GazdaságSzerző: vg 6 napja 2 percnyi olvasás
Már most történelmi változás zajlik a világban: a 65 év felettiek aránya meghaladta a legfiatalabb gyermekekét.
A világ népessége soha nem látott ütemben öregszik, és ez alapjaiban írhatja át a nyugdíjrendszerek működését. 2060-ra már több mint egymilliárddal nőhet a 65 év felettiek száma, miközben az időskor nem feltétlenül jelent egészségesebb vagy anyagilag biztonságosabb életet – írta a Pénzcentrum.
Az „Öregedő világ 2025” című jelentés szerint a 65 év felettiek aránya globálisan csaknem megduplázódik 2060-ra. E
z nem egyszerű demográfiai adat, hanem olyan változás, amely a nyugdíjrendszereket, az egészségügyet, a munkaerőpiacot és az állami költségvetéseket is alapjaiban alakíthatja át.
A folyamat sebességét jól mutatja, hogy 2020 és 2025 között a 65 év felettiek aránya a világ népességén belül először haladta meg a 0-5 éves gyermekekét. Vagyis történelmi fordulópont következett be: a világban már több idős ember él, mint ahány kisgyermek.
Az idősek száma ráadásul elképesztő ütemben növekedhet. A világ népessége 2060-ra várhatóan több mint 2 milliárd fővel gyarapodik, ennek több mint felét pedig a 65 év felettiek adják majd. Mintegy 1,148 milliárd idős emberrel lehet több, miközben a 85 év felettiek száma 160 országban akár négyszeresére is nőhet.
A demográfiai átalakulás nem egyformán érinti az országokat. Japán jelenleg a világ legidősebb országa, ahol a lakosság 29,7 százaléka 65 év feletti. 2060-ra azonban Dél-Korea veheti át a vezetést, ahol az idősek aránya elérheti a 41 százalékot. Japán ekkor már csak a harmadik helyen állhat.
Európa közben megőrizheti a világ legöregebb régiója címet, ám az abszolút számok még ennél is érdekesebb változást jeleznek. 2060-ra Afrikában már 249 millió 65 év feletti ember élhet, miközben Európában 214 millió. Az öregedés tehát nem csupán a fejlett országok problémája lesz: egyre több fejlődő ország szembesülhet vele.
Az Egyesült Államok helyzete ebből a szempontból különleges. A 65 év felettiek aránya 18,9 százalékról 23,4 százalékra emelkedhet 2025 és 2060 között, az ország azonban a demográfiai öregedési rangsorban a 48. helyről a 110. helyre kerülhet.
Ennek oka nem az, hogy Amerika fiatalodik, hanem az, hogy más országok még gyorsabban öregszenek.
A hosszabb élet sem feltétlenül jelent egészségesebb időskort. Az Egyesült Államokban a 60 év felettiek egészségben eltöltött éveinek aránya 2000 és 2019 között több mint 2 százalékponttal csökkent. A 65 év feletti amerikaiak 73 százaléka pedig két vagy több krónikus betegséggel küzdött 2016 és 2019 között.
Ez az idősgondozásra is egyre nagyobb terhet rakhat. Az időseket gondozók több mint háromötöde nő, miközben egyes fejlett országok már pénzügyileg is kompenzálják azokat a családtagokat, akik idős hozzátartozójuk ápolását végzik.
A nyugdíjrendszerek számára különösen fontos kérdés lesz, hogy az egyre hosszabb életet ki és miből finanszírozza. Az OECD-országok között az időskori szegénység is komoly probléma: az Egyesült Államokban 21,6, Dél-Koreában pedig 40,5 százalékos az időskori szegénységi ráta.
A demográfiai változás tehát nem valamilyen távoli statisztikai érdekesség.
A következő évtizedekben egyre több idős embernek kell majd nyugdíjat, egészségügyi ellátást és gondozást biztosítani, miközben a fejlett országokban az idősek munkaerőpiaci részvétele is csökkent 2012 és 2022 között. A kérdés már nem az, hogy öregszik-e a világ, hanem az, hogy a társadalmak képesek lesznek-e finanszírozni és megszervezni az új korszakot.
Ez most már biztos: Kármán Andrásék egy tollvonással kihúzták a nyugdíjasok plusz pénzét, nyoma sincs a 24 milliárdnak – nem csak ez az egyetlen rossz hír
Idén már biztosan nem számíthatnak nyugdíjprémiumra a magyar idősek: a módosított 2026-os költségvetésből kikerült az eredetileg erre elkülönített 24,3 milliárd forintos előirányzat. A gazdasági növekedés ugyanis messze elmarad attól a szinttől, amely mellett a jogszabály alapján járhatna a nyugdíjprémiumként ismert juttatás.
Napi