GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 05. 5 percnyi olvasás
És ez még csak a kezdet.
A rekordhőség, az aszály és az erdőtüzek újabb nyara olyan számlát hagy maga után az európai kormányok számára, amely csak hónapokkal később jelentkezik: sürgősségi segélyek, a gazdálkodók kártalanítása, az infrastruktúra helyreállítása, kieső adóbevételek és az élelmiszerárak emelkedése formájában – írja az Euronews.
Az európai hőhullámok és aszályok, valamint az ezek következtében kialakuló erdőtüzek valódi költsége csak hónapokkal később jelenik meg az állami költségvetésekben. Miután a tüzek kialudtak és a folyók vízszintje ismét emelkedni kezd, a pénzügyminisztériumokra marad a gazdák kártalanítása, az utak és vasútvonalak újjáépítése, az egészségügyi szolgáltatások támogatása, valamint annak a bevételkiesésnek az ellensúlyozása, amelyet a lelassult gazdaság már nem tudott kitermelni.
Ez a teher gyorsabban növekszik, mint amekkora tartalékokkal a kormányok rendelkeznek az ilyen helyzetek kezelésére, és az idei év különösen súlyosnak bizonyul.
A Copernicus Európai Aszálymegfigyelő Központja szerint július végén az Európai Unió és az Egyesült Királyság területének felét aszály sújtotta, és 9 százalékuk a legsúlyosabb, „riasztási” készültségben volt. Augusztusban a Loire, a Pó, a Rajna és a Duna vízszintje is rekordalacsony szintet ért el. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának adatai szerint augusztus elejéig több mint 505 ezer hektár égett le erdő- és bozóttüzekben, ami meghaladja a 2025 azonos időszakában mért értéket – márpedig 2025 volt az eddigi legrosszabb év.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint az extrém időjárási események 1980 és 2024 között 822 milliárd euró közvetlen veszteséget okoztak az Európai Unióban. Ennek egynegyede az utolsó négy évben keletkezett.
Az EEA szerint ez egy léptékváltás. „Az európai gazdasági veszteségekre vonatkozó adatok trendje évente 3,4 százalékos növekedést mutat, és az adatok alapján azt látjuk, hogy ez a növekedés gyorsul. A 2025-re vonatkozó első becslések szerint a trend további gyorsulása várható.”
Az aszályok, hőhullámok és erdőtüzek esetében azonban a biztosítási fedezet aránya mindössze 10-11 százalékra esik vissza. Az EEA azt mondta, ennek oka az, hogy ezek a veszélyek „többnyire közvetett veszteségekkel járnak, például a mezőgazdasági terméshozam csökkenésével, emberéletek elvesztésével, az ökoszisztémák károsodásával, a kieső munkaórákkal, ezeket pedig gyakran nehéz számszerűsíteni”.
„A biztosítási védelmi rés egyre nagyobb, vagyis a teljes veszteségek növekedését nem követi a biztosítási fedezet bővülése” – tette hozzá az EEA.
Ez azt jelenti, hogy végső soron a kormányok válnak a biztosítóvá.
Az Európai Unióban azonban mindössze négy tagállam – Ausztria, Franciaország, Magyarország és Olaszország – rendelkezik kifejezetten katasztrófahelyzetekre elkülönített alapokkal. A többi ország eseti forrás átcsoportosításokra támaszkodik, amelyek ráadásul lassan jutnak el a rászoruló területekhez.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az európai uniós források sem jelentenek elegendő védőhálót. A brüsszeli székhelyű gazdasági kutatóintézet, a Bruegel szerint az EU 2028-2034 közötti időszakra szánt katasztrófavédelmi finanszírozása nagyjából 5 milliárd euró lesz. Ez mindössze 10-15 százaléka annak a kárnak, amelyet csak a 2021-es nyugat-európai árvizek okoztak.
Franciaország hozta nyilvánosságra a legmerészebb becslést. Monique Barbut ökológiai átmenetért felelős miniszter az augusztus 12-én tartott aszályválság-értekezlet megnyitóján úgy becsülte, hogy az idei nyári hőhullámok közvetlen és közvetett költsége elérheti a 10-15 milliárd eurót. Ez a GDP 0,3-0,5 százalékának felelne meg, miközben a gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzés mindössze 0,7 százalék.
A becslést azonban azonnal vitatni kezdték. A francia országos statisztikai hivatal, az INSEE – amelynek eredetileg tulajdonították az adatot – közölte, hogy nem készített ilyen előrejelzést. A minisztérium ezt követően pontosította, hogy a számítás saját extrapolációjuk volt, amelyet az INSEE korábbi évekre vonatkozó adatai alapján készítettek. Barbut pedig elismerte, hogy a számokat óvatosan kell kezelni.
Spanyolországban július végéig mintegy 172 400 hektár égett le, ami nagyjából a tavalyi teljes érték fele. A Navarrai erdészeti hatóság és az Asemfo szakmai szervezet által használt hektáronkénti költségekkel számolva már önmagában a tűzoltás költsége 1,7-3,3 milliárd euróra tehető, és ebben még nincs benne a helyreállítás. Erdészeti mérnökök szerint a helyreállítás jellemzően többe kerül, mint magának a tűznek az eloltása. Brüsszel júliusban 120,55 millió euró sürgősségi támogatást hagyott jóvá Spanyolország számára, ez azonban csak az előző nyár kárait fedezi.
