GazdaságSzerző: economx 2026. 09. 06. 5 percnyi olvasás
A magyarok 42 százalékának alig vagy egyáltalán nincs felhalmozott vésztartaléka, így egy hirtelen meghibásodott kazán vagy mosógép pótlásakor a többség kénytelen azonnali hitelhez nyúlni. Az 550 ezer forint alatti kölcsönöknél a bankoknak nem kötelező alkalmazniuk a szigorú jövedelemarányos szabályokat, így a bajba jutott háztartások sokkal egyszerűbben juthatnak gyors áthidaló segítséghez.
Egy váratlanul tönkrement kazán, egy elfüstölt mosógép vagy egy sürgős vízvezeték-szerelés azonnali, többszázezer forintos kiadást jelent, amelyre sok hazai háztartásban egyszerűen nincs elkülönített keret. A Provident legfrissebb felmérése szomorú képet fest a magyarok pénzügyi helyzetéről: a lakosság 24 százaléka semmilyen vésztartalékkal nem rendelkezik, további 18 százalékuk félretett pénze pedig még három hónapig sem lenne elegendő a megélhetés fenntartásához.
A pénzügyi tudatosság alapszabálya szerint legalább háromhavi, azonnal hozzáférhető jövedelemmel kellene rendelkeznünk a váratlan krízisek áthidalására. A legtöbb magyarnak azonban hiányzik ez a puffertőke, ilyenkor döntő többségük kénytelen hitelhez nyúlni. Ilyenkor azonban a hitelkérelmezők egy másik falba szoktak ütközni: ez pedig nem más, mint az adósságfék-szabály, amelynek egyik kulcseleme a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (jtm). A jtm meghatároz egy bizonyos százalékot arra vonatkozóan, hogy a jövedelmünk hány százaléka fordítható kölcsöntörlesztésre.
A jogszabályalkotó is felismerte, hogy a kisebb volumenű, gyors áthidaló megoldásoknál a túlzott bürokrácia akár meg is akaszthatná az azonnali hibaelhárítást. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adósságfék-szabályozása értelmében az 550 ezer forintot meg nem haladó kölcsönök igénylésekor a bankoknak nem kötelező kiszámítaniuk a jtm-mutatót.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy kisebb összegű áruhitel, egy áthidaló személyi kölcsön vagy egy gyors háztartásigép-csere bírálata lényegesen gördülékenyebb lehet.
Ugyancsak mentesül a kötelező jtm-kalkuláció alól az az igénylő, aki meglévő hitelét váltja ki, vagy átütemezést, futamidő-hosszabbítást kér – mindaddig, amíg az új konstrukcióval a havi törlesztőrészlet összege nem növekszik.
Fontos azonban a finomhangolás: a jogszabályi mentesítés csupán egy lehetőség a pénzintézeteknek, nem pedig kötelezettség. A bankok saját belső kockázatvállalási szabályzataik alapján dönthetnek úgy, hogy a kisösszegű hiteleknél vagy a hitelkiváltásoknál is elvégzik a teljes körű jövedelemvizsgálatot.
Ezen felül, míg az új, 550 ezer alatti hitelre magára nem kötelező a teszt, ha később egy nagyobb kölcsönt igényelünk, a bank az összes meglévő apróbb törlesztőnket is kíméletlenül beleszámítja majd a havi adósságszolgálatba.
Amennyiben a felvenni kívánt összeg meghaladja az 550 ezer forintot, a jegybanki rendelet által előírt adósságfék-szabályozás hajszálpontosan kijelöli a határokat. A jtm azt határozza meg, hogy a havi igazolt nettó jövedelem legfeljebb mekkora hányada fordítható hiteltörlesztésre. A szabályozás az elmúlt években dinamikusan követte a fogyasztói árak emelkedését, így 2026-ra a vízválasztó jövedelmi határ a nettó 800 ezer forintnál húzódik.
A terhelhetőség mértéke a hitel típusától, a kamat kockázatosságától és a jövedelem nagyságától függően a következőképp alakul.
Fogyasztási hiteleknél (személyi kölcsön, áruhitel, autóhitel) nettó 800 ezer forint alatti jövedelemnél a törlesztők összege legfeljebb a jövedelem 50 százaléka lehet, míg nettó 800 ezer forint feletti jövedelemnél 60 százalék.
