A Maldív-szigetek évente számos turistát vonz a világ minden tájáról, azonban a háttérben egy új üzletág is kialakult: cégek sora segíti Oroszországot a szankciók elkerülésében. A Wall Street Journal által áttekintett dokumentumok és nyugati tisztviselőkkel készített interjúk szerint a repülőtéren korlátozás alá eső, illetve szankcionált vállalatoknak szánt áruk összesen több száz millió dollár értékben cseréltek gazdát. Ezek egy része polgári és katonai felhasználásra egyaránt alkalmas. A repülőtér raktárai gyakran repülőgép- és elektronikai alkatrészekkel és más korlátozás alá eső árukkal telnek meg.

Ugyan a szigetországon keresztül mozgó árumennyiség viszonylag csekély Oroszország más csatornáihoz, Kínához, Törökországhoz vagy az Egyesült Arab Emírségekhez képest, ez a tény jól mutatja, milyen kiterjedtek Moszkva erőfeszítései a nyugati korlátozások kijátszására.

A több mint négy éve tartó háború alatt Oroszország számos alkalommal bebizonyította, hogy képes megtalálni a kiskapukat, a nyugati tisztviselőket ezzel állandó „vakondirtásra” kényszeríti, miközben megpróbálják megállítani azoknak az áruknak az áramlását, amelyek Moszkva háborús erőfeszítéseit és gazdaságát fenntartják. Erre jó példa volt az elmúlt évben a Cook-szigetek, amely az orosz árnyékflotta hajóit segítette.

Az új dokumentumok felvázolják, hogyan működik ez a rendszer a Maldív-szigeteken. Az orosz légitársaság, az Aeroflot egyik kereskedelmi járata minden reggel leszáll a szigetország fővárosának repülőterén, ahol helyi közvetítők segítenek az amerikai, európai és kínai áruk vámkezelésében. Az árukat ezután felrakják az Aeroflot gépeire, amelyek két órával később a rakománnyal együtt már Moszkva felé veszik az irányt.

Amint megérkezik az áru, azokat szankcionált szervezetek között osztják szét, köztük az ország legnagyobb belföldi légitársaságának, az S7 Airlines-nak és leányvállalatainak, amelyek már nehezen jutnak pótalkatrészhez öregedő repülőgépflottájukhoz. 

Ellentmondásos adatok láttak napvilágot, de működik a rendszer

A Maldív-szigetek azért vált orosz lerakattá, mert a szigetországba érkező turisták többségét a kínaiak és az oroszok adják. Ezért egy Oroszországgal való diplomáciai konfliktus veszélyeztetné a Maldív-szigetek gazdaságát, amely még mindig a Covid-járvány alatti visszaesésből lábadozik. A kormány jelenleg jól keres a kereskedelem fellendülésén, a turisztikai szektorra kivetett adók mellett. A Maldives Airports Company 2024-ben rekordnyereséget könyvelt el, ezzel az ország legnyereségesebb állami vállalatává vált. A társaság kezelési és kereskedelmi díjakat számít fel a rakományok után, valamint haszonnal adja tovább az üzemanyagot.

A szigetországon keresztül Oroszországba jutó termékek egy része kettős felhasználású kategóriába esik, olyan szankcionált áru, amely katonai és polgári célra egyaránt alkalmas. A szállítmányok között voltak olyan mikrochipek, amelyek elektronikai eszközökben és rakétairányító rendszerekben egyaránt felhasználhatók, de olyan optikai műszerek, amelyekre az ellenséges csapatmozgásokat követő műholdaknak van szüksége, valamint légi iparban használt szegecsek és csavarok, amelyek kereskedelmi utasszállítókba és vadászgépekbe is beépíthetők.

A Maldív-szigetek vámadatai szerint 2022 és 2025 között elenyésző mennyiségű export irányult Oroszországba, mintegy 2300 dollár értékű tonhal és 25 dollár értékű szórólap és brossúra. Ezzel szemben az Import Genius nevű amerikai kutatócég által gyűjtött orosz kereskedelmi adatok szerint a Maldív-szigetekről érkező orosz import 2022-ben az előző évi 7 millió dollár alatti szintről több mint 630 millió dollárra ugrott.

Oroszország 2024-ben, az Import Genius által közölt utolsó teljes évi adat szerint 160 millió dollár értékben importált a szigetországból. William George, a cég kutatási igazgatója szerint a számok valószínűleg alábecsülik a két ország közötti kereskedelem tényleges volumenét, mivel az orosz hatóságok abban az évben elkezdték cenzúrázni az adatok egy részét, majd 2025 elején teljesen elzárták azokat a nyilvánosság elől.

