„…úgy döntöttem, hogy különleges katonai műveletet hajtok végre” – ismerős szavak? 2022. február 24-én Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy a donbaszi népköztársaságok segítségkérésére egy „különleges katonai művelettel” reagál. Mindenki tudta, hogy az Ukrajna területén végrehajtott beavatkozás háborút jelent. Ezt jelentette a megtámadott félnek, ezt jelentette Európának és ezt jelentette az Amerikai Egyesült Államoknak is.

Donald Trump alig 12 órája tartott sajtótájékoztatóján most épp ezeket a szavakat juttatták eszünkbe: „különleges katonai művelet”. A amerikai elnök ugyanis a beszédében úgy fogalmazott, az Iránnal folytatott, immár fél éve tartó fegyveres konfliktus „semmiség” az Egyesült Államok számára, és nem érdemli meg a háború megnevezést.

Sokan nem is nevezik háborúnak. Én katonai konfliktusnak hívom, mert nekünk ez semmiség. Nem nagy ügy

– fogalmazott Trump, aki ezzel a kormányzat egy nappal korábbi üzenetét erősítette meg: JD Vance alelnök csütörtökön szintén elutasította, hogy háborúnak nevezze a Teheránnal folyó katonai műveleteket.

Tizennyolc koporsó

Álláspontját az elnök az emberáldozatok számával indokolta, összehasonlítva a mostani helyzetet korábbi amerikai hadműveletekkel. „Volt Venezuela, és van ez. Venezuelában senkit nem veszítettünk, itt pedig tizennyolc embert” – mondta, utalva a januári akcióra, amelynek során az amerikai erők elfogták Nicolás Maduro volt venezuelai elnököt, hogy kábítószer-kereskedelmi vádak alapján New Yorkba szállítsák.

„Vietnámban százezer embert veszítettetek, más konfliktusokban több tízezret” – tette hozzá. A vietnámi háborúban ténylegesen 58 220 amerikai katona esett el az amerikai Nemzeti Levéltár adatai szerint.

Donald Trump a hadviselés jellegével is érvelt: szerinte az amerikai csapások mostanra szórványossá váltak. „Szakaszos, tudja, szakaszos csapásokat mérünk” – mondta a kérdező újságírónak, majd hozzátette, jelenleg nincs harc. Nos, attól, hogy „nincs harc”, Donald Trump részletesen sorolta a folyamatban lévő katonai műveleteket. Elmondása szerint az Egyesült Államok ellenőrzése alá vonta a Hormuzi-szorost, kiiktatta az iráni radarokat, repülőgépeket és a szoros védelmét szolgáló egyéb eszközöket. Hozzátette, előző éjszaka is több hajót semmisítettek meg a térségben.

köztük légvédelmi állásokat, radarrendszereket és aknatelepítésre alkalmas eszközöket.

Egy kritikus újságírói hang így is megszólalt a tájékoztatón: „Ez semmiképp nem tűnik semmiségnek, elnök úr. Tizennyolc ember halt meg. Tizennyolc katona vesztette életét. Rekordhosszú bevetéseket látunk”. Az amerikai elnököt azonban ez sem zökkentette ki, nem állt el eredeti kijelentésétől. „Katonai konfliktus, de nagyon szakaszos. Meg tudom érteni, ha valaki nem nevezi annak” – fogalmazott, és részéről ez a kijelentés tisztázva is lett.

Félidős választások

Az óvatosabb megfogalmazásnak mind JD Vance, mind pedig Donald Trump részéről köze lehet a november elején tartandó félidős választásokhoz. Korábban Csizmadia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársával beszélgettünk, aki szerint az iráni háború lezárása javíthatja a republikánusok esélyeit. Egyelőre a folyamatosan érkező hírekből nem úgy tűnik, hogy közelebb kerültek volna ehhez Washingtonban, így egy másik taktikát választhattak, a tagadást.

Attól viszont, hogy valamit tagadunk, még ott van, és ez látszik is a világgazdasági folyamatokon is. Szombat reggeli cikkünkben épp arról írtunk, hogy a februárban, az iráni háború miatt csúcstámadásra induló üzemanyagárak elérték a történelmi csúcsot az Egyesült Államokban. Donald Trump kedden a Fehér Házban tárgyalt a finomítókkal a fogyasztói terhek enyhítéséről, ám nem világos, vállaltak-e konkrét kötelezettséget a már amúgy is kapacitásuk határán működő üzemek.

Az orosz–ukrán háború miatt, a hazai ellátási hiánytól tartva Moszkva szeptember végéig meghosszabbította a dízel exporttilalmát, tovább szűkítve a már így is rendkívül alacsony globális készleteket. Ez ugyan kedvez az Egyesült Államoknak (a rekordexport is meglett múlt hónapban), de még nagyobb terhet ró az amerikai finomítókra, amelyek júliusban 96 százalék feletti kihasználtsággal mentek. Ez gyakorlatilag nem hagy tartalékkapacitást, és megnöveli a nem tervezett leállások kockázatát.

Három lehetőség

Három lehetősége maradt tehát Donald Trumpnak:

• exportkorlátozás vagy különadó bevezetése,
• tűzszünet és megállapodás Hormuznál
• vagy az oroszok visszaintegrálása a piacra.

Utóbbinál kicsit több mozgás látszik, a hírek ugyanis arról szólnak, hogy Steve Witkoff és Jared Kushner ezen a hétvégén Moszkvába és Kijevbe látogatnak, hogy a háború befejezéséről tárgyaljanak – immár sokadjára. Hogy most sikerrel járnak-e, immár Donald Trump számára is égető kérdés.

(Borítókép: Donald Trump 2026. augusztus 9-én. Fotó:  Eric Lee / Getty Images)