Az ukrajnai háború lezárását célzó amerikai diplomáciai törekvés történelmi fordulóponthoz érkezett. Szombaton késő este a nemzetközi sajtó lélegzetvisszafojtva figyelte, mi történik a moszkvai Kremlben, ahol a Donald Trump amerikai elnök által delegált békemegbízottak, Jared Kushner és Steve Witkoff rendkívüli tárgyalást folytattak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A feszült nemzetközi helyzet mellett a találkozó nemcsak az időzítése, hanem a kísérő biztonsági intézkedések miatt is precedens nélküli a konfliktus kezdete óta. 

Éjszakai maraton a Kremlben

A hivatalos washingtoni és moszkvai források megerősítése szerint a zárt ajtók mögötti megbeszélés szombat este helyi idő szerint 11 óra körül ért véget, és több mint három órán át tartott. A megbeszélés súlyát jól jelzi a résztvevők névsora is: orosz részről Putyin mellett jelen volt Jurij Usakov külpolitikai tanácsadó és Kirill Dmitrijev, az orosz közvetlen befektetési alap vezetője. Az amerikai delegációt Kushner és Witkoff mellett a Nemzetbiztonsági Tanács, a Külügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium magas rangú tisztségviselői alkották.

Jurij Usakov a találkozót követően tartalmasnak, konstruktívnak és kivételesen őszintének nevezte a tárgyalást, ami szerinte a kölcsönös bizalom légkörében zajlott. Bár a Trump-adminisztráció új ukrajnai békejavaslatának pontos, szövegszerű részleteit egyelőre szigorú titoktartás övezi,

 A háború lezárása mellett a delegációk érintettek kétoldalú gazdasági kérdéseket és potenciális, a jövőben megvalósítható orosz–amerikai projekteket is. Gesztusértékű diplomáciai mozzanatként az amerikai küldöttség köszönetet mondott Putyinnak a múlt hónapban szabadon engedett Robert Gilman volt amerikai tengerészgyalogos ügyében.

72 órára elhallgattak a fegyverek Moszkva és Kijev felett

A látogatást rendkívüli katonai és biztonsági intézkedések kísérték, amelyek önmagukban is jelzik a felek elkötelezettségét a tárgyalások iránt. Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előzetesen megállapodott abban, hogy a közvetítői misszió biztonságának garantálása érdekében ideiglenesen, 72 órára teljesen felfüggesztik a két főváros, Moszkva és Kijev elleni légicsapásokat.

Steve Witkoff a Kremlbe való megérkezése után külön meg is köszönte az orosz elnöknek a Kijevet érintő moratóriumot, hangsúlyozva, hogy ez a humanitárius és biztonsági folyosó tette egyáltalán lehetővé a kockázatos utazásukat. Korábban egyébként nem volt példa arra, hogy az oroszok és az ukránok politikai rendezés érdekében hoztak meg ilyen összehangolt döntést.

Ma Kijevben dől el a béke sorsa: Zelenszkij asztalán Trump terve

A moszkvai tárgyalások végeztével az amerikai delegáció azonnal elhagyta Oroszországot, és vasárnap Kijevbe utazik. Bár Kushner és Witkoff az elmúlt időszakban többször is egyeztettek már az orosz vezetéssel Moszkvában, a háború kitörése óta ez az első alkalom, hogy az ukrán fővárosba is ellátogatnak, hogy közvetlenül az ukrán államfővel tárgyaljanak.

A kijevi találkozó kritikus pontja lesz a békefolyamatnak. Kushnerék feladata most az, hogy a Moszkvában finomított és Putyin által vázolt feltételeket, illetve a Trump-féle békeformulát elfogadtassák az ukrán vezetéssel is, ami az utóbbi hetekben európai nyomásra egyre elutasítóbb és merevebb a békét illetően. Kijevben a tárgyalások fókuszában az ukrán szuverenitás, a területi integritás határai és az esetleges biztonsági garanciák állnak majd. A Fehér Ház ígérete szerint a kétoldalú, Moszkvát és Kijevet is érintő diplomáciai körút után, a jövő hét folyamán részletes és pontos tájékoztatást nyújtanak a nyilvánosságnak a békejavaslat fontos pontjairól. 

Kiszivárgott békejavaslat

A Magyar Nemzet is beszámolt a minap arról, hogy bár az amerikai elnök újságírói kérdésre sem volt hajlandó elárulni a javaslatcsomag pontos részleteit, a Fehér Házhoz közeli forrásokból már kiszivárogtak a terv főbb pillérei. Trump korábban többször hangoztatta, hogy 24 óra alatt képes lenne véget vetni a konfliktusnak, a mostani javaslat azonban ennél jóval pragmatikusabb megközelítést tükröz. A kiszivárgott információk szerint az amerikai javaslatcsomag az alábbi alapelvekre épül:

1. A harcoló feleknek az aktuális frontvonalak mentén azonnal be kell fejezniük a hadműveleteket, befagyasztva a konfliktust.
2. Kijev nemzetközi és amerikai katonai garanciákat kapna a jövőbeli agressziók ellen, cserébe viszont fel kellene függesztenie vagy határozatlan időre el kellene halasztania a NATO-csatlakozási törekvéseit.
3. Bár a Fehér Ház hivatalosan nem mondta ki, hogy Ukrajnának le kellene mondania a megszállt keleti területekről, Trump utalásai és a tárgyalási alapok azt sejtetik, hogy a Donbász régió és a Krím státuszát egy későbbi, hosszú távú diplomáciai folyamatra bíznák, de a jelenlegi ellenőrzési határokat de facto elismernék.
4. Trump világossá tette, hogy a béke fenntartásának és Ukrajna újjáépítésének anyagi terheit sokkal nagyobb arányban kell vállalniuk az európai szövetségeseknek, mint az Egyesült Államoknak.

– fogalmazott szűkszavúan Trump pénteken.