GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 06. 4 percnyi olvasás
Az európaiak eddig nem mozdultak, most gátszakadás lesz?
Akár gátszakadásnak is bizonyulhat, amit az Európai Unió végvidékén tesz egy tagállam. Már eddig is volt egy uniós tag, ahol nagyon bejött ez az út a háztartásoknak, és ha sikernek bizonyul az ír újdonság, más tagállamok is szélesre tárhatják a kapukat egy olyan befektetési forma számára, amely a világ más tájain már a gazdaság fejlődésének egyik legfontosabb megolajozója. A kulcsszó: részvény.
A részvénybefektetésekről van szó. Az írek most léptek, mindenki más előtt, kivéve a svédeket, akik már rág mutatják az utat, amire Európa eddig nem volt hajlandó rálépni. A politikusok és a törvényhozók húzódozása, vagy az európaiak makacsul beidegződött félelmei miatt, ez most elválik.
A magyarok számára külön dilemmát vet fel az ír lépés 2026-ban. Az új kormány a központosítás helyett a piacosítás és az európai integráció jelszavával került hatalomra, amihez szépen passzolna a lakossági megtakarítások átirányítása a részvényekbe, a küzdelem a magas költségvetési hiány és államadósság ellen azonban továbbra is szükségessé teheti a megtakarítások bevonzását az állampapírpiacra.
De nézzük, mit tettek az írek, ami akár gátszakadáshoz is vezethet, mi a svéd példa, amit nem követett gátszakadás, és hogyan lavíroztak mások.
Miután július közepén Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Budapesti Értéktőzsde ünnepélyes kereskedésindító csengetésén újabb indexrekordokat köszönthetett, örömkeltő adatok láttak napvilágot: az első negyedév végére, hat év alatt több mint négyszeresére, közel 4 ezer milliárd forintra nőtt a magyar háztartások közvetlen tőzsdei részvényvagyona.
A közgazdászok rég sürgetik, hogy az európai gazdaság dinamizálása érdekében irányítság a megtakarításokat a készpénzből és a bankbetétből a tőkepiacra. Uniós szinten a politikusok is, a szabályozás átalakítása napirenden is van, aki pedig az államok szintjén tényleg léptek, azok most az írek.
Korábban a svédek.
Náluk az arány 7,2 százalék, de ha hozzászámítjuk a nem tőzsdei vállalati részvényeket is, akkor a svéd háztartások részvényállománya 4 091 milliárd, ami már 16,4 százaléka a teljes háztartási pénzügyi vagyonnak. Ez svéd koronában körülbelül annyi, mint nálunk forintban, márpedig a korona átváltási aránya forintra 49 körül van.
A svéd titopk nyitja elsősorban az ISK – Investeringssparkonto, vagyis a svéd befektetési megtakarítási számla. Ezt 2012-ben vezették be, kezdetben heves viták voltak körülötte, de rendkívül egyszerűvé tette a részvény- és alapbefektetést. Nincs minden egyes eladott részvény után külön nyereségadó-számítás és adóbevallási adminisztráció; a számla értékére egy egyszerű, éves átalányadó vonatkozik. Bizonyos összeghatáron belül teljesen adómentes.
Az ISK elképesztően elterjedt: a svéd kormány szerint a teljes lakosság közel 40 százalékának van ilyen számlája, és az ezeken lévő vagyon nagysága meghaladja a svéd GDP negyedét.
Európa majdnem másfél évtizedes késés után sem követte eddig a svéd példát.
Az írek azonban már 2024-ben elkezdték vizsgálgatni, hogyan lehetne a lakossági befektetések adózását egyszerűsíteni és a tőkepiaci részvételt növelni. A folyamat idén begyorsult, Simon Harris pénzügyminiszter februárban vetette fel először nyilvánosan az új Savings and Investment Account (megtakarítási számla) ötletét, és ezen a héten már odáig jutottak, hogy ismertették az új konstrukció részleteit.
A cél adókedvezményekkel ösztönözni a lakossági befektetéseket, és mozgósítani a háztartások vagyonának azt a jelentős részét, amelyet jelenleg készpénzben és bankbetétekben tartanak. Vagyis a gazdasági dinamika szempontjából holtteher ahhoz képest, mintha vállalatokat finanszírozna tőkebefektetés fomrájában.
Az államilag támogatott számlák várhatóan jövő év elején indulnak el. Egy bizonyos összeghatárig adómentesek lesznek, az e fölötti részre pedig „alacsony, egységes adókulcs” vonatkozik majd. Láttuk: ez a svéd minta. Az összeghatárt és a további részleteket az október 6-i költségvetésben jelentik be.
A kezdeményezés része az Európai Unió azon törekvésének, hogy a megtakarítókat arra ösztönözze:
a bankszámlákon és bankbetétekben tartott mintegy 11 ezer milliárd euróból – 12,8 ezer milliárd dollárból – valamennyit befektetésekbe irányítsanak át – emelte ki jelentésében a Bloomberg. Ezek a befektetések hozzájárulhatnak Európa gazdasági növekedéséhez és a háztartások vagyonának gyarapodásához.
A program keretében
A kormány azt is közölte, hogy az államilag támogatott számlákra nem vonatkozik majd a befektetési alapokra jelenleg kivetett 38 százalékos, úgynevezett „deemed disposal” adó, amit egyébként is felülvizsgálnak.
A "radikális" svéd példát eleddig sehol nem követtték Európában.
A fő határvonal, hogy adómentes-e a befektetés és le kell-e kötni bizonyos ideig. Ha se adó, se lekötés, ez se feltétlen egyenes út az amerikai arányok felé, az írek esetében is évek alatt fog kiderülni, milyen mértékben tudják átrendezni a laklossági befektetési arányokat.
A legközelebb a svéd modellhez eddig
Ami Magyarországot illeti: ami a Tisza-kormány költségvetési politikájából ebből szempontból számít és eddig ismert, az a magas idei hiány.
Amit finanszírozni kell, és mint ismert, állampapír-vásárlásaival ehhez jelentősen hozzájárul-e a lakosság.
A hosszútávú tervekre csak ősszel derül fény, és ha igazolják az euóbevezetésre tett ígéretet, a csökkenő hiány esetleg kevésébé teheti szükségessé a lakossági állampapír-megtakarítást. Még ebben az esetben is kérdés, amikt érdemes megvitatni: a svéd modell felé fordulás a bankbetétekből csalogathatna-e pénzeket a tőzsdére, aminek nem feltétlenül örülnének a bankok. Netán az államkincstártól venne el "vadászmezőt". Nem könnyű kérdések ezek. Az írek már döntöttek.
Napi