Az amerikai hadsereg szombaton három iráni olajszállító tartályhajóra mért csapást, köztük egy olyan tankerre, amely a kulcsfontosságú iráni olajexportközpont, Hark-sziget közelében tartózkodott – közölte az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága – írta meg a Reuters. 

Az amerikai fél szerint a támadás válaszcsapás volt, miután az iráni Iszlám Forradalmi Gárda ballisztikus rakétákat indított az amerikai haditengerészet két hajója ellen.

„Legyen világos az üzenet az Iszlám Forradalmi Gárda számára: ha két hajónkra lőnek, még nagyobb gazdasági árat fizettetünk önökkel, és három hajójukat semmisítjük meg” – jelentette ki Brad Cooper tengernagy, az amerikai Központi Parancsnokság vezetője.

A parancsnokság tájékoztatása szerint az iráni támadásban egyetlen amerikai katona sem sérült meg.

A félhivatalos iráni Tasnim hírügynökség korábban arról számolt be, hogy négy amerikai rakéta talált el egy tartályhajót Hark-sziget horgonyzóhelyének térségében. A helyi forrásokra hivatkozó jelentés szerint a támadásnak nem voltak áldozatai, a hajó személyzetét pedig megkezdték kimenekíteni. Az iráni hatóságok egyelőre nem adtak ki hivatalos közleményt.

Irán határozottan elítélte az iráni kereskedelmi hajók elleni, általa agresszívnak nevezett amerikai támadást, amelyet jogellenesnek és háborús bűncselekménynek minősített.

„Az Iráni Iszlám Köztársaság Külügyminisztériuma határozottan elítéli az Egyesült Államok agresszív fellépését, amelynek során iráni kereskedelmi hajókat támadtak meg” – áll a tárca közleményében.

A minisztérium szerint a támadások az Egyesült Államok katonai agressziójának folytatását jelentik, valamint az Iránnal szembeni szélesebb körű tengeri blokád és „gazdasági háború” részét képezik. Teherán úgy véli, hogy az akció sérti az ENSZ Alapokmányát, továbbá veszélyezteti a nemzetközi békét, biztonságot és kereskedelmi hajózást.

Irán közölte, hogy 

Ezek közé sorolta a folytatódó blokádot és a kereskedelmi hajók zaklatását is.

Az iráni külügyminisztérium arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok régióbeli agresszív és beavatkozó intézkedéseinek következményeiért Washington, valamint annak szövetségesei és partnerei viselik majd a felelősséget.

Kulcsfontosságú iráni olajközpont került célkeresztbe

amely már eddig is jelentős fennakadásokat okozott a világ energiaellátásában. A feszültség az elmúlt héten tovább fokozódott.

Donald Trump amerikai elnök augusztus 31-én egy mesterséges intelligenciával készített videóval kísért közösségi médiás bejegyzésben azt állította, hogy Hark-szigetet „darabokra robbantják”. Az iráni vezetés korábban súlyos válaszlépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha támadás érné a szigetet.

Irán a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének, az OPEC-nek a harmadik legnagyobb termelője. A háború előtt nyersolajexportjának mintegy 90 száz százaléka Hark-szigeten keresztül haladt, az április közepén életbe lépett amerikai tengeri blokád azonban jelentősen visszavetette a szállításokat.

Trump júniusban még arról beszélt, hogy átvennék az ellenőrzést Hark-sziget felett, később azonban közölte, hogy az erre irányuló amerikai katonai művelet egyelőre lekerült a napirendről. Néhány nappal később, június 17-én Teherán és Washington ideiglenes megállapodást kötött a háború lezárásának előmozdítására.

Az Egyesült Államok azután rendelt el blokádot az iráni kikötők ellen, hogy Teherán gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost. A stratégiai jelentőségű vízi útvonalon a háború előtt a világ olajellátásának mintegy ötöde haladt keresztül.

A közel-keleti feszültség az energiapiacokon is érezteti hatását. A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára pénteken 96,28 dolláron zárt, ami július 24. óta a legmagasabb szint. A befektetők attól tartanak, hogy az újabb katonai csapások tovább szűkíthetik a globális olajkínálatot.