BűnügySzerző: origo 6 napja 2 percnyi olvasás
A gyorsaságuk életet mentett.
Tűz ütött ki egy VI. kerületi társasház földszinti lakásában augusztus 15-én este, a lángok miatt pedig azonnal meg kellett kezdeni a ház kiürítését. A helyszínre kiérkező Kőrizs Ádám és Nagy Levente rendőr őrmesterek a földszinttől a harmadik emeletig felfelé minden lakásba bekopogtak, hogy kimenekítsék a lakókat. A harmadik emeleten azonban a folyosót már olyan sűrű füst borította, hogy Kőrizs Ádám rádión jelezte: nem biztonságos tovább az épületben tartózkodni, mindenkinek el kell hagynia a lépcsőházat.

A két rendőr ezután maga is elindult lefelé, egy második emeleti lakásban feltűnt nekik, ahogy egy nő lámpával a kezében próbál kiutat találni. Kőrizs Ádám az ajtóhoz lépve jelezte, hogy tűz van, és azonnal hagyja el a lakást, ám kiderült, a fiatal nő megtalálta ugyan a kulcsát, a sűrű füst miatt viszont alig látott, és nem tudta kinyitni az ajtót. Amikor végül sikerült, még vissza akart menni öltözködni, a rendőrök azonban tudták, most már minden perc számít, így - mivel a fiatal nő azt sem tudta, merre van -, a kezét megragadva lekísérték a lépcsőházon keresztül.
Odakint a mentők vártak rájuk, akik mindhármukat megvizsgálták, majd füstmérgezés gyanújával kórházba szállították őket, hamarosan azonban mind hazamehettek.
A későbbi tűzvizsgálat alapján kiderült, hogy a tüzet egy meghibásodott ventilátor okozta A hatalmas hőhatás miatt a gázvezetékek is megsérültek, a szivárgó gáz pedig berobbant, a gyors beavatkozásnak köszönhetően viszont a társasház lakói még aznap visszamehettek otthonaikba.
A történtekről a BRFK Budapesti Rendőr-főkapitányság Facebook-oldalán számoltak be, kiemelve, hogy a két járőr az eset idején már a szolgálatuk végén jártak, ennek ellenére habozás nélkül rohantak menteni, tették a dolgukat, nem törődve azzal sem, mi történhet velük a füsttel teli épületben.
Szeretném szívből megköszönni annak a két rendőrnek a segítségét és helytállását, akik a tűzből kimenekítettek. Abban a helyzetben, amikor az ember fél és pánikba esik és nem tud kellő gyorsasággal reagálni a kialakult helyzetre, rengeteget jelentett, hogy Ők ott voltak és habozás nélkül segítettek, a saját életüket kockáztatva. A mentés alatt őszintén nem tudom felidézni, milyen érzések kavarogtak bennem, hisz annyira gyorsan történt minden, viszont azt sose felejtem el, hogy a mentés után egy percre se hagytak magamra, egyből intézkedtek és kedvességükkel nem csak arról gondoskodtak, hogy fizikailag épségben legyek, hanem mentálisan is. Hálás vagyok és köszönöm a bátorságukat, a gyorsaságukat, a nyugalmat és biztonságérzetet is amit aznap este adtak nekem!