Mint arról az Origo beszámolt, interjút adott a Telexnek Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés alelnöke, az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság tagja, amelyben egyebek mellett azt mondta: Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének kiválasztásánál „nem volt ilyen pontokban kifejezhető, objektív rendszer, mert sok szempontot nem lehetett pontrendszerbe rendezni. Például a politikai kockázatokat vagy a már említett összeférhetetlenségi problémákat sem lehetett pontokkal kifejezni.” 

Hadházy Ákos Unger Anna ügye kapcsán abszolút vetítést emleget

Hadházy Ákos volt független országgyűlési képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy Hantosi István, az igazságügyi bizottság elnöke és a Tisza korábban konzekvensen azt nyilatkozta, hogy a nyilvános pályázatra érkező 96 jelöltből a három legtöbb pontot kapó jelölt jut el a nyilvános meghallgatásig. 
A volt képviselő szerint a két politikus állításai közül az egyik nyilvánvalóan nem igaz. „Hogy melyik, az sejthető, de majd akkor derül ki, ha hivatalosan is válaszolnak a pontrendszert kérő közadatkérésemre.”

Megjegyezte: ez az eljárás sokkal fontosabb volt az egész ország jövője szempontjából annál, hogy ilyen „abszolút vetítés” történjen benne. 

Deák Dániel politikai elemző szerint ez különösen azért kellemetlen, mert az egész eljárást az átláthatósággal és a demokratikus kiválasztással indokolták. Ehhez képest a végső döntés zárt ülésen született, az objektív pontrendszer pedig – mint most kiderült – nem is létezett. 

Úgy vélte, Hallerné egy másik mondata is beszédes: szerinte a nyílt pályázattal „megnyitottunk egy olyan csapot, amivel olyasmi is kiömlött, aminek talán nem kellett volna”. – Úgy tűnik, most éppen az ömlött ki, hogyan is választották ki valójában Unger Annát – tette hozzá az elemző.