Négymilliót ér ma a világ legveszélyesebb retro gyerekjátéka - megmutatjuk, de senki nem szeretné a gyerekszobában látni

Az 1950-es években a játékpiacon megjelent a Gilbert U-238 Atomic Energy Lab nevű kísérleti készlet, amely a látszat ellenére nem veszélytelen utánzatokat, hanem valódi, radioaktív uránérc-mintákat tartalmazott. A gyártó Geiger–Müller-számlálót is csomagolt a szettbe, a mellékelt kézikönyv pedig a hátsó kertben végezhető uránkutatás lépéseit is részletezte a fiataloknak.

Veszélyes fluoreszkáló dísztárgyak és kozmetikumok után a rádiumlányok tömeges tragédiája vezetett szigorításokhoz
A radioaktív anyagokat korábban vitalizáló csodaszerként használták a kozmetikumoktól az ivóvízig
A magas ár és alacsony kereslet miatt gyorsan kivonták a forgalomból, mára gyűjtői ritkaság lett
Az 1950-es években valódi uránércet tartalmazó gyerekkísérleti készletet árultak, Geiger–Müller-számlálóval

Már akkor drága volt

A termék az akkori ötven dolláros vételára miatt csillagászati összegnek számított, így a gyenge eladási mutatók nyomán hamar kivonták a forgalomból. A fennmaradt példányok mára a gyűjtők szent gráljává váltak: a legutóbbi nemzetközi árveréseken egy-egy hiánytalan készletért több mint hárommillió forintnak megfelelő dollárt fizettek.

Az ötvenes évek radioaktív amerikai játéka / Fotó: Profimedia

A radioaktivitás élettani kockázatainak feltárása előtt a láthatatlan sugárzást az örök fiatalság és a vitalitás zálogaként tartották számon, így a gyártók gátlástalanul kevertek sugárzó elemeket a lakossági termékekbe. Az 1930-as évek Franciaországában óriási népszerűségnek örvendtek a tóriumot és rádiumot tartalmazó Tho-Radia kozmetikumok, amelyek a reklámok szerint sejtszinten fiatalították a bőrt. Németországban rádiumos fogkrémmel ígértek baktériummentes, ragyogó mosolyt, míg a Revigator nevű tartályok rádiumos kőzetbélése radonnal dúsította a benne tárolt ivóvizet, amelyet a vásárlók az egészség megőrzése érdekében fogyasztottak.

Ez is érdekelheti

Megoldották az egyik legbizarrabb rejtélyt: ezért olyan radioaktívak a bajor vaddisznók

A vaddisznó húsát sokan szeretik, például a bajorok is, így kifejezetten bosszantó, hogy az elejtett vadat nem lehet megenni, mert szennyezett a húsa. A kutatók évekig nem tudták, hogy a bajor vaddisznók miért tartalmaznak komoly mennyiségű radioaktív izotópot. Most a tudósok végre megértették a vaddisznó-paradoxon rejtélyét.

Fluoreszkáló üvegek és a rádiumlányok tragédiája

A sugárzó anyagok a lakásdekorációban is megjelentek, elsősorban a látványos optikai hatásuk miatt. A háztartásokban elterjedt uránüveg gyártása során urán-oxidot kevertek a meleg üvegmasszához, aminek köszönhetően a vázák és poharak UV-fény alatt a mai napig élénken fluoreszkálnak. Ennek a veszélyes divathullámnak végül a sötétben világító óraszámlapokat festő munkásnők, a „rádiumlányok” tragédiája vetett véget. A festőecseteket a szájukkal hegyező nők tömeges csontelhalása és súlyos daganatos megbetegedései kényszerítették ki a hatósági szigorítást, ami után végleg kivonták a radioaktív összetevőket a kereskedelmi forgalomból.

A halálos ragyogás áldozatai: a rádiumlányok tragédiája

Az 1910-es és ’20-as években az amerikai óragyárakban fiatal nők százai festettek sötétben világító óraszámlapokat rádiumos festékkel. Mivel a finom ecsetek szőre festés közben szétállt, a munkaadók arra utasították a munkásnőket, hogy a szájukkal nyalják meg és formázzák hegyesre az ecsetek végét.

A nőknek fogalmuk sem volt a veszélyről, a vezetőség elhitette velük, hogy az anyag ártalmatlan – a lányok viccből még a fogaikat és a körmüket is befestették a világító kencével.

Évekkel később a szervezetükbe jutott rádium miatt a testük szó szerint elkezdett elhalni: súlyos csontritkulás, tumorok és leváló állkapcsok kísérték a borzalmas haláltusájukat. A súlyosan beteg „rádiumlányok” végül pert nyertek a gyár ellen, tragédiájuk pedig örökre megváltoztatta a munkavédelmi törvényeket és a radioaktív anyagok megítélését.