Csütörtökön született meg a német autóipar elmúlt évtizedeinek talán legmeghatározóbb döntése. A Volkswagen 89 éves története eddigi legnagyobb átalakításába vág bele, amelynek részeként világszerte további mintegy 50 ezer álláshely megszüntetését hajtja végre. A Volkswagen átalakítása ráadásul egy már folyamatban lévő, szintén 50 ezres létszámcsökkentésen felül jön, miközben négy német gyár jövője is kérdésessé vált. Azonban az csak most derült ki, hogy van egy ötödik bezárásra ítélt üzem is, ez lehet a győri Audi-gyár – ismertette a Világgazdaság.

A győri Audi-gyár is szóba került

A Die Welt még a megállapodás előtt megjelent cikkében a Correctiv oknyomozó újságírói hálózat információira hivatkozva azt írta – miután az megszerezte a felügyelőbizottságnak benyújtott, az igazgatótanács által készített koncepciódokumentumot –, hogy egy ötödik üzemet is be kell zárni. A jelentés szerint a győri üzem is érintett lehet.

– A korábban bejelentett 50 000 munkahely elbocsátása helyett 2030-ig mintegy 60 000 munkahelyet kellene megszüntetni. Ahhoz, hogy versenyképes maradhasson a kínaiak egyre élesebb versenyével szemben, a VW-nek csökkentenie kell a költségeit – mondta több felsővezető a Correctivnek. A gyári költségek nagyon magasak a nemzetközi szabványokhoz képest.

Nem ez az első eset, hogy felmerül a győri Audi-gyár bezárásának gondolata. A német Manager Magazin július közepén írt arról, hogy a négy németországi bezárásra ítélt gyáron felül van két üzem, amelynek sorsa kérdéses. A lap szerint a magyarországi üzem, valamint a lengyelországi Skoda-gyár szerepel azon kelet-európai telephelyek között, amelyek bezárása hosszabb távon felmerülhet. 

Talán nem kell különösebben alátámasztani, hogy ez is óriási csapást jelentene, hiszen egyedül Győrben – az ottani motorgyártással együtt – mintegy 12 ezer ember dolgozik. A teljes képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy a német lap szerint a kelet-európai gyárak bezárása inkább csak alternatívaként merül fel arra az esetre, ha a németországi telephelyek hatékonyságát sikerülne megfelelően javítani. Az 1993-as alapítása óta az Audi Hungaria Magyarország egyik legnagyobb exportőrévé és egyik legnagyobb árbevételű vállalatává fejlődött. 

A Tisza-kormányak nem érdemes a tűzzel játszania

Miután a nemzetközi környezet meglehetősen rossz képet fest, a Tisza-kormánynak érdemes lenne megtartania azt a modellt, amit még az Orbán-kormány épített fel. Ez a gazdasági semlegesség politikája volt, melynek része volt az, hogy a keleti beruházásokra sem mondunk nemet. Magyarországnak ugyanis érdeke, hogy a világ minden tájáról érkezzenek ide fejesztések. Ehhez képest úgy tűnik, Magyar Péter vezette kormányzat ezt nem így látja. 

A Magyar Nemzet is megírta, hogy milyen hírek jelennek meg a hazai helyzetről. „Magyarország csapdát állított a kínai vállalatoknak” – ezzel a címmel jelent meg egy átfogó elemzés a kínai sajtóban az elmúlt hónapok magyarországi eseményeiről. A cikk szerint az áprilisi országgyűlési választás óta gyökeresen megváltozott a kínai vállalatok szabályozási környezete. Míg az előző kormány alatt kedvezőbb szabályozással találkozhattak a távol-keleti cégek, az új hatalom már kevésbé együttműködő. A lap szerint a Magyarországon tapasztalt új helyzet figyelmeztető jel lehet a kínai vállalatok európai terjeszkedése szempontjából is.

Gondoljunk például az akkumulátorgyárakra, melyekről rendszeresen környezetszennyező üzemekként beszélt a Tisza. A támadások sorából nem maradtak ki az autógyárak sem, ugyanis a kínai BYD Szegeden épülő vállalata is problémákkal szembesül. Július 15-én Szijjártó Péter – aki közel tizenkét éven át az Orbán-kormány keleti nyitás politikájának egyik fő irányítója volt külügyminiszterként – lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról, és csatlakozott a BYD-hoz. Öt nappal később a Tisza-kormány bejelentette a BYD magyarországi projektjének vizsgálatát.

Azért is lenne fontos, hogy fennmaradjon a jó kapcsolat a keleti nyitás által érintett régiókkal, mert várhatóan a következő években is a globális gazdasági növekedés motorja innen érkezik majd, Kína és India mellett a közép-­ázsiai régióból és a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége, az ASEAN térségéből.