GazdaságSzerző: portfolio 6 napja 7 percnyi olvasás
Brazília ma a világ egyik legmagasabb reálkamatát fizeti és az államadóssága egy év alatt öt százalékponttal nőtt. Mindez egy olyan helyzetben, amikör a növekedés látszólag rendben van, a munkanélküliségi ráta soha nem volt ilyen alacsony. A felszín alatt viszont látszódnak a repedések. Rekordon a háztartási nem-teljesítő hitelek aránya, és az állam nem hagyja abba a költekezést. A részvényindex olcsó, de az idei ralit szinte kizárólag külföldi pénz hajtotta. Októberben pedig kritikus választások jönnek. Mindkét esélyes elnökjelöltben közös, hogy a választók fele elutasítja őket. Megnézzük, hogyan hathat ez a brazil befektetésekre.
Brazília évtizedek óta az az ország, ahonnan sokak szerint a következő gazdasági csoda érkezhet. Az adottságok megvannak. Jó demográfiai folyamatok, fiatal népesség, mesés természeti adottságok. De valahogy ez soha nem sikerül.
Eközben a részvénypiaci értékeltség nagyon alacsony, az árfolyam éppen egy fontos döntési ponthoz érkezett. A reálkamat a világon az egyik legmagasabb, a jövő hónapban pedig sorsdöntő választások lesznek. Mindez egy olyan helyzetben, amikor a kötvénybefektetőknek egyre kevesebb türelmök van az országokkal szemben.
A mostani helyzet rendkivül érdekes, mert az ország bár kockázatos, a választások eredménye a pollok alapján kiélezett, de a magas rekordkamat sok kockázatot képes megfogni. Van olyan szkenárió, amikor ez jól is elsülhet, de akkor nagyon. Ezt mutatjuk most meg.
Brazíliában a jegybanki alapkamat (Selic) jelenleg 14 százalék, az infláció 4,4 százalék. A kettő különbsége, a reálkamat, kilenc százalék körül van. Ez a világ egyik legmagasabb reálkamata.
Ez az egyetlen adat a teljes brazil történet kulcsa.
Egy állam ekkora reálkamatot kényszerből fizet. Ha alacsonyabbat kínálna, a befektetők nem tartanák a kötvényeit és a devizáját.
A kérdés ezért az, hogy ezt a kamatot mi indokolja, és mit kell vele kompenzálni.
A költségvetési hiánynak két különböző mérőszáma van, és Brazília esetében a kettő közötti különbség a lényeg. Az első az elsődleges egyenleg. Ez azt mutatja, hogy az állam a saját működéséből, a kamatfizetéseket leszámítva, többletet vagy hiányt termel. Brazíliában ez nagyjából nullán áll.
A második a teljes, nominális egyenleg, amely már a kamatterhet is tartalmazza. Itt kezdődik a probléma. A kamatkiadás önmagában a GDP 8,35 százalékát tette ki tizenkét hónapos alapon. Júliusban az állam elsődleges többletet ért el, a hónapot mégis közel száz milliárd reál nominális hiánnyal zárta, kizárólag a kamat miatt.

Az eredmény az adósságpályán látszik, amely 2021 óta megállíthatatlanul növekszik. 12 hónap alatt közel öt százalékponttal nőtt a GDP-arányos államadósság, miközben a kormány működése nagyjából egyensúlyban volt.
Ezt hívják kamathólabdának. Az adósság azért nő, mert drága, és azért drága, mert nő. Politikai döntés nélkül is gyorsul.
Innen jön a csapda:
Ebből a körből belülről nem lehet kilépni. Csak egy külső esemény törheti meg, amely hirtelen megváltoztatja azt, amit a piac az ország jövőbeli költekezéséről gondol. Októberben pontosan ilyen esemény jön.
Az idei növekedés kifejezetten gyenge lesz, nagyjából 1,6 és 2 százalék között. Ennél fontosabb, azonban a szerkezet. Az év eleji erős negyedév mögött választási évhez illő állami ösztönzés állt. Jövedelemadó-mentesség, minimálbér-emelés, üzemanyag-támogatás és adósságkönnyítés emelte meg a háztartások jövedelmét, és ez pörgette fel a fogyasztást a magas hitelköltségek ellenére. A fellendülést az államtól a lakossághoz áramló pénz hozta létre.

A második negyedévre a lendület elfogyott. A jegybank aktivitási indexe negyedéves szinten 0,2 százalékkal emelkedett, és ezt is az ipar és a mezőgazdaság vitte.
A szolgáltatások, vagyis a gazdaság legnagyobb része, zsugorodtak.
A brazil háztartások jövedelmük rekordnak számító 28,5 százalékát fordítják adósságszolgálatra.