Jelzáloghiteleknél már kicsit bonyolultabb a helyzet:
A jogalkotói logika mögötte egyszerű: a magasabb jövedelmű háztartások megélhetési alapköltségei arányosan kisebb szeletet hasítanak ki a fizetésből, így náluk nagyobb biztonsági sáv marad a törlesztők fizetésére.
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a bankfiókba besétálva csak az újonnan igényelt hitel havi törlesztőjével kalkulálnak. A banki kockázatelemzők azonban a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) szereplő minden meglévő és lehetséges adósságkötelezettséget terhelő tényezőként vesznek figyelembe.
Összeszedtük, mik lehetnek a legnagyobb buktatók ilyen esetekben.
Tételezzük fel, hogy egy igénylő nettó 900 ezer forintot keres. Mivel jövedelme meghaladja a 800 ezres határt, a 60 százalékos szabály vonatkozik rá: az elméleti maximális törlesztőkapacitása havi 540 ezer forint.
Rendelkezik viszont egy futó autóhitellel (havi 100 ezer forintos törlesztővel) és egy 500 ezer forintos hitelkártya-kerettel (ennek 5 százaléka, azaz 25 000 forint a teher). Meglévő kötelezettségei így máris 125 ezer forintot tesznek ki. Amikor elindul lakáshitelt igényelni, az új törlesztőrészlet nem érheti el az 540 ezer forintot: a bank legfeljebb 415 ezer forintos havi törlesztőt engedélyez majd számára (540 000 – 125 000 forint).
A hitelbírálat során a pénzintézetek kizárólag legálisan igazolható, nettó jövedelmekkel számolhatnak, amelyeket munkáltatói igazolással, NAV-igazolással vagy bankszámlakivonattal kell alátámasztani.
A bankok éles különbséget tesznek az önállóan elfogadható (elsődleges) jövedelmek és a kiegészítő (másodlagos) jövedelmek között. Míg az első csoportba tartozó tételek (munkabér, vállalkozói kivét, öregségi nyugdíj) önmagukban is megállják a helyüket, addig a másodlagos forrásokat (GYES, GYED, családi pótlék, bérleti díj, bónusz) a bankok csak akkor fogadják el, ha az igénylő rendelkezik legalább egy stabil elsődleges jövedelemmel is.
Figyelni kell a jövedelemváltozások időzítésére is. Ha valaki nemrégiben béremelést kapott, érdemes 2–3 hónapot várni a hitelkérelem benyújtásával. A bankok ugyanis a munkáltatói igazolás felmutatása után eltérően számolnak: van, amelyik átlagolja az elmúlt hónapok jövedelmét, van, amelyik az értékek mediánját veszi alapul, és akad olyan pénzintézet is, amelyik a legkisebb utalt összeget tekinti irányadónak.
Hasonlóan körültekintően járnak el az adókedvezményeknél is. A 25 év alattiak vagy a 30 év alatti gyermeket vállaló nők szja-mentessége növeli a nettó kézhez kapott bért, így papíron magasabb törlesztőt engedne meg. A banki kockázati modellek viszont előre kalkulálnak azzal a pillanattal, amikor az ügyfél kiesik a kedvezményezetti körből, és a nettó jövedelme automatikusan lecsökken.
Az idei év első felében az új lakossági hitelkihelyezések értéke meghaladta az ezermilliárd forintot. Ezt a dinamikus növekedést döntően a lakáskölcsön-folyósítások fűtötték. A hitelezési boom ellenére az ingatlanárak korábbi meredek drágulása országszerte megtorpant, sőt a fővárosban és a nagyobb vidéki csomópontokon is enyhe korrekció vette kezdetét. A magyar ingatlanpiac ugyanakkor historikusan és az uniós átlaghoz viszonyítva továbbra is a drágábbak közé tartozik.
A magas ingatlanárak és az adósságfék-szabályok találkozásánál a tudatos tervezés válik a legfontosabb eszközzé. Egy elromlott háztartási gép vagy egy váratlan felújítás esetén az 550 ezer forint alatti gyorshitelek valóban megmenekíthetnek a bürokráciától, ám a hosszabb távú, nagyobb volumenű pénzügyi döntéseknél érdemes még az igénylés előtt tisztázni a meglévő hitelkártyák, keretek és adóstársi szerepek pontos hatását.
Napi