A világháló az 1989-es indulása óta hatalmas fejlődésen ment keresztül. A statikus oldalak (Web1) után megérkezett a közösségi média (Web2), ahol a tartalmainkat feltölthetjük a világhálóra. Azonban az adataink kikerülnek a fenntarthatóságunk alól, vagyis azok a platformok, amelyeken tartalmat osztottunk meg, birtokolják az információkat.

Ekkor érkezett a blokkláncra épülő, decentralizált internet (Web3), ahol felhasználóként nemcsak tartalmakat készíthetünk, hanem mi magunk rendelkezünk az adatainkkal is. Azok ugyanis nem központi szervereken raktározódnak, hanem egy elosztott hálózaton, vagyis a blokkláncokon találhatók.

„A Web3 a decentralizációt, az átláthatóságot és az emberek adatai feletti nagyobb kontrollt hangsúlyozza. A mai, nagyvállalatok által uralt internettel ellentétben a Web3 olyan technológiákat használ, mint a blokklánc és az okosszerződések, hogy megossza az irányítást a felhasználók között, igazságosabbá és biztonságosabbá téve a világhálót. Ez a váltás lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy birtokolják adataikat, megvédjék magánéletüket, és gazdasági hasznot húzzanak az általuk létrehozott tartalomból” – olvasható „Perboli-Merlo-Vandoni: A jövő decentralizálása: Értékteremtés a Web 3.0-ban és a Metaverzumban” c. tanulmányban.

Az emberek többsége számára mindezek kínaiul vannak, azonban nem kell megijedni, a Web3 alapvetően háttérinfrastruktúraként fog működni. Ha különböző szolgáltatásokat veszünk majd igénybe, akkor a háttérben okosszerződések alapján zajlanak a folyamatok, erről azonban az átlagos felhasználó mit sem fog tudni. Ugyanolyan dolog ez, minthogy a fogyasztók többsége nem tudja, hogyan keletkezik a villamos áram, csak felkapcsolja a villanyt.

De már érkezik az Omniweb, azaz a Web4

Miközben még a Web3 is kísérleti fázisban van, és bőben használjuk a Web2-t – például a Facebookon, TikTokon vagy Instagramon –, máris a nyakunkba szakadt a Web 4, azaz az OmniWeb, amely a világháló fejlődésének következő, futurisztikus fázisaként észrevétlenül mossa össze a digitális világot a fizikai valósággal. A név az „omni-” (minden, mindenhonnan elérhető) előtagból származik.

A Web3 és az OmniWeb, azaz Web4 kapcsolata leginkább egy egymásra épülő evolúciós folyamatként értelmezhető. A Web3 biztosítja azt a biztonsági, adatkezelési és pénzügyi infrastruktúrát, amely nélkül a Web4 mindent átható, fizikai valóságba simuló víziója megvalósíthatatlan lenne.

A virtuális és a fizikai világ összekapcsolódására jó példa a kiterjesztett és kevert valóság (XR/AR) technológiák jelenléte (például az okosszemüvegek), de ugyanígy

mindenhol megjelenik a dolgok internete (IoT), azaz az okos tárgyak, eszközök, okosotthon-megoldások egyetlen gigantikus, élő hálózatot alkotva folyamatosan, valós időben kommunikálnak egymással. Így a digitális felületeink és személyes adataink bárhol és bármikor elérhetővé válnak, ahol éppen tartózkodunk.

Itt jön képbe a mesterséges intelligencia, amely radikálisan megváltoztatja az információhoz való viszonyunkat: már nem mi keresünk adatokat, hanem az információ talál meg minket. A környezetünkben működő szenzorok és okoseszközök folyamatosan monitoroznak minket, kvázi a nagytestvér figyel minket nulla huszonnégy órában. De nem csak a lakásunk okosotthon-eszközeire kell gondolnunk, hanem már a városok egységes digitális hálózatáról vagy az országos rendszerekről is szó van.

Itt jön megint képbe a már említett Web3, ahol a magánszemélyek kriptográfiai alapú azonosítása, vagyis a fokozott biztonság a decentralizált protokollokon, például a blokkláncokon keresztül lehetővé teszi, hogy a felhasználók maguk rendelkezzenek az adataik felett. Így az AI anélkül segíthet minket, hogy idegenek hatolnának a privát szféránkba. Persze jobb az óvatosság, de erről majd később még szó lesz.

