GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 06. 5 percnyi olvasás
Alice Weidelnek ambiciózus tervei vannak.
A vasárnap esedékes szász-anhalti választás kimenetele nem tekinthető egy országosan reprezentatív eredménynek, azonban a német politikai erőtér átalakulásának fontos jelzéseként értelmezhető. A gyorsan öregedő, strukturális gondokkal küszködő tartományban az Alternative für Deutschland (AfD) támogatottsága ugyan az országos átlag felett van, de érdemes figyelembe venni, hogy a párt a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint már szövetségi szinten is átvette a vezetést.

Amellett, hogy a szavazók Friedrich Merz kancellár és pártja politikájáról is ítéletet mondanak, az eredmény jelezheti, hogy átszakadhat-e a fősodor által az AfD köré épített tűzfal. Annak ellenére, hogy a jobboldali erő nagyot nyerhet, győzelem esetén kihívásokkal találhatja szemben magát. A kényelmes ellenzéki szerep helyébe a kormányzati felelősség léphet.
Az AfD 2013-ban jött létre és euroszkepticizmusa kezdetben az unió gazdaságának strukturális hibáiból fakadt. A 2015-ös migrációs válságot követően ez némileg változott, és a párt kommunikációjában sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a tömeges és kontroll nélküli bevándorlás okozta társadalmi és gazdasági átalakulás folyamatának kritikája.
A párton belül megerősödtek a konzervatívabb álláspontot képviselő keleti tartományok szervezetei.
A koronavírus-járványt és az orosz-ukrán háború kitörését követő gazdasági nehézségek nyomán a szavazók még inkább elvesztették bizalmukat a fősodor pártjaival szemben, amiből az AfD képes volt politikai tőkét kovácsolni. A keleti tartományokban a folyamatot az egyre romló demográfiai viszonyok is gyorsították, valamint kiéleződött a német rendszerváltozás hagyatéka okán kialakult szembenállás.
Sok keletnémet polgár a mai napig úgy érzi, hogy az újraegyesítést követő gazdasági és társadalmi átalakulás nagy vesztesei voltak. Az AfD „Wende 2.0” mottója éppen ezt az elégedetlenséget kívánja becsatornázni. A német belpolitika egy másik igen fontos aspektusa az orosz-kérdés. Számos szavazó az olcsó keleti energiára a jólét fundamentumaként tekint, valamint többen a regnáló kormánytól eltérő külpolitikai álláspontot képviselnek.
Az NDK polgárai megtanultak együtt élni az oroszokkal. Jobb így, mint harcolni velük
− mondta a Reuters riporterének kérdéseire válaszolva egy naumburgi lakos. Az AfD − ígéretei szerint − éppen az imént említett kérdésekben nyújtana alternatívát a fősodor pártjaival szemben.
Ezek ugyan országos trendek, de Szász-Anhaltban is erre vezethető vissza Alice Weidel pártjának felemelkedése. A tartományi választásokon az AfD
A legfrissebb felmérés szerint a párt jelenleg a CDU 23 százalékával szemben 41 százalékon áll, míg a 2025-ös szövetségi választásokon 37,1 százalékos listás eredményt ért el a tartományban. Habár Szász-Anhalt társadalma öregszik, az AfD nem kizárólag az idősek körében népszerű.
Szorongok a jövő miatt, a kormányzó pártok pedig semmit nem tesznek értem
− nyilatkozta az MDR-nek egy coswigi fiatal, akivel több társa is egyetértett.
Tehát a fiatalok egy része is változást szeretne, de az AfD regionális felemelkedéséhez a szkeptikus hangoknál azért több kellett. Szükség volt egy politikusra, aki a markánsan konzervatív üzeneteket optimizmussal töltött ajánlatként tudta értékesíteni.
Az AfD szász-anhalti miniszterelnökjelöltje csupán 35 éves, üzleti pszichológiát tanult és korábban kereskedelmi vállalkozást vezetett. Saját bevallása szerint így szerzett marketinges tapasztalatokat, amelyeket jól láthatóan igyekszik a politikában is alkalmazni. A közösségimédia-felületeken gondosan és tudatosan építette saját imázsát, valamint alkotta meg a pártja által kínált „politikai terméket”. Siegmund a manapság népszerű rövid formátumú videókkal, könnyen megjegyezhető és figyelemfelkeltő üzenetekkel operál. Ezenkívül aktívan járja a tartomány településeit, ahol lakossági fórumokat, rendezvényeket szervez. Pártja politikai célját sem rejti véka alá: Szász-Anhalt csupán az „első lépés”. Ez az álláspont hűen tükrözi Alice Weidel véleményét, miszerint
szövetségi szinten is kormányozni fogunk.
Az AfD szinte az élet minden területén radikális változást ígért a választóknak. Programjának magját az illegális bevándorlás elleni határozott fellépés képezi, amelynek keretein belül korlátoznák a betelepülést, illetve felgyorsítanák a kitoloncolásokat. A rendőri jelenlétet is erősítenék, illetve dolgoznának a közbiztonság fejlesztésén.
