GazdaságSzerző: vg 6 napja 3 percnyi olvasás
A magyar Orbán Viktor szövetségese, péntektől olasz kormányfő-rekorder hatalmas kihívások előtt áll.
Pénteki olasz hír: szeptember 10-ig meghosszabbítják a márciusban bevezetett dízelártámogatást. Ez az, amit nem tett meg a nyáron a német Friedrich Merz kancellár, össze is omlott a következő hónapban a német kiskereskedelmi forgalom, miközben Merz hatalma kevesebb mint másfél év után máris repedezik. Az olasz Giorgia Meloni októberben miniszterelnök októberben már négy éve lesz hatalmon, de a másik pénteki olasz hír: hivatali ideje máris megdöntötte az olasz rekordot.
Több olyan olasz kormányfő is volt, akik megszakításokkal hosszabb ideig voltak hatalmon, mint Meloni ezidáig 1413 napja.
A leghosszabb ideig a második világháború óta a szintén jobboldali Silvio Berlusconi, akinek 3339 napja azonban négy kormányt ölelt fel. Giulio Andreotti és Alcide De Gasperi nem kevesebb mint hét-hét kormányt vezettek. Már ebből leszűrhető: a demokratikus Olaszország olyan stabil kormányzást még sohasem látott, mint amit Giorgia Meloni, a szintén kormányfőrekorder magyar Orbán Viktor szövetségese.
Ezt úgy érte el, hogy közben stabil és határozott európai jelenlétével országa nemzetközi tekintélyét is helyreállította: szilárdan tartja helyét, miközben a franciák és a britek egymás után dobják el a miniszterelnököket és a német kancellárok sem képesek már olyan biztosan tartani a gyeplőt, mint utoljára Angela Merkel.
Ehhez egy másik olyan fegyvertény is kellett, amire éppen olyan kevesen fogadtak volna Meloni hatalomra kerülése előtt, mint hogy kormányzása hosszú lesz: stabilizálta az olasz gazdaság dülöngélő hajóját.
A Meloni őrizte politikai stabilitás feltornázta a bizalmat Európa harmadik legnagyobb gazdaságában. Miközben éppen hatalmas felfordulás söpör végig a világ kötvénypiacain, feljebb erőltetve a hozamokat, Olaszország
azt hiszem, ma biztonságosabb eszköz (államkötvény), mint Franciaország
– mondta pénteken a Bloomberg TV-nek Angel Ubide, az amerikai Citadel fedezeti alap főközgazdásza.
Ez nagy szó, hiszen Olaszország emberemlékezet óta franciák mögé szorult, és rég úgy emlegetik, hogy magas államadóssága kiszolgáltatja az EU-n belül Berlin és Párizs politikai nyomásának.
Emlékezhetünk, a Covid világjárvány nagyon megütötte Olaszországot, ilyen háttérrel került hatalomra Giorgia Meloni négy évvel ezelőtt.
Nem mondhatni, hogy a gazdaság növekedése szélvész tempóra kapcsolt volna azóta – Európa általában sem remekelt –, de a lagutóbbi hírek pozitívak. A második negyedévben meglepően ellenállónak bizonyult Olaszország az iráni háború negatív hatásaival szemben, a GDP az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal nőtt.
A lendület a Bloomberg Intelligence elemzése szerint áthúzódhatott az év második felébe, és 2026-ban 0,9 százalékkal bővülhet az olasz gazdaság, ami nem haladja meg, de legalább eléri a Covid előtti évek tempóját.
Ez az erősebb kilátás a költségvetési helyzetet is javítja, így a kormány elérheti vélját, hogy a GDP 3 százaléka alá csökkentse a hiányt. Ez azt jelenti, hogy Olaszország maga mögött hagyhatja az EU túlzottdeficit-eljárását, fontos politikai nyűgöt lerázva magáról.
A szakemberek ugyanakkor rámutatnak: a politikai környezet bizonytalanabbá vált. Meloni őrzi szilárd helyzetét, de – és ezt minden elemzés kiemeli – a közvéleménykutatások szerint nő a nyomás harsány ultrakonzervatív kihívója, Roberto Vannacci Nemzeti Jövő pártja irányából.
A jelentések szerint Meloniék a jövő ősszel esedékes választások előrehozását fontolgatják. Nagyon előreszaladva az időben: ha Meloni kitöltené ötéves ciklusát és utána még egyet nyerne, összesített hivatali időben minden elődjét lekörözné, kivéve Benito Mussolinit, aki azonban nem demokratikus körülmények között kormányzott.
Amit szintén kosarában hozott az olaszoknak az immár történelmi alakká vált Meloni: kormányzása alatt 2025-ig rekord 67,6 százalékra szökött fel a 20-64-esek olasz foglalkoztatási rátája 64,8 százalékról – majdnem másfél százalékponttal csökkentve a lemaradást az EU-átlagtól, ami azonban még így is 8,5 százalékpont.
Egyértelmű javulást mutatnak eközben a munkanélküliségi adatok is: az állástalanság rátája ugyan fél százalékponttal növekedett a nyáron, a júliusban mért 5,8 százalék azonban messze a Meloni előtti 8 százalék körüli szintek alatt van, és fele sincs a 10 évvel ezelőttinek.
Ha Meloni vissza is állította a bizalmat az olasz költségvetésben, bármilyen olasz kormány számára továbbra is nagyon kevés hibázási lehetőséget nyújt a magas államadósság. Ami nem Meloninak, hanem elődeinek betudható, de ő viseli a kormányzati felelősséget, neki kell szembenéznie vele és kritikusaival.
Bármilyen megingás visszalökheti az országot a nemzetközi tehetetlenség és irányítottság korábbi helyzetébe, úgyhogy választási költekezés aligha lesz.
Hiába vágják a költspégvetés hiányát a 3 százalékos EU-küszöb alá, a korábban hatalmasra duzzadt olasz államadósság akkor is növekszik, az Európai Bizottság előrejelzpése szerint 2026-ban a GDP 138,5 százalékára, 2027-ben 139,2 százalékra. A főbűnös Meloni baloldali elődeje, Giuseppe Conte 2020-ban a Covid-válság idején bevezetett bőkezű Superbonus lakásfelújítási adókedvezménye.
Ennek a lényege az volt, hogy bizonyos energiahatékonysági és földrengésbiztonsági felújítások költségének akár 110 százalékát is vissza lehetett igényelni adójóváírás formájában. Vagyis az állam gyakorlatilag a teljes beruházást, sőt annál valamivel többet is finanszírozott adókedvezményen keresztül.
Ezeknek a korábban megítélt adójóváírásoknak a költsége nem egyszerre jelent meg az állam pénzforgalmában, hanem több év alatt, amikor a kedvezményeket ténylegesen levonják az adóból vagy beváltják. Emiatt még akkor is rontják az olasz államháztartás pénzforgalmát és az adósságot, amikor a programot már erősen visszavágták.
Napi