KülföldSzerző: index 6 napja 4 percnyi olvasás
Története során másodjára nyert tartományi választást.
Cikkünk folyamatosan frissül!
Szeptember 6-án, vasárnap tartottak tartományi választást a keletnémet Szász-Anhaltban, ahol a közvélemény-kutatások előzetesen nagy AfD győzelmet jósoltak, így a választás legfőbb kérdése az volt, hogy a karizmatikus Ulrich Siegmund vezetésével a párt vajon abszolút többséget szerez-e a magdeburgi parlamentbe.
A két évvel ezelőtti türingiai választás után újabb tartományban szerezte a legtöbb szavazatot a párt, azonban azt még egyértelműen nem tudjuk megállapítani, hogy az AfD-nek meglehet egyedül is a parlamenti többsége.
A ZDF által közzétett közvélemény-kutatás szerint az alábbi eredményt érhették el a pártok (zárójelben az előző választáshoz képesti változás):
Míg az infratest dimap által készített, az MDR által nyilvánosságra hozott becslés szerint így szavazhattak a szász-anhaltiak:
Egy dolog ugyanakkor már biztosnak mondható: a mostani választásnak a helyiek jóval nagyobb tétet tulajdonítottak, hiszen az urnazárás előtti utolsó, két órával korábbi részvételi adat szerint akkor már 65 százalékuk ment el szavazni, ami közel öt százalékponttal magasabb a 2021-es 60,3 százalékos részvételhez képest.
Az exit poll eredményeiből azt látni, hogy a várakozásoknak megfelelően az AfD hatalmasat nyert, és akár az abszolút többség is meglehet számára, amihez a szavazatok nagyjából 45 százalékát kellene megszerezni, amihez a kutatás szerint közel áll a párt.
A ZDF az exit poll adatok alapján két mandátumbecslést is készített – az egyikben úgy számol, hogy a kutatás szerint 4,8 százalékra mért BSW elérheti az ötszázalékos küszöböt, a másikban pedig nem.
Amennyiben a BSW nem jutna be, akkor a 42 fős többségtől egy mandátummal maradna el a radikális jobboldali párt,
míg a CDU 17, a die Linke 9, az SPD 8, a Zöldek pedig 8 mandátumot szerezhettek.
Ebben az esetben, ha a pártok listavezetői betartják korábbi ígéretüket és fenntartják a tűzfalat az AfD-vel szemben, akkor egy szélsőbaltól a jobbközépig terjedő koalíció kerülhet halatomra. Mivel a CDU listavezetője, valamint a tartomány idén januárban beiktatott miniszterelnöke, Sven Schulze kizárta az AfD-vel és a die Linkével is a közös kormányzást, ezért ebben az esetben a die Linkének kívülről kellene támogatnia egy, a párt klasszikus színei miatt Kenya koalíciónak nevezett kormányt.
Egyébként sajtóhírek szerint ebben tartományi szinten nem minden CDU-s ért egyet, számukra ugyanis egy szélsőbaltól a jobbközépig terjedő koalícióhoz képest jobbnak tartanának egy színtiszta jobboldali kormányt, viszont a Friedrich Merz vezette szövetségi CDU kizárta a tűzfal lebontását, és továbbra is érvényesnek tartják a párt azon 2018-as határozatát, hogy egy általuk antidemokratikus párttal sem lépnek kormányra, ami alatt ők az AfD-t és a die Linkét értik.
Ugyanakkor ha bejutna a BSW, akkor már teljesen más a helyzet:
ugyan az AfD ekkor se szerezné meg a parlamenti többséget, de a mainstream pártoknak a die Linke mellett az abból kiváló BSW-t is be kellene szervezni egy AfD-ellenes együttműködésbe, de a szász-anhalti BSW eddig erre nemet mondott.
Sőt, a kampány során azt állították, ilyen esetben nem fogják megszavazni egyik miniszterelnök-jelöltet sem – a miniszterelnököt a tartományi parlament többsége választja –, viszont a miniszterelnök-választás harmadik fordulójában a párt tartózkodna. Mivel sem az AfD-nek, sem egy BSW nélküli AfD-ellenes tömbnek sincs többsége, ezért ebben az esetben a legtöbb szavazatot kapó jelölt győzne, ami az AfD listavezetője, Ulrich Siegmund lenne.
(Borítókép: Alice Weidel, a Bundestag AfD-frakciójának társelnöke, Ulrich Siegmund, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) vezető jelöltje, valamint Tino Chrupalla, a Bundestag AfD-frakciójának társelnöke az AfD első exit poll eredményének megünneplése közben a Messe kiállítási csarnokában a 2026. szeptember 6-i szász-anhalti tartományi választásokat követően, Magdeburgban. Fotó: Omer Messinger / Getty Images)
Napi