Az elhízottak mellett a felnőtt lakosság további 35,4 százaléka volt túlsúlyos, vagyis testtömegindexük a 25 és 30 közötti tartományba esett. Összességében tehát

az uniós polgárok több mint felénél meghaladta a testtömegindex a normális értéket.

A nemek közötti különbségek számottevőek. A férfiak körében az elhízás aránya 17,4 százalék volt, míg a nőknél 15,3 százalék. A túlsúly terén még markánsabb az eltérés, hiszen a férfiak 41,9 százaléka volt túlsúlyos, szemben a nők 29,3 százalékos arányával. Ezzel szemben az alultápláltság inkább a nőket érintette, náluk 2,9 százalékot ért el ez a mutató, míg a férfiaknál mindössze 1,0 százalékot.

A tagállamok között jelentős szórás mutatkozik. A legmagasabb elhízási arányt Máltán mérték, ahol a felnőtt lakosság több mint negyede, 26,6 százaléka volt elhízott. A második és harmadik helyen Lettország (24,6 százalék) és Finnország (23,2 százalék) állt. A legalacsonyabb értéket Olaszország mutatta fel mindössze 7,0 százalékkal, amelyet Görögország (12,8 százalék) és Románia (12,9 százalék) követett.

Az elhízás mértéke az ENSZ fenntartható fejlődési céljai (SDG) közül kettőnek a nyomon követésében is szerepet kap, így az éhezés felszámolását célzó SDG 2, valamint az egészséges élet biztosítását kitűző SDG 3 keretében egyaránt indikátorként szolgál. Európában ugyanis a táplálkozással összefüggő egészségügyi problémák közül nem az éhezés, hanem az elhízás jelenti a legszélesebb körben elterjedt kihívást.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.