GazdaságSzerző: portfolio 6 napja 5 percnyi olvasás
A magyar férfiak körében már kisebbségben vannak a normál testsúlyúak: közel kétharmaduk túlsúlyos vagy elhízott, és csaknem minden negyedik férfi a BMI alapján elhízottnak minősül. Bár a túlsúly európai szinten is tömegeket érint, Magyarország a magasabb egészségügyi kockázattal összefüggő elhízás tekintetében továbbra is az uniós mezőny kedvezőtlenebb harmadába tartozik. A jelenség régen túlmutat az egyéni életmódon: a krónikus betegségek magasabb kockázatán keresztül hosszabb távon hozzájárulhat az egészségügyi kiadások emelkedéséhez és a munkaerőpiaci teljesítmény romlásához.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb felmérése szerint az EU-27 felnőtt lakosságának 51,7%-a rendelkezik 25 vagy annál magasabb testtömegindexszel (BMI). Míg az uniós átlagban a BMI ≥ 30 alapján elhízottnak minősülő népesség aránya 16,3%, addig
MAGYARORSZÁGON EZ A MUTATÓ ELÉRI A 20,9%-OT.
Ezzel Magyarországon a nyolcadik legmagasabb az elhízottak aránya az Európai Unióban: a magyar adat Csehországéhoz közel áll, Németországot és Dániát pedig csak minimálisan előzi meg. Az érték ugyanakkor érdemben meghaladja az uniós átlagot és a szomszédos Ausztria 17,6%-os mutatóját.
A tagállami rangsort Málta vezeti (26,6%), a legkedvezőbb helyzetben pedig Olaszország áll, ahol a felnőtt lakosság 7,0%-a esik a BMI ≥ 30 kategóriába.
Módszertani megjegyzés: az Eurostat mutatója önbevalláson alapuló testtömegindexet tükröz. Bár a BMI önmagában nem ad teljes képet az egyéni egészségi állapotról és a testösszetételről, népességszinten az egyik legszélesebb körben használt nemzetközi összehasonlító indikátor.
A felmérés részletes adatai jelentős nemi különbségekre világítanak rá a magyar társadalomban. Hazánkban a felnőtt népesség mindössze 41,9%-a tartozik a normál testsúlyú (18,5 ≤ BMI
Magyarország uniós átlaghoz viszonyított többlete elsősorban az elhízottak kategóriájában jelenik meg, miközben a túlsúlyos, de nem elhízott kategóriába tartozók (25 ≤ BMI
A magyar férfiak 64,2%-a túlsúlyos vagy elhízott. Közel minden negyedik férfi (23,3%) elhízottnak minősül a BMI alapján, miközben a normál testsúlyúak aránya mindössze 35,0%-ot tesz ki.
A magyar nők körében a normál testsúlyúak aránya kedvezőbb (48,2%), ám az elhízottak 18,8%-os aránya náluk is érdemben meghaladja az uniós női átlagot (15,3%).
Az Eurostat többéves felmérési hullámainak adatai azt jelzik, hogy Magyarországon az elhízási arány tartósan magas szinten maradt: a 2022-ben regisztrált 22,2%-os értékhez képest ugyan látható némi mérséklődés a 20,9%-os szintre, ám a hazai arány még mindig meghaladja a 2017-ben mért 20,0%-ot. Ezzel párhuzamosan a teljes uniós átlagban összességében emelkedés figyelhető meg: a 2017-es 15,1%-ról 2025-re 16,3%-ra nőtt az elhízottak aránya.
A vizsgált közép-kelet-európai országok többségében magas a túlsúlyos vagy elhízott népesség aránya, ám az adatok belső szerkezete markánsan eltér.
A kardiovaszkuláris és anyagcsere-betegségek magasabb kockázatával összefüggő elhízás (BMI ≥ 30) tekintetében a térségben Csehországban (21,1%) és Magyarországon (20,9%) a legmagasabb az arány. Míg Ausztriában (17,6%) vagy Horvátországban (16,5%) a mutató az uniós átlag körül mozog, addig a magyar és a cseh népességben minden ötödik felnőtt ebbe a kategóriába esik.
A magyar férfiak 23,3%-os értéke pedig a vizsgált térség legmagasabb aránya.
Ha a vizsgálatot a teljes túlsúlyra (BMI ≥ 25) terjesztjük ki – amely a 25 és 30 közötti BMI-jű csoportot és az elhízást együttesen fedi le –, a rangsor átrendeződik. Ebben az összevetésben Románia (62,3%), Csehország (60,4%) és Horvátország (59,2%) áll a térségi lista élén, miközben
Magyarország az 56,6%-os értékével a teljes 27 tagállamos uniós rangsor középmezőnyében (14. helyen) található.
A különbség magyarázata a belső súlykategória-eloszlás eltérése: Romániában és Horvátországban a 25 és 30 közötti BMI-vel rendelkező lakosság aránya kiugróan magas (49,4%, illetve 42,7%), miközben náluk az elhízottak aránya mérsékeltebb. Ezzel szemben Magyarországon a túlsúlyos népességen belül magasabb az elhízottak aránya, ami népegészségügyi szempontból kedvezőtlenebb kockázati profilt jelez.
A térségben közös tendencia ugyanakkor a férfiak magas érintettsége:
A túlsúly és az elhízás nem pusztán egyéni életmódbeli kérdés, hanem népegészségügyi és gazdaságpolitikai jelentősége is van. Az OECD The Heavy Burden of Obesity című átfogó elemzése szerint a túlsúlyhoz és elhízáshoz kapcsolódó egészségügyi és termelékenységi hatások a vizsgált fejlett gazdaságokban hosszabb távon éves szinten átlagosan a GDP mintegy 3%-ának megfelelő gazdasági terhet jelenthetnek.
Ez a gazdasági hatás három fő csatornán keresztül érvényesülhet:
Az Eurostat adatai alapján Magyarországon az elhízás nem marginális egészségügyi probléma:
a BMI ≥ 30 kategóriába tartozók aránya érdemben meghaladja az uniós átlagot, miközben a férfiaknál a túlsúly vagy elhízás már statisztikai többséget jelent.
A gazdasági következmények nem azonnali és nem kizárólagos ok-okozati csatornán keresztül érvényesülnek, de a krónikus betegségek magasabb kockázata, a munkából való kiesés nagyobb valószínűsége és az alacsonyabb egészséges élettartammal összefüggő korlátok miatt az elhízás hosszabb távon a magyar gazdaság versenyképességét is érintő humántőke-kockázattá válhat.
Címlapkép forrása: Stefan Hesse/picture alliance via Getty Images
Napi