A késedelmes hitelek aránya a teljes hitelállományban 4,7 százalék, ami a jegybanki adatsor 2011-es kezdete óta a legmagasabb.
A nem célzott hiteleknél 6,2 százalék, a fedezetlen személyi kölcsönöknél 14,2 százalék. A családok 81,6 százalékának van adóssága, közel harmaduknak lejárt tartozása. Augusztusban a brazil bankszövetség elnöke nyilvánosan elismerte, hogy a szektor túl sok hitelt helyezett ki, és ez hozzájárult a helyzethez.
Mindez rekord alacsony munkanélküliség mellett történik. A ráta 5,3 százalék, a formális foglalkoztatás történelmi csúcson van. Tehát épp akkor gyenge a fogyasztó, amikor jövedelmi helyzete ciklikusan nagyon jó. Ha a foglalkoztatás elkezd romlani, a késedelmi problémából hitelválság lesz.
Befektetői szempontból ez szimmetrikus csapda.
Van ehhez egy kevésbé látható fiskális szál is. A kormány a költségvetési szabály hatálya alá nem tartozó, úgynevezett pénzügyi kiadásokat 2023 óta a GDP 0,9 százalékáról 2,1 százalékára emelte, döntően hitelösztönző programokon keresztül. Mivel ezek formálisan nem esnek a kiadási plafon alá, a kormány úgy tud élénkíteni, hogy papíron betartja a szabályt.
Brazíliában a fiskális politika részben a bankok mérlegén keresztül működik. A költségvetési kockázat és a hitelkockázat ugyanaz a kockázat.
Az elnökválasztás első fordulója október 4-én, a második október 25-én lesz. A hivatalban lévő Lula nyolcvanévesen negyedik ciklusra pályázik. Kihívója Flávio Bolsonaro, a börtönben lévő volt elnök fia.
A verseny szoros: az augusztus közepi felmérés a második fordulóban 43 és 40 százalékot mért, ami a hibahatáron belül döntetlen.
Abban is szoros a verseny a két jelölt között, hogy a szavazók fele mindkét jelöltet elutasítja.
A piac ítélete nem sok kétséget hagy maga mögött.
Szóval a piac a puccskísérletért 27 éves börtönbüntetését töltő volt elnök fiának szurkol, mivel a másik jelölt miatt az adósság visszafizetési kockázata érdemben emelkedik.
A bonyolult politikai viszonya mellett a Goldman Sachs 4 lehetséges forgatókönyvet vázol fel és értékelte ezek piaci hatásait.
Érdemes viszont látni a nagyságrendek különbségét is.
Elsőre talán a negatív kockázatok nem is tűnnek hatalmasnak, ám ennek éppen az a fájdalmas oka, hogy a nagyon magas reálkamatba már sok rossz hír be van árazva.
Van egy külpolitikai vetülete is a választásnak. Az Egyesült Államok júliusban 25 százalékos vámot vetett ki brazil árukra a korábban kivetett vámon felül, és szankcionálta a Bolsonaro ügyét vezető legfelsőbb bírósági bírót. Ezek nyíltan politikai indíttatású intézkedések, tehát a feloldásuk valószínűsége is a választás kimenetelétől függ. Ugyanaz az egyetlen esemény mozgatja a belső kockázati prémiumot és a külső kereskedelmi vámterhelést.
Először érdemes tisztázni, mi is a brazil részvényindex valójában. Az index túlnyomórészt bankokból és nyersanyagtermelőkből áll. Aki megveszi, lényegében brazil bankokat és nyersanyagexportot vesz.
Az index az év elején nagyjából 9-10-szeres előretekintő eredményszorzón forgott. Ez olcsó a világ többi piacához képest.
Az olcsóság önmagában viszont gyenge érv, mert a kockázat pontosan ott ül, ahol a súly. A bankok eredménye annak a fogyasztói hitelállománynak a minőségén múlik, amely éppen rekord késedelmi rátákat produkál.
A második dolog az idei rali szerkezete:
Ez a brazil részvénypiac nagy dilemmája. Amíg a Selic 14 százalék, a hazai pénz nem mozdul.
A nagy átrendeződés, amikor a helyi megtakarítás elkezd a kötvényből a részvénybe áramlani, csak akkor indul el, amikor a kamat érdemben, 12 százalék alá csökken.
Ez közvetlenül nem októbertől függ, hanem attól, hogy a választás után hihetővé válik-e a költségvetési pálya.
Aki ma megveszi a brazil részvényindexet, arra fogad, hogy a fent leírt kamat-fiskális csapdáról a piac hajlandó elhinni, hogy politikai úton feloldódik. A brazil gazdaság növekedése ebben a fogadásban másodlagos tényező. Ez tőkeáttételes politikai fogadás gazdasági köntösben.
Két gyakorlati részlet, amelyet egy külföldi befektetőnek látnia kell.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images