SportSzerző: nemzetisport 2026. 09. 05. 2 percnyi olvasás
A teljes interjút a Nemzeti Sport vasárnapi számában olvashatják a magyar válogatott középpályással.
– Vágjunk a közepébe! Mit jelent önnek a száz Bundesliga-mérkőzés?
– Büszkeséggel tölt el, magyar srácként ez azért óriási eredmény a mai futballban. Ha pedig a karrierutamat is számításba veszem, talán még fontosabb ez a mérföldkő – válaszolta lapunknak Schäfer András, az Union Berlin 27 esztendős, 45-szörös válogatott középpályása, jubileumi fellépésén csapata 4–0-ra kikapott Leverkusenben. – Egyszer már megpróbáltam egy topligás kalandot nagyon fiatalon, talán rossz helyen, majd kettőt visszaléptem, és utána a válogatott sikerekkel a hátam mögött megint belevágtam az elitligás kihívásba. Nagyon sok hátráltató tényező volt, mégis megálltam a helyem. És továbbra is megállom a helyem, úgyhogy tényleg büszke vagyok.
– A karrierje elején többször kölcsönbe került, majd érkezett egy ajánlat a Bundesligából. Hogyan lett az Union Berlin játékosa?
– A 2021-es Európa-bajnokságon figyeltek fel rám. Oliver Ruhnert sportigazgató lépett kapcsolatba velem, először több ügynökön keresztül, majd találkozott velem személyesen is. Azt mondta, szeretne még a nyáron szerződtetni, de akkor még nem valósult, mert kevés idő volt hátra az átigazolási időszakból. Úgyhogy megígérte nekem, nem tesz le rólam, mert ilyen típusú játékosa nincs az Unionnak, és mindenképpen elvinne. A téli átigazolási időszakban vissza is tért, így még fél év Dunaszerdahely után viszonylag zökkenőmentesen sikerült aláírnom.
– Mi a legnagyobb büszkesége a Bundesliga-pályaívéből?
– Az, hogy még itt vagyok, és folyamatosan ezen a szinten tudok teljesíteni. Ilyenkor a teljes képet érdemes nézni. Ki lehet ragadni egy-egy mérkőzést vagy momentumot, például azt, hogy a 2022–2023-as idényben vezettük a bajnokságot csaknem tíz fordulón át, és kiléptünk az európai porondra. Ez azért önmagáért beszél. Sajnos abban az évben háromszor eltörtem a lábamat, de így is játszottam legalább huszonöt meccset. Sokszor kezdőként, sokszor csereként, de folyamatosan segítettem a csapatot, és mindig bizalmat szavaztak nekem, hogy ha gond volt. Az összképet tekintve ezt óriási eredménynek tartom.
A teljes interjút a Nemzeti Sport vasárnapi számában olvashatják.
| Schäfer András több mint fél évtizede szerepel a nemzeti csapatban, így természetesen kitértünk a válogatott futballra, és arra, mit szeretne még elérni a magyar címeres mezben, konkrétabban: játszik-e még világbajnokságon. „Remélem, hogy igen! Nem jelentem ki, mert jó régen nem jutottunk ki a tornára, és nagyon bízom benne, hogy a legközelebbin ott leszünk, és hogy megadatik nekem a vb-szereplés. Ahhoz, hogy célba érjünk, még fejlődni kell, jobbnak kell lenni, de most erről nehéz beszélni, mert három év múlva más lesz a keret. Nem teljesen, de akár tíz játékos is kicserélődhet. Ami, ugye, majdnem egy kezdőcsapat” – fogalmazott az Union Berlin légiósa, aki a válogatott mérkőzésekkel kiegészülő terhelésről a következőket mondta: „A legmagasabb szinten játszó futballisták rongyosra vannak járatva, a világbajnoki döntő után például két hetük volt pihenni, és csaknem nyolcvan mérkőzésen szerepelnek egy idényben. Ők szinte már nem edzenek, csak meccseket játszanak.” |
Napi