Portugália még mélyebb problémára világít rá: arra, hogy nincs megfelelő módszer az erdőtüzek valódi költségeinek kiszámítására.
Az ország polgári védelmi hatósága nyilvánosan elismerte, hogy „nem lehetséges szigorú módon meghatározni egy adott esemény teljes költségét”, mivel a pénzügyi és operatív adatok különálló rendszerekben találhatók.
Az augusztusi tüzeket vizsgáló független bizottság mintegy 18,8 millió eurós összesített költséget kapott, ezt azonban nem lehetett az egyes tüzekhez hozzárendelni. A portugál számvevőszék ugyanezt a problémát már 2021-ben is jelezte.
Az EEA azt mondta, hogy a közvetett költségek megfelelő rögzítéséhez az egyes eseményekre vonatkozó adatokat össze kellene kapcsolni „a munkaerőpiaci, egészségügyi, közlekedési, energetikai, mezőgazdasági és makrogazdasági adatokkal, amelyeket az egyes ágazati szervezetek szolgáltatnak”.
A kiadások azonban csak az egyenlet egyik oldalát jelentik. A Bruegel elemzése szerint a gazdaságok még évekkel később is kisebbek maradnak:
A 2022-es aszály önmagában 1,35 százalékponttal csökkentette az egy főre jutó GDP növekedését az EU-ban, ami 203 milliárd eurós veszteséget jelentett.
Az idei nyárra vonatkozóan a Triodos Bank mintegy 180 milliárd euróra becsüli az extrém hőség költségét az uniós gazdaságok számára, ami nagyjából a gazdasági teljesítmény 1 százaléka.
A közvetlen gazdasági hatás azonban meglepően enyhének tűnhet. Az Oxford Economics számításai szerint a Rajna rekordalacsony vízszintje 0,2 százalékponttal csökkentheti a német gazdaság harmadik negyedévi növekedését, ám az elemzők nem számítanak szélesebb körű gazdasági összeomlásra.
„Ez inkább arról szól, hogy a gazdaság más részei ellensúlyozzák a veszteséget” – mondta Tomas Dvorak, az Oxford Economics vezető közgazdásza. Példaként a hadiipari termelést, a szállítóeszköz-gyártást, a kiskereskedelmet és a fogyasztói szolgáltatásokat említette.
A nyári gyárleállások szintén csökkentik a kapacitáskihasználtságot. „A Rajna fontos közlekedési és logisztikai ütőér, de végső soron a gazdaságnak csak egy kisebb részét érinti” – magyarázta Dvorak.
Az élelmiszereknél azonban már lassabban, de egyértelműen megjelenik a károk hatása.
Az Európai Bizottság 5 százalékkal csökkentette az EU olívaolaj-termelésére vonatkozó előrejelzését, elsősorban a görögországi 18 százalékos visszaesés miatt. Spanyolország arra számít, hogy gabonatermése 24 millió tonnáról valamivel több mint 18,5 millió tonnára csökken. Az Oxford Economics előrejelzése szerint a hőség és az aszály jövőre akár 1 százalékponttal is növelheti az euróövezet élelmiszer-inflációját.
„Az élelmiszerek esetében egyszerűen így működik az árképzés” – magyarázta Dvorak. „Egyfajta láncreakcióról van szó: a nyersanyagoktól a mezőgazdaságon és a feldolgozáson át végül a kiskereskedelemig. Minden egyes lépésnél általában egy-két hónapra van szükség ahhoz, hogy a hatás továbbgyűrűzzön” – tette hozzá.
Az előrejelzők már nem tekintenek ezekre a nyarakra rendkívüli anomáliaként. Az Oxford Economics már beépítette ezeknek a költségeit az alapforgatókönyvébe, és középtávon mintegy 2,5 százalékos átlagos élelmiszer-inflációval számol.
A veszélyt az is növeli, hogy ezek a nyomások egymást erősíthetik.
A Bruegel „klímaváltozási szuverén adósság-végzetspirálként” írja le azt a folyamatot, amelyben a katasztrófák okozta veszteségek visszafogják a gazdasági növekedést és az adóbevételeket, ezáltal növelik a költségvetési hiányt és a hitelfelvétel költségeit. Így pedig egyre kevesebb forrás maradna azokra a megelőző beruházásokra, amelyek mérsékelhetnék a következő katasztrófa hatásait.
Az Európai Központi Bank számításai szerint egy 25 évente egyszer előforduló súlyos aszály az euróövezet gazdasági teljesítményének csaknem 15 százalékát veszélyeztetné.
Ennek ellenére az EU évente mintegy 29 milliárd eurót fordít az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, miközben a becsült szükséglet 35 és 500 milliárd euró között van. Az ENSZ becslése szerint ugyanakkor minden egyes, megelőzésre és alkalmazkodásra fordított euró akár tíz eurónyi elkerülhető veszteséget is megtakaríthat.
Napi