• A szurikáták szigorúan ragaszkodnak a társasághoz, tartásuk nagy odafigyelést és drága étrendet követel
• Az alpakák csordaállatok, fenntartási költségük és tartásuk speciális feltételeket igényel
• Az egzotikus állattartás komoly jogi és állatjóléti előírásokhoz kötött
• Egyre többen vásárolnak egzotikus háziállatokat, például alpakát vagy szurikátát

A közösségi médiát böngészve lépten-nyomon szokatlan ajánlatokba botlani. Megkerestük Nagyné Hajdú Ágnest, egy építőipari cég társtulajdonosát és állattartót, aki fiatal alpakákat kínált eladásra: egy hatéves barna kancát a pár napos csődör csikójával.

Élő fűnyíróként és terápiás társként is keresik az alpakákat

Nagyné Hajdu Ágnes elmondta, hogy a csikókat hat hónapos korukig szoptatják, miközben fokozatosan szoktatják őket a szénára és a legelésre. Az árak életkortól és nemtől függően alakulnak: a fiatal csődörök 300 ezer, az érett csődörök 500 ezer, míg a kancák 700 ezer forinttól érhetők el. Étrendjük speciális alpakatápból, legelőből, folyamatosan biztosított bálás gyepszénából, télen pedig lucernából áll.

A tartási és adásvételi kötelezettségek kapcsán a hivatalos állategészségügyi és nyilvántartási szabályokat szigorúan be kell tartani. Bár az alpaka kifejezetten csordaállat, Ágnesék egy párost akár olyan helyre is eladnak, ahol ők lennének az egyedüli alpakák, hiszen ketten már társaságot nyújtanak egymásnak. Kezdő gazdáknak is odaadják az állatokat, ha biztosított a megfelelő méretű, bekerített terület és a védelmet nyújtó istálló.

Saját legelőn vagy teleken tartva az alap fenntartási költség 10–15 ezer forint havonta, ezt pedig tovább növelik a parazitamentesítés és a pataápolás költségei. Ágnesnél jelenleg két állat maradt, a többiek pedig már új otthonra leltek: a békési Szatmári Lovasudvar és a Gyulai családias tanyasi állatsimogató mellett a ceglédi Pálföldi Fejlesztő Központba is kerültek alpakák, ahol ADHD-s gyerekek és felnőttek terápiáját segítik.

Ez is érdekelheti

Tücsökdiéta és 0–24 órás felügyelet: a szurikátatartás ára

A szurikáták piaca legalább ennyire sajátos: beszerzési áruk 1000 euró (kb. 400 ezer forint) körül mozog. Bár Magyarországon tartásuk nem CITES-engedélyköteles, a felelős gazdák bejelentést tesznek a természetvédelmi hivatalnál. A szurikáta oltási programja a macskákéhoz hasonló, elsősorban veszettség ellen véd, ám az ellátásukat kizárólag egzotikus állatorvosok vállalják.

Stadler József, a Teknősfarm tulajdonosa hangsúlyozta, hogy hirtelen felindulásból senki se vásároljon szurikátát, mert a tartásuk 0–24 órás felügyeletet és elképesztő energiát igényel. A szurikáta az embert tekinti falkájának, a magánytól és az egyedülléttől pedig a stressz miatt akár el is pusztulhat.

Étrendjük 90 százalékban élő rovarokból áll – aminek a biztosítása rendkívül drága –, ezt kiegészítésként kétnaponta csirkeszívvel, heti 1–2 kiengedett fagyasztott egérrel, valamint némi gyümölccsel egészítik ki. Nagyon fontos azonban, hogy a tejtermékek, a szőlő és a mazsola szigorúan tiltólistán vannak számukra, mert súlyos egészségügyi károsodást okozhatnak náluk. Mellső lábaik hosszú körmeit tilos levágni, mert azokra az ásáshoz és a táplálékszerzéshez van szükségük; megfelelő aljzat esetén ezeket természetes úton maguknak koptatják.

Stadler József kiemelte, hogy nem foglalkoznak szurikáták kereskedelmi árusításával, egyetlen eladó nőstény állatuknak keresnek gondos gazdát. A mintegy 500 jelentkezőből szigorú szűréssel mindössze két embert találtak alkalmasnak, és az állatot személyesen viszik majd házhoz. A kislány szurikáta végül egy olyan gazdához kerül, ahol egyedül élő hím szurikáta mellé érkezik társnak. Hazánkban jelenleg becslések szerint 30–40 szurikáta élhet magánkézben, a kereslet pedig különösen azután ugrott meg, hogy egy országos sajtóvisszhangot kapott eseményen Magyar Péter a kezébe vett egy példányt.

A meggondolatlan döntésből mindig az állat jön ki rosszul

Megkerestük Hanga Zoltánt, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivőjét, hogy tisztázza a háziállatok és a vadon élő fajok közötti különbséget.

– A definíció szerint a háziállat olyan állat, ami átesett a háziasítás folyamatán. Az alpaka egy tradicionális háziállat Dél-Amerikában, de a kapibara vagy a szurikáta nem az – mutatott rá a szakértő, kiemelve, hogy a félmázsás kapibara avagy vízidisznó tartása lakásban teljesen elképzelhetetlen. – Trópusi állat lévén télen fűtött helyet, és egy akkora medencét igényel, amiben tud pancsolni. Ráadásul családcsoportokban élnek, a magányos egyed egyáltalán nem boldog.

A szurikátáknál a ragadozó életmód és a csapatigény jelenti a fő gondot.

– Nem feltétlenül van otthon lisztkukac vagy tücsök, ráadásul ha csak egyetlen példányt tartanak, az nem lesz jó neki – figyelmeztetett Hanga Zoltán, hozzátéve, hogy vidéken a szakszerű egzotikus állatorvosi ellátás hiánya is komoly kockázat. A szóvivő szerint nem a szomszéd lenyűgözése miatt kell állatot venni: – Először a motivációinkat kell átgondolni, majd tájékozódni a faji igényekről. Mikor menet közben jönnek rá a nehézségekre, abból a kellemetlen helyzetből mindig az állat fog rosszul kijönni – magyarázta a szóvivő.

Hanga Zoltán arra is rámutatott, hogy sokan összetévesztik a fogságban született vadállatot a tradicionális háziállattal.

– A kutya vagy a macska évezredek alatt, genetikailag szokott hozzá az ember közelségéhez, míg a szurikáta vagy a kapibara ízig-vérig vadállat marad. Attól, hogy egy egyed fogságban jön a világra, az ösztönei nem változnak meg – fogalmazott a szóvivő. Kiemelte: a szurikáták például erős szaggal jelölik a területüket, és a természetes ásási ösztönük miatt a lakás berendezését, szőnyegeit és bútorait sem kímélik.

A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy bár egyes fajok tartása nincs külön engedélyhez kötve, az állatvédelmi törvény rájuk is érvényes: aki nem tudja biztosítani a fajnak megfelelő életfeltételeket, az törvénysértést követ el.