GazdaságSzerző: economx 6 napja 1 percnyi olvasás
Három párhuzamos feladat fontos a jövőben: megállítani a közpénzkiáramlást, visszaszerezni a kiszervezett vagyont, és egyéni szinten is vizsgálni a korábban büntetlenül maradt ügyeket – vélekedik a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, aki szerint a NER-hez való csatlakozás legfőbb előnye a büntetlenség védelme volt. Az MNB mostani elnökét is felemlegette.
Ligeti Miklós Kecskeméten tartott előadásában beszélt arról, hogy a felelősségre vonás elmaradása a rendőrségbe, az ügyészségbe és az adóhatóságba vetett közbizalom meggyengüléséhez vezetett az előző rendszerben, és a korrupciós ügyek feltárására felállított vagyonvisszaszerzési hatóság létrehozása indokolt.
Ez megtöri az ügyészség korábbi büntetőeljárási monopóliumát – idézi szavait az Infostart. A jogi igazgató szerint viszont ez önmagában nem jelent megoldást, mert a sikeres elszámoltatáshoz új bizonyítékokra és a bejelentővédelem megerősítésére van szükség.
Kiemelte: a vagyon visszaszerzése nem csupán büntetőjogi feladat, hanem polgári jogi, közbeszerzési és könyvvizsgálói szakértelmet is igényel.
Példaként hozta fel, hogy az elmúlt öt év mintegy 100 ezer közbeszerzési szerződésén túl az állami támogatások és beruházások átvizsgálása is komoly feladatot jelent.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) kapcsán azt is megemlítette, hogy azokon keresztül az állam jelentős forrásokat biztosított a tulajdonosi kontroll megtartása nélkül.
Szólt a világjárvány alatti, túlárazott lélegeztetőgép- és vakcinabeszerzésekről és a letelepedési kötvények ügyéről is, valamint Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter esetleges felelősségéről a Magyar Nemzeti Bank alapítványaiba kiszervezett vagyon kapcsán.
Varga Mihálynak, mint az állam tulajdonosi jogait gyakorló miniszternek, erről tudnia kellett, és jelezhette volna a problémát, meg kellett volna akadályoznia a több száz milliárd forintnyi állami vagyon kiszervezését
– jelentette ki.
Napi