Az Egyesült Államok és Európa a háború kezdete után több szankciós csomagról is döntött Oroszországgal szemben, hogy meggyengítse az ország ipari bázisát és elszigetelje a globális kereskedelemtől. Mintegy 300 milliárd dollár orosz jegybanki vagyont fagyasztottak be, és leválasztották a főbb orosz bankokat a Swift üzenetküldő hálózatról. Az exportkorlátozások rendszere elvágta Oroszországot a mikrochipektől, a légi ipari technológiától és az ipari géppark olyan elemeitől, amelyek nélkülözhetetlenek a háború folytatásához.

Így zajlik a kereskedelem a szigetország és Moszkva között

A nyugati tisztviselők legutóbbi erőfeszítéseik nagy részét a kiskapuk bezárására és a szankciók megkerülésének büntetésére összpontosították. Emiatt az Egyesült Államok és az Európai Unió egyre inkább a harmadik országbeli közvetítőket, köztük bankokat és logisztikai cégeket veszi célba, amelyek elősegítik a nyugati áruk vagy a tiltott olajbevételek Moszkvába áramlását.

Ennek érdekében a Maldív-szigetek kormányára is egyre nagyobb nyomást gyakorolnak, hogy zárja be ezt a kiskaput Oroszország elől. A probléma részben abból fakad, hogy a Maldív-szigetek vámhivatala kevés munkatárssal rendelkezik, és az országon áthaladó árukat csak minimális ellenőrzésnek vetik alá. Az átmenő rakományokat sem nézik át, csak a papírmunkára koncentrálnak.

A Maldives Airports Company júliusi adatai szerint a cég történelmi csúcsot ért el a repülőtéren áthaladó napi rakományforgalom szempontjából, egyetlen nap alatt 126 tonna fordult meg a szigetország fővárosában. Ennek 12 százalékát pedig az orosz légitársaság, az Aeroflot adta.

A dokumentumokból az is kiderült, hogy amikor egy rakomány megérkezik a szigetországba, a fuvarlevélen feltüntetik az exportáló cég nevét, valamint a feltételezett vevőt. A Maldív-szigeteken azonban homályos hátterű helyi cégek (például a Freight Care és a Go Investment) segítenek módosítani a szállítási dokumentumokat, és úgy mozgatják az árukat a kifutópályán, hogy azok csak nem hivatalosan hagyják el a repülőteret, és ezzel elkerülik a formális behozatali eljárást.

A rakományt sosem sorolják be importáruként, és csak minimális vámellenőrzésen esik át, mielőtt átrakodnák egy másik gépre. A Malé és a moszkvai Seremetyjevói nemzetközi repülőtér közötti járatra új fuvarlevelet állítanak ki, amely már nem tartalmazza az árut eladó cég nevét.

Számos közvetítő cég vállal szerepet a szankciók elkerülésében

Például 2024 májusában a Kraemer Mining nevű német cég szivattyúkat, akkumulátorokat, ékszíjakat és más berendezéseket adott el mintegy 9000 euró értékben a Kirgizisztánban székelő Peretsvo nevű vállalatnak. Az árukat először Düsseldorfból szállították a Maldív-szigetekre egy Emirates-járaton. A fuvarlevélen az elsőként feltüntetett kapcsolattartó, a Freight Care intézte a szükséges papírmunkát, hogy az áruk átjussanak a repülőtéren.

Néhány nappal később az árukat felrakták egy Moszkvába tartó Aeroflot-járatra. Az orosz légitársaság ekkor kiállított egy második fuvarlevelet, amely már nem tartalmazott semmilyen utalást a német cégre. Új címzettként a krasznojarszki székhelyű Gruppa Kompanyij Tyehno szerepelt.

Hussain Waheed, a Freight Care ügyvezető igazgatója elmondta, hogy vállalatuk kezeli a Malén átmenő, Oroszországba tartó árukat, de soha nem segítettek szándékosan olyan áruk szállításában, amelyekből fegyvert lehetne gyártani. Állítása szerint nem támogatnak semmilyen háborút.

Ebből is látható, hogy Moszkva mindenképpen igyekszik elkerülni gazdaságának összeomlását, és nem úgy tűnik, hogy a háborút rövid be akarja fejezni. Ennek érdekében pedig minden lehetőséget felhasználnak, hogy beszerezzék azokat az eszközöket, alkatrészeket, amelyekkel a gépezetet fenn tudják tartani.