GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 06. 2 percnyi olvasás
Az egységes piaci szabályok jelentős részét egy olyan politikai rendszerben alkotják meg, amelyben Izlandnak nincs szavazata.
Az izlandi választók több, mint fele utasította el augusztus 29-én az uniós csatlakozási tárgyalások folytatását. Mint arról a Világgazdaság korábban beszámolt, a kampányban a halászati jogok, a szuverenitás és az euró esetleges bevezetése is központi kérdés volt. Izland döntése egy nagyobb európai ellentmondásra világít rá. Miközben Ukrajna, Moldova és a nyugat-balkáni tagjelöltek éveken át hajlandók reformokat végrehajtani a belépésért, a kontinens leggazdagabb kívülállói – Izland, Norvégia és Svájc – továbbra sem kérnek a teljes tagságból. Ennek egyszerű oka van: ezek az országok gazdagok, politikailag stabilak, és már most szorosan kapcsolódnak az uniós piachoz. Nem a brüsszeli forrásoktól vagy a csatlakozástól várják a felzárkózást, biztonságukat pedig Izland és Norvégia esetében a NATO is garantálja. Közben megtarthatják önállóságukat olyan érzékeny területeken, mint a halászat, az agrárpolitika, a külkereskedelem vagy a monetáris politika.
Izland Norvégiával és Liechtensteinnel együtt az Európai Gazdasági Térség, vagyis az EGT tagja. A megállapodás megnyitja előttük az uniós egységes piacot, biztosítva az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad mozgását.
Cserébe a belső piachoz kapcsolódó uniós jogszabályokat saját jogrendjükbe is be kell építeniük.
Az Európai Bizottság összefoglalója szerint így ugyanazok a feltételek vonatkoznak az EGT területén működő vállalkozásokra. Az izlandi szakértők bekapcsolódhatnak az új szabályok előkészítésébe, és véleményt is mondhatnak róluk. Amikor azonban az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő Tanács meghozza a végső döntést, Reykjavík már nem szavazhat. Az EFTA tájékoztatója ezért különbséget tesz a jogszabályok formálása és tényleges elfogadása között.
Izland elvileg megtagadhatja egy új szabály átvételét, ám az EU válaszul felfüggesztheti az EGT-megállapodás érintett részét.Ez korlátozhatja az adott ágazat hozzáférését az egységes piachoz, így a vétójog használata komoly gazdasági kockázattal jár.
A rendszer ellentmondását Norvégia tapasztalta meg a leglátványosabban. Amikor a Munkáspárt 2025 elején át akarta venni az EU negyedik energiacsomagjának egy részét, az euroszkeptikus Centrumpárt kilépett a kabinetből. Nyolc miniszter távozott, a Munkáspárt pedig kisebbségben kormányzott tovább.
A norvégok tehát egy olyan szabálycsomag miatt kerültek kormányválságba, amelynek uniós elfogadásakor országuknak nem volt szavazata. Oslo mégsem tehette meg könnyen, hogy egyszerűen figyelmen kívül hagyja az előírásokat, mert gazdasága és energiapiaca rendkívül szorosan összefonódott az EU-val.
Az EFTA ismertetője szerint nem terjed ki az uniós halászati és agrárpolitikára, a vámunióra, a közös kereskedelempolitikára és az euróövezetre sem. Izland így továbbra is maga ellenőrizheti halászati erőforrásait, amelyek nemcsak gazdasági, hanem identitásbeli jelentőséggel is bírnak.
Éppen ezért a gazdag kívülállók számára a teljes tagság előnyei kevésbé látványosak, mint a szegényebb vagy biztonságpolitikai szempontból kiszolgáltatott tagjelölteknek. Izland függetlensége azonban nem teljes. Az izlandiak most nem egyszerűen az EU-n kívül maradás mellett döntöttek, hanem egy sajátos alku fenntartásáról:
Reykjavík őrzi a halászati vizeit, de az egységes piac szabályainak jelentős részét továbbra is egy olyan politikai rendszerben alkotják meg, amelyben Izlandnak nincs szavazata.
Napi