A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivataltól (NVVH) mindenki azonnali intézkedéseket, gyors és látható eredményeket vár el, ami teljesen érthető. Azonban a büntetőeljárásról szóló törvény a jelenlegi formájában nem könnyíti meg a szuperhivatal munkáját, a szervezet intenzív felépítése idején megfontolandó lenne a szabályozás további módosítása – javasolja Galgóczy Ferenc.

Rengeteg vállalkozó járhatott így

Megírtuk, Galgóczy saját cége évtizedekig működött a Budapest Airporton a földi kiszolgáló szolgáltatásban, mígnem az Orbán-kormány korábbi fejlesztési minisztere, Seszták Miklós és körei, – köztük az olajmaffia korábbi prominense is –, állítása szerint 2014 és 2018 között havonta 20 ezer euró védelmi pénz beszedésével, majd a magyar vállalkozás piaci kiszorítását célzó lépésekkel megpróbálták ellehetetleníteni.

Az elmúlt hónapokban több büntetőfeljelentést tett a volt miniszter és társai ellen, ezekben a kiterjedt nyomozás jelenleg is gőzerővel zajlik. A NER szövevényes, átláthatatlan rendszerével szembeni kiállását pedig bátorításnak is szánja lehetséges sorstársai felé, amihez mostanra bővelkedik a gyakorlati tapasztalatokban.

Már jelezte: üdvözli, hogy a vagyonhivatallal felgyorsulhatnak a legtöbbek által várt elszámoltatás konkrét lépései, ehhez az NVVH szakmai irányításáról hozott, eddigi döntéseket, Tasnády Katalin kinevezését nevezte rendkívül biztatónak.

Rács mögé kerülhetnének

Azonban most arra kéri a döntéshozókat, hogy a Ruff Bálint kancelláriaminiszter által szeptember elején kezdeményezett, átfogó törvényjavaslatnál, – ami a vagyonelkobzási szabályok radikális kiterjesztését célozza, – azt is vegyék fontolóra, hogy a büntetőjogi szabályozást is módosítják a vádalkuk tekintetében.

Ha ugyanis egy büntetőügyben az elkövető vádalkut kötne az ügyészséggel az enyhébb büntetés, vagy akár a vele szemben emelt vád ejtése érdekében, azt a jelenlegi törvény szerint csak addig teheti meg, míg a vádemelés meg nem történt, ezután a nyomozóhatóság keze meg van kötve.

"Képzeljünk el két komoly bűncselekményt, amelyekben Seszták Miklós szervezete masszívan benne van. Ám a pókhálószerű ügyben vannak kisebb súlyú érintettek is, olyanok, akiknek a terhelő vallomása hosszú időre rács mögé juttatná a bukott minisztert és társait. Ezek az elkövetők még a nyomozati szakaszban jelezték az ügyészségnek, hogy vádalkuzni szeretnének Sesztákékra, de

az Orbán-rendszer ügyészeit nem érdekelte, hogy a magasabb szintekre a korrupciós pénzből mennyi és milyen módon jutott el. Csak a kishalakat kergették, velük szemben emeltek vádat

– mondta. Az érintettek szándéka márpedig máig változatlan, ám a jelenlegi törvényi szabályozás akadályozhatja, hogy a nagy fogás vádalkuval a hálóba kerüljön.

A módosítással ráadásul rehabilitálni lehetne azokat, akiket a korrupt ügyészség miatt joghátrány ért, a vagyonhivatalnak megkönnyítené a munkáját – jegyezte meg.

Tetten érhető, hol parkol a számonkérés

Kitért rá, hogy a Seszták Miklós szervezetéhez köthető ügyekben – és vélhetően más esetekben is – a mintázat azonos: az ügyészség vagy fekteti ezeket az ügyeket, vagy olyanokat vádoltak meg, akik kivitelezték a visszaéléseket, de a milliárdos lopások kitervelőit és végső haszonhúzóit eleddig sehol nem tárták fel.

Holott, mint mondta, már lezárultak olyan nyomozások, ahol a gyanúsítottak időben jelezték az ügyészeknek, hogy meg kívánnak nevezni politikusokat, állami cégek vezetőit, de az ügyészek „izomból ignorálták” ezeket az információkat.

– erősítette meg Galgóczy Ferenc.

Ezért meggyőződése, hogy a rendszerváltás nem valósulhat meg anélkül, hogy feloldanák a vádalkura vonatkozó, konkrét törvényi korlátot, amivel a nyomozók, ügyészek elsődleges feladata a továbbiakban az lehetne, hogy a felbujtókat, az értelmi szerzőket és a végső haszonhúzókat látványosan tetten érjék.