• Tényleg tovább élhetünk, ha kevesebb fehérjét eszünk?
• Milyen kapcsolat lehet a fehérjebevitel és a hosszú élet között?
• Mely aminosavak befolyásolhatják az élettartamot?
• Mit mutattak eddig az embereken végzett vizsgálatok?

A Cell Press Blue folyóiratban megjelent elemzés szerint a mérsékeltebb fehérjebevitel kedvezően befolyásolhat több, az egészséges öregedéssel összefüggő folyamatot. A hosszú élet szempontjából a legerősebb eredmények egyelőre állatkísérletekből származnak.

Ez lehet a hosszú élet egyik titka

A kutatók nem fehérjehiányt idéztek elő, hanem úgy csökkentették a bevitt mennyiséget, hogy az állatok továbbra is elegendő proteint kaptak szervezetük működéséhez. Több kísérletben ennek ellenére csökkent a testzsír és nőtt az energiafelhasználás. Embereknél is megjelentek biztató eredmények. Egy 43 napos vizsgálatban csökkent a résztvevők testsúlya, testzsírtömege és éhomi vércukorszintje, egy másik kutatás pedig jobb inzulinérzékenységet mutatott.

Mely aminosavak befolyásolhatják az emberi élettartamot?

Az izoleucin csökkentése egy kísérletben 33 százalékkal hosszabbította meg a hím egerek életét, míg kevesebb valin mellett 23 százalékos növekedést mértek. Metioninszegény étrenddel patkányok egyes vizsgálatokban akár 42 százalékkal tovább éltek. A kutatók szerint ezekben a hatásokban szerepe lehet az FGF21 nevű hormonnak, amely növelheti az energiafelhasználást, segítheti a vércukorszint szabályozását és mérsékelheti a gyulladást.