkező irányba kezdik húzni a magyar devizát.
A bizonytalanság tehát maradhat, és az elemzői várakozások alapján a következő napokban sem érdemes szűk árfolyamsávra berendezkedni:
A két előrejelzés így lényegében ugyanabba az irányba mutat: nagy forinterősödés egyelőre egyik várakozásban sem rajzolódik ki, a 370 körüli szint viszont továbbra is ott marad a lehetséges forgatókönyvek között. A múlt hét után pedig már azt is tudjuk, hogy nem feltétlenül egy előre bejelentett adat vagy kamatdöntés kell ahhoz, hogy a forint néhány óra alatt bejárja ennek a sávnak egy jelentős részét.
A forint mögött ezen a héten az energiapiac nem adott sok támaszt. A Brent hordónkénti ára a múlt heti 88,3 dollárról péntek délutánra 95 dollár közelébe emelkedett, miután az iráni háború ismét felerősödött, a Hormuzi-szoros hajóforgalma pedig töredékére esett vissza. A helyzet különösen a dízel piacán érezteti hatását, bár a 95 dolláros olajár még mindig elmarad a háború korábbi szakaszaiban látott, 100 dollár feletti szintektől.
A magyar gazdaság és a forint szempontjából azonban ennél is kellemetlenebb folyamat zajlott a földgáz piacán. A holland tőzsdei gázár a múlt heti 66,5 euróról szerdára 75 euró/megawattóraig emelkedett, majd Donald Trump amerikai elnök jelzésére – miszerint a mostani támadássorozat nem tart sokáig – 71 euró környékére korrigált. Még ez is hároméves csúcs közeli árszintet jelent. Az európai gáztározók alacsony töltöttsége, az LNG-szállítási útvonalak körüli bizonytalanság és az Ázsiával folytatott verseny egyaránt magasan tarthatja az árakat.
Ez a forint szempontjából sem mellékes. Minél drágább az importált energia, annál nagyobb nyomás kerülhet a magyar külkereskedelmi egyenlegre és az inflációra, vagyis éppen azokra a tényezőkre, amelyekre a devizapiac most különösen érzékenyen reagál.
A Budapesti Értéktőzsde is veszteséggel zárta a hetet, igaz, ezzel nem lógott ki a kedvezőtlen nemzetközi hangulatból. A BUX 2,4 százalékkal került lejjebb, a vezető részvények közül pedig a Richter szenvedte el a legnagyobb, 4,4 százalékos esést. Az OTP 3,5, a Mol 1,3 százalékot veszített értékéből. A Mol körül ráadásul egymással ellentétes erők dolgoztak: az emelkedő energiaárak támogathatták a részvényt, a rosszabb piaci hangulat és a Mohu ellen bejelentett vizsgálat azonban ellenkező irányba hatott. A nagy papírok közül egyedül a Magyar Telekom tudott szembemenni a héttel, árfolyama 3,2 százalékkal emelkedett.
(Borítókép: Tövissi Bence / Index)
Napi