GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 05. 2 percnyi olvasás
A földgáz drágulása ismét felerősítette az inflációs és kamatemelési félelmeket