Június végén, a nyár egyik leghosszabb hőhulláma idején hatalmas zivatarfelhők gyülekeztek Dél-Anglia és Észak-Európa fölött. Épp akkor, amikor több ezren indultak útnak Európa legforgalmasabb repülőtereiről. A vihar miatt a légtér zsúfolttá vált, ezért a légiforgalmi irányítóknak oda kellett figyelniük a repülőgépek megfelelő koordinálására. Sok járat fel sem tudott szállni, míg mások órákat késtek. Mintegy 900 járatot érintett a hirtelen megváltozó időjárás. A fennakadás egész Európát megbénította, az utasok a várótermekben ragadtak.

Ugyanakkor szakértők szerint ezt komoly figyelmeztetésnek kell venni, és arra számítanak, hogy egyre gyakoribbak lesznek a hasonló helyzetek, ahogy a klímaváltozás miatt az időjárási rendszerek kiszámíthatatlanabbá válnak − írja a BBC.

Zsúfolt légtér, növekvő fennakadások

Tim Atkinson légiközlekedési kockázatelemző, korábbi pilóta szerint az Egyesült Királyság és Észak-Európa légtere annyira zsúfolt, hogy a régió különösen érzékeny a viharokra. Szerinte reális veszély, hogy egyszerre minden londoni repülőteret érinthet egy súlyos időjárási esemény – ez pedig a levegőben és a földön egyaránt komoly következményekkel járhat.

„Nagyon gyors klímaváltozást élünk most át” – fogalmazott a volt pilóta, hozzátette, hogy korábban a rendszer még meg tudott birkózni azzal, ha egy-egy vihar egy repülőteret kiejtett a forgalomból. Most azonban egyre inkább az a kockázat fenyeget, hogy London összes repülőtere egyszerre, kevés előjellel eshet ki.

Egy ilyen forgatókönyv mellett szerinte a június fennakadás eltörpülne, sőt, akár emberéleteket sodorna veszélybe, hiszen az Atlanti-óceán fölött és Európa-szerte egyszerre kereshetnének leszállóhelyet a gépek. Ezzel a véleménnyel azonban nem mindenki ért egyet: Andrew Charlton szerint bár a legrosszabb forgatókönyveket mindig érdemes átgondolni, de ez messze nem a legégetőbb kockázat, amivel az iparágnak szembe kell néznie.

Kevesebb, de hevesebb zivatarok csaphatnak le Európára

A zivatarokat az úgynevezett konvektív folyamatok táplálják: a talaj közelében felmelegedő, nedves levegő gyorsan felemelkedik, lehűl, majd a benne lévő pára felhőkké alakul. Minél melegebb a levegő, annál nagyobb energia áll rendelkezésre a viharok kialakulásához – és minden egyes felmelegedéssel a légkör mintegy 7 százalékkal több nedvességet képes megkötni, ami heves esőzésekhez vezethet.

Nem biztos, hogy összességében több zivatar lesz, de a szakértők szerint hevesebbek lehetnek. A brit meteorológiai szolgálat, a Met Office szerint bár a zivatarok száma nem feltétlenül nő, a hatásuk annál inkább pusztítóbb lehet.

A pilóták igyekeznek elkerülni a viharfelhőket, hiszen az intenzív turbulencia szerkezeti károkat is okozhat, a jégeső pedig megrepesztheti a szélvédőt vagy hajtóműproblémákhoz vezethet. A fedélzeti radarok ugyan segítenek a tájékozódásban, ám – ahogy Guy Gratton, a Cranfield Egyetem szakértője fogalmaz – ezek inkább „taktikai”, mintsem hosszú távú, stratégiai tervezésre alkalmas eszközök. Ennek eredményeként a kényszerű kitérők gyakran csak a repülés kései szakaszában derülnek ki, ami több üzemanyag fogyasztását, hosszabb távon pedig drágább repülőjegyeket is jelenthet.

Süllyednek a repülőterek, árvizek veszélyeztetik őket

A viharok mellett az emelkedő tengerszint is egyre komolyabb fenyegetést jelent. 2012-ben a Sandy hurrikán miatt a New York-i LaGuardia repülőtér két kifutópályája napokra víz alá került. A kutatók szerint az egykor 500 évente várható árvizek ma már körülbelül 25 évente fordulnak elő New Yorkban, és a század közepére akár ötévente is bekövetkezhetnek – ez pedig a repülőteret rendkívül sebezhetővé teszi.

A probléma globális: mivel a világ népességének mintegy 40 százaléka lakik a tengerpart 100 kilométeres körzetében, számos repülőteret alacsonyan fekvő területekre építettek. A Newcastle-i Egyetem kutatása szerint világszerte 269 repülőtér van már most is veszélyben az emelkedő tengerszint miatt – köztük az amszterdami Schiphol, a londoni City, a bahreini és a New Jersey-i Newark repülőtér is. A védekezés, vagyis az árvízvédelmi rendszerek kiépítése vagy a kifutópályák megemelése, a becslések szerint akár 57 milliárd dollárba is kerülhet, amit végső soron az adófizetők és az utasok fizethetnek meg.

Emellett a szabad szemmel nem látható turbulencia is egyre gyakoribb jelenség. 2023-ban egy Frankfurtba tartó Lufthansa-járat is ebbe került bele, amely miatt hét utast kellett kórházba vinni a kényszerleszállás után. Paul Williams, a Readingi Egyetem professzora szerint az Észak-Atlanti-óceán fölötti hasonló esetek száma 1979 óta 55 százalékkal nőtt, és a jövőben tovább emelkedhet.

Menekülés helyett jöhet az alkalmazkodás

A szakértők szerint a légi közlekedésnek nincs más választása, mint alkalmazkodni. A Heathrow és a Gatwick már most is olyan rendszereket vezetett be, amelyek a szélsebesség és a gép típusa alapján rugalmasan szabályozzák a leszálló gépek közötti távolságot, ezzel csökkentve a késéseket.

Ugyanakkor az iparágnak fel kell készülnie arra is, hogy több üzemanyagot kell tartalékolnia, több tartalék infrastruktúrát – szállodai szobát, parkolóhelyet, terminálkapacitást – kell biztosítania a fennakadások kezelésére. Ahogy Andrew Charlton fogalmazott: „a kellemetlen pillanatok gyakoribbá válnak”. Az utasoknak pedig, tetszik vagy sem, ezt a jövőben egyre inkább el kell fogadniuk a repülés velejárójaként. 

(Borítókép: A rossz időjárási viszonyok miatt várakozó utasok a New York-i LaGuardia repülőtéren 2026. július 18-án. Fotó: Erik McGregor / LightRocket / Getty Images)