Mi is ez valójában?

A Web4 valójában a metaverzum (virtuális terek) és a mesterséges intelligencia fúziója, miközben hangsúlyozza a decentralizációt, valamint a fizikai és digitális világ zökkenőmentes integrációját. A metaverzum és az AR (kiterjesztett valóság) biztosítja azt a háromdimenziós digitális infrastruktúrát, amely kiszabadítja a világhálót a 2D-s képernyők fogságából, miközben AI által vezérelt személyre szabott felhasználói élményt nyújt.

Valójában a mesterséges intelligencia és a blokklánc szimbiózisáról is beszélhetünk, ahol az AI-rendszereknek hatalmas mennyiségű, megbízható és manipulálatlan adatra van szükségük a döntéseikhez. A Web3 elosztott hálózatai és transzparens adatbázisai biztosítják a betáplált adatok hitelességét, miközben az AI komplex számítási igényeit képesek decentralizált hálózatokon megosztani, megteremtve egy szabad és biztonságos intelligens világ alapjait.

„A Web4-et intelligens webnek, autonóm webnek és szimbiotikus webnek is nevezik, amelyet az autonóm mesterséges intelligencia ügynökök, az ember-gép szimbiózis, valamint a fizikai és digitális környezetek zökkenőmentes fúziója határoz meg. A Web3 decentralizált tulajdonlásra összpontosító megközelítésével ellentétben a Web4 a gépi intelligenciát helyezi a középpontba: olyan rendszerek ezek, amelyek érzékelik a kontextust, több lépésből álló feladatokat hajtanak végre, és folyamatos emberi beavatkozás nélkül tárgyalnak más gépekkel” – fogalmazza meg Kacper Rafalski „Web 4.0 magyarázata: Definíció, technológiák és mit jelent az internet jövője szempontjából” c. idén publikált művében.

Az említett három jelző közül az „intelligens web” előtérbe helyezi a gépi tanulási réteget, amely a kontextust értelmezi a kulcsszavak helyett. Az „autonóm web” azt jelzi, hogy az autonóm AI-ügynökök a felhasználók nevében cselekszenek anélkül, hogy kifejezett utasításokra várnának. A „szimbiotikus web” pedig azt a kétirányú kapcsolatot jelenti, ahol az ember és a gép intelligenciája teljesen egybefonódik. Itt az AI már a mindennapi életünk partnerévé válik, amely ismeri a preferenciáinkat, kezeli a naptárunkat, és akár automatizált kifizetésekkel intézi a mindennapjainkat.

Új világ, új kihívások

Az Európai Bizottság 2023-ban a Web4-et olyan világhálóként határozta meg, ahol a digitális és a fizikai környezetek összeolvadnak, és az intelligens rendszerek proaktívan működnek a felhasználók nevében. A Web4 valójában egy olyan technológiai környezet, amely annyira beépül a mindennapjainkba, hogy végül teljesen láthatatlanná válik. Nem a világhálóra fogunk belépni, hanem a világhálóban fogunk élni.

Azonban a Web4 komoly társadalmi és etikai kérdéseket is felvet, hiszen, ha a világháló mindent lát és mindent áthat, az adatvédelem és a személyiségi jogok kérdése kritikusabbá válik, mint valaha. Ez a totális és állandó megfigyelés, mivel a kiterjesztett valóságot kiszolgáló eszközök, biometrikus szenzorok és hálózatba kötött IoT-eszközök folyamatosan, valós időben rögzítik a környezetünket, a viselkedésünket, sőt, a tudatalatti reakcióinkat is.

Ha ezek az óriási adatbázisok centralizált tech vállalatok vagy autoriter államok kezébe kerülnek, az nemcsak a magánszféra teljes megszűnéséhez vezet, hanem lehetővé teszi a viselkedésünk és döntéseink manipulációját is, ahol a proaktív mesterséges intelligencia már azelőtt befolyásolhatja a döntéseinket, hogy azok tudatosulnának bennünk. Vagyis a kiberbiztonságnak is új szintre kell kerülnie, hogy megmaradjunk embernek. A versenyfutás folytatódik.

Az Indamedia idén is megrendezi Közép-Európa legnagyobb mesterséges intelligencia konferenciáját, az AI Summit Budapestet, 2026. szeptember 07-08-án a Városligetben! Legyen részese ön is, program és jegyinfók itt: https://www.aisummit.hu/hu