A kultúra és oktatás területén konzervatív álláspontot képviselnek, a gazdaság tekintetében pedig célként tűzték ki a bürokrácia csökkentését, a kis- és középvállalkozások támogatását, valamint biztosítanák az olcsó fosszilis energiához való hozzáférést. A párt ezekkel a lépésekkel javítaná az ország versenyképességét és pörgetné fel az utóbbi időben gyengélkedő német ipart. Szociális téren is több ígéretet tettek: támogatnák a gyermekvállalást, illetve a családokat.
Egy tartományi kormány mindenbe nem lenne képes ugyan belenyúlni − a migráció szabályozása például szövetségi hatáskör −, de az oktatásban, a kultúra finanszírozásában, az egyetemek működésében, valamint a rendvédelem szervezésében gyors és átfogó reformokat hajthatna végre.
Ulrich Siegmund korábban 150-200 köztisztviselő, közalkalmazott és tartományi vállalati vezető leváltásának ötletét vetette fel.
Az évek során ennél pedig még nagyobb mozgástere lehetne az AfD-nek. A posztjaikról távozó köztisztviselők pótlásáról is ők gondoskodnának.
Mindehhez érdemes azt is hozzátenni, hogy a külpolitika egésze és a külkereskedelmi kérdések nagyobb hányada szintén a tartomány hatáskörén kívül esnek, így például az energiaimportról Siegmund nem dönthetne.
A helyzetet bonyolítja, hogy az öregedő társadalom miatt Szász-Anhalt nehézségekkel küzd. A szász-anhalti statisztikai hivatal közlése szerint 2040-ig mintegy 272 ezerrel csökkenhet a munkavállalási korú népesség. Amennyiben egy esetleges szövetségi hatalomátvételt követően túl szigorú migrációs politikai szabályozás lépne érvénybe az tovább fokozhatná a gazdasági nehézségeket. Ezt a párt elsősorban digitalizációval, a mesterséges intellegencia széles körű alkalmazásával, valamint a külföldön letelepedett német szakemberek hazacsábításával ellensúlyozná.
Kérdés azonban, hogy az AfD valóban képes lesz-e áttörni a fősodor által létrehozott tűzfalat:
Elképzelhetetlennek tartom, hogy nemzetközi befektetők egy AfD-s miniszterelnökkel tegyék le új üzemek alapköveit
− fogalmazott meg sokatmondó éles kritikát korábban Friedrich Merz.
Az AfD ugyan nagy fölénnyel vezeti a közvélemény-kutatásokat, de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy egy jól sikerült választás után kormányt alakíthat. A Forschungsgruppe Wahlen legfrissebb felmérése szerint
Egy ilyen eredmény esetén Siegmundék nem szereznének abszolút többséget, azonban 43 százaléknyi voks és a zöldek 5 százalékos küszöb alá süllyedése már változtatna a helyzeten. Ezek pedig hibahatáron belüli értékek.
Amennyiben az AfD számára kedvezőtlen eredmény születik, több forgatókönyvvel lehet számolni. Létrejöhetne egy szélesebb koalíció, amelyik a jelenleg is kormányzó Sven Schulzét, a CDU politikusát támogatná. Esetleg szóba kerülhetne egy olyan megoldás is, ahol a baloldal külső támogatóként jelenik meg.
A miniszterelnök parlamenti megválasztása többfordulós. Az első két fordulóban a tartományi képviselők szavazatainak több mint fele szükséges – függetlenül attól, hányan vesznek részt a voksoláson. Amennyiben ez sikertelen, jöhet az előrehozott választás lehetőségéről szóló döntés. Elutasítás esetén az újabb fordulóban már a legtöbb szavazattal rendelkező jelölt győz.
Az AfD megerősödése miatt azonban kérdéses, hogy a vasárnapi szavazáson működik-e a fősodor által felállított tűzfal. Ennek az informális politikai megállapodásnak a lényege, hogy egyik párt sem lép koalícióra az AfD-vel. A módszer eddig ugyan működött, azonban elősegíthette a párt felemelkedését is. A szavazók úgy érezhetik, hogy
az Alice Weidel által nyújtott alternatíva csak akkor érvényesülhet, amennyiben a mozgalom elsöprő győzelmet arat.
Ez megkönnyíti a fősodorban csalódott választói rétegek szavazatainak átcsatornázását.
A fősodor és a CDU helyzetét tovább bonyolítja, hogy a színes koalíciókra − a széttartó politikai nézetek miatt − jellemző a belső konfliktusok fellángolása. Erre jó példa, hogy
a 2024-ben létrehozott brandenburgi SPD-BSW-kormány alig több mint egy év után esett szét, miután felbomlott a BSW-frakció.
A vasárnapi tartományi választás tehát nem determinálja a 2029-es szövetségi választás eredményét, ám egy esetleges győzelem könnyen helyzetbe hozhatja az AfD-t és Alice Weidelt. Ehhez azonban Ulrich Siegmundnak éveken keresztül kemény munkával és felmutatható eredményekkel kellene meghálálnia szavazói bizalmát.