A választás előtti utolsó felmérésben az Ulrich Siegmund vezette AfD 41 százalékon állt, a Sven Schulze tartományi miniszterelnök vezette CDU 23 százalékot ért el. A harmadik helyen a Die Linke állt 11,5 százalékkal, az SPD 8,5, a Zöldek pedig 6 százalékot kaptak. Az ötszázalékos parlamenti küszöb alatt szerepelt a BSW 4, és az FDP 3 százalékkal.

A szász-anhalti tartományi választást szokatlanul nagy nemzetközi médiaérdeklődés övezi, németországi tartományi voksolásra korábban aligha érkezett ennyi külföldi újságíró. A Bild szerint Európa számos országából utaztak tudósítók Magdeburgba, és a CNN amerikai hírcsatorna is helyszíni tudósítóval követi az eseményeket. A nemzetközi sajtó figyelme nem korlátozódik a tartományi fővárosra. A ZDF beszámolója szerint Ulrich Siegmund tangermündei szavazóhelyén több mint hetven újságíró és stáb jelent meg, köztük dán, észt, olasz és amerikai szerkesztőségek munkatársai. A helyszínről a Reuters, az AFP és az AP nemzetközi hírügynökség is közölt felvételeket, a lengyel TVP World saját tudósítót küldött Magdeburgba. A rendkívüli érdeklődés oka, hogy az AfD most először nyerhet meg fölényesen egy német tartományi választást, és akár az abszolút parlamenti többséget is megszerezheti. Ez lehetővé tenné, hogy Németországban először alakuljon önálló AfD-kormány, a külföldi médiumok a szavazást nem helyi ügyként, hanem a német és az európai politika lehetséges fordulópontjaként kezelik.

Délig a választási részvétel jóval meghaladta az öt évvel korábbit. A tartományi választási vezető tájékoztatása szerint 12 óráig a választásra jogosultak 34,7 százaléka adta le szavazatát, míg 2021-ben ugyanebben az időpontban 22,4 százalékos volt a részvétel. Öt évvel ezelőtt végül a jogosultak 60,3 százaléka szavazott, a levélszavazókat is beleszámítva. (Bild)

Az AfD miniszterelnök-jelöltje, Ulrich Siegmund feleségével, Juliával egy kék Simson Schwalbén érkezett a tangermündei szavazóhelyiséghez. A hivatalban lévő miniszterelnök és a CDU listavezetője, Sven Schulze feleségével, Katival kézen fogva ment el szavazni Magdeburgban. Az SPD listavezetője és jelenlegi tartományi miniszterelnök-helyettes, Armin Willingmann szintén felesége társaságában adta le voksát egy wernigerodei szavazóhelyiségben.

Az AfD abszolút többsége a fogadási piacok szerint nem a legvalószínűbb forgatókönyv. A Polymarketen a résztvevők 75 százalékos valószínűséget adnak annak, hogy a párt 38 és 41 százalék közötti eredményt ér el, a 42 és 45 százalék közötti szereplés esélyét 16 százalékra teszik. A 34 és 37 százalék közötti eredmény valószínűsége 7,8 százalék, a 46 és 49 százalék közötti teljesítményé pedig mindössze 1,6 százalék. A fogadók tehát egyértelmű AfD-győzelemre számítanak, de nem arra, hogy a párt önállóan is képes lesz kormányt alakítani. Fontos viszont, hogy az abszolút parlamenti többséghez szükséges szavazatarány attól is függ, hány kisebb párt marad az 5 százalékos bejutási küszöb alatt.

Szász-Anhaltnak a legfrissebb hivatalos, tavaly év végi adat szerint 2,12 millió lakosa van, közülük nagyjából 1,7 millióan jogosultak szavazni a ma a tartományi parlamenti választáson. A szavazóhelyiségek reggel 8 órakor nyitottak ki, és este 18 órakor zárják le az urnákat, ezt követően azonnal megkezdődik a voksok számlálása.

Az ARD és a ZDF 18 órakor közli az első választási prognózisát, amely még nem a megszámolt szavazatokon, hanem a választóhelyiségekből kilépők körében végzett felméréseken alapul.

Az első, már ténylegesen feldolgozott szavazatokra épülő részeredmények és országos televíziós becslések röviddel 18 óra után érkezhetnek, majd az este folyamán folyamatosan pontosodnak. A tartományi választási vezetés az előzetes hivatalos végeredményt hétfő hajnalra várja.

Szász-Anhalt közel 1,7 millió választópolgára ma új tartományi parlamentet választ, az eredmény jelentősége messze túlmutat a keletnémet tartomány határain.

Az utolsó felmérésekben az AfD 40 százalék felett állt, miközben a jelenleg kormányzó CDU támogatottsága 22–23 százalék körül mozgott.

Az AfD várhatóan nagy fölénnyel megnyeri a választást, a valódi kérdés az, hogy megszerzi-e a mandátumok abszolút többségét. Ha igen,

Ulrich Siegmund vezetésével létrejöhet Németország első AfD-kormánya, ráadásul koalíciós partner nélkül.

Ha az abszolút többség elmarad, a kormányalakítás akkor is rendkívül nehéz lehet, mert a CDU nem hajlandó együttműködni sem az AfD-vel, sem hivatalosan a Baloldallal (Die Linke). A végeredményben döntő szerepet játszhat, hogy az SPD, a Zöldek, a BSW és az FDP közül mely pártok jutnak át az ötszázalékos küszöbön. Minél több szavazat vész el, annál könnyebben szerezhet parlamenti többséget az AfD akár 45 százalék alatti eredménnyel is.

Egy AfD-kormány alapjaiban változtatná meg Szász-Anhalt politikáját.

A párt jelentősen átalakítaná az oktatást, a migrációs politikát, a közmédia működését, a rendőrség irányítását és az állami támogatások rendszerét. Egyes intézkedésekhez szövetségi együttműködésre vagy jogszabályváltoztatásra lenne szükség, de a tartományi kormánynak így is komoly mozgástere lenne a közigazgatásban, az iskolákban, a kultúrában és a belbiztonságban. Gazdasági oldalról az jelenti a legnagyobb veszélyt, hogy a tartomány veszíthet vonzerejéből a külföldi befektetők, a képzett munkavállalók és a nemzetközi vállalatok szemében. Az üzleti élet szereplői szerint Szász-Anhaltnak éppen több külföldi szakemberre és beruházásra lenne szüksége, ezért egy bezárkózó politikai fordulat könnyen munkahelyekbe és elmaradó fejlesztésekbe kerülhet.

Országos szinten pedig áttörhet az eddig fenntartott politikai fal az AfD körül.

A párt bebizonyíthatná, hogy nemcsak tiltakozó erőként, hanem kormányzó pártként is képes megjelenni, ami lendületet adhat az AfD-nek a következő tartományi választásokon és a 2029-es szövetségi választás előtt.

Friedrich Merz számára a választás személyes politikai próbatétel is.

A kancellár korábban azt ígérte, hogy a CDU visszaszorítja az AfD-t, ehhez képest Szász-Anhaltban a két párt közötti különbség akár húsz százalékpont is lehet. Merz kétszer is ellátogatott a tartományba, de a nyilvános kampányrendezvényeket és a közvetlen választói találkozásokat nagyrészt elkerülte, ami azt az érzetet erősítette, hogy jelenléte inkább teher, mint segítség a helyi CDU-nak.

Egy AfD-s abszolút többség történelmi vereséget jelentene az Uniónak, és Merzet saját pártján belül is felelőssé tehetnék azért, hogy kancellárként nem tudta megállítani a jobboldali kihívó erősödését.

Ha viszont a CDU az AfD győzelme ellenére képes lenne kormányt alakítani, Merz időt nyerne, viszont ehhez valószínűleg egy kisebbségi kormányra vagy a Die Linke külső támogatására lenne szükség. Ez sajátos csapdahelyzetet teremtene, mert miközben Merz az AfD ellen védené a politikai közepet, fel kellene lazítania pártja együttműködési tilalmát a másik oldalon.

A választást beharangozó elemzésünk itt olvasható.

Címlapkép forrása: Kay Nietfeld/picture alliance via Getty Images