GazdaságSzerző: vg 6 napja 2 percnyi olvasás
A terv szerint Szarajevó jelentősen nagyobb hatalmat kapna, miközben a Republika Srpska eltűnne, mint önálló politikai egység.
Egy osztrák közgazdász tíz új szövetségi egységre osztaná fel Bosznia-Hercegovinát, miközben megszüntetné a jelenlegi Boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-Hercegovinai Föderáció rendszerét. Günter Fehlinger szerint a javaslatot már eljuttatta uniós és NATO-s intézményekhez, ám egyelőre nincs jele annak, hogy Brüsszel vagy a katonai szövetség hivatalos tervként kezelné az elképzelést.
Újrarajzolná Bosznia-Hercegovina politikai térképét Günter Fehlinger osztrák közgazdász, a NATO bővítését támogató osztrák bizottság elnöke. Javaslata szerint megszűnne a Boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-Hercegovinai Föderáció jelenlegi formájában, helyettük pedig tíz új szövetségi egységből álló állam jönne létre.
Fehlinger elképzelése alapjaiban írná át a daytoni rendszert. A jelenlegi két entitás, valamint a különleges státuszú Brčkói körzet helyett tíz új szövetségi egység jönne létre: az Una-Szana, a Krajina, a Posavina, a Drina, a Soli, Közép-Bosznia, Vrhbosna, Tropolje, Nyugat-Hercegovina és Kelet-Hercegovina.
A tervezet szerint a Krajina központja Banja Luka, a Posavináé Brčko, a Drináé Višegrad, a Solié Tuzla, Közép-Boszniáé Zenica, Vrhbosnáé Szarajevó, Tropoljéé Livno, Nyugat-Hercegovináé Mostar, Kelet-Hercegovináé pedig Trebinje lenne.
A főváros továbbra is Szarajevó maradna.
A kezdeményező szerint az új modell egy föderális, demokratikus és többnemzetiségű Bosznia-Hercegovinát teremtene, amely megszabadulna az általa „daytoni bénultságnak” nevezett állapottól. A terv egyben kizárná az ország egyes részeinek elszakadását is.
A legjelentősebb változás a központi kormányzat megerősítése lenne. Szarajevó kizárólagos hatáskörébe kerülne a külpolitika, a védelem, a határvédelem, a vámügy, az állampolgárság, a szövetségi igazságszolgáltatás, valamint a kulcsfontosságú infrastruktúra.
A tíz új szövetségi egység ezzel szemben az oktatásért, az egészségügyi igazgatásért, a kultúráért, a regionális fejlesztésért és a helyi önkormányzatokért felelne. Fehlinger ezt nem központosításként vagy felosztásként, hanem szerinte „valódi föderalizmusként” értékeli, amely megnyithatná Bosznia-Hercegovina előtt az uniós és NATO-integráció útját.
Az Európai Unió vagy a NATO azonban még nem foglalt állást a terv mellett.
Fehlinger azt állítja, hogy kezdeményezését eljuttatta az érintett uniós és NATO-intézményekhez, de nincs megerősítés arról, hogy bármelyik szervezet elfogadta volna az elképzelést, vagy hivatalos alkotmányos reformfolyamat indult volna.
Fehlinger neve korábban is komoly indulatokat váltott ki a térségben. Milorad Dodik, a boszniai szerb politika meghatározó szereplője korábban élesen bírálta őt, miután az osztrák közgazdász a Republika Srpska esetleges elszakadásával kapcsolatban a Banja Luka elleni katonai fellépést is szóba hozó bejegyzéseket tett közzé.
A mostani terv így akkor is komoly politikai üzenetet hordoz, ha egyelőre nincs mögötte hivatalos brüsszeli döntés: a Republika Srpska megszüntetésének ötlete ismét közvetlenül a daytoni békerendszer egyik legérzékenyebb kérdését érinti.
Uniós bővítés: Ukrajna jól teljesít, Szerbia viszont nem elég elhivatott az uniós értékek iránt − mondta ki az Európai Parlament
Az Európai Parlament (EP) két fontos témában foglalt állást. A szerdai plenáris ülésen a bővítés témája kapott kiemelt szerepet, a képviselők pedig két tagjelölt országról is véleményt alkottak. A politikusok szerint Ukrajna reformtörekvései a háború ellenére sínen vannak, ám Szerbia lépései nem tükrözik az ország által megfogalmazott stratégiai célokat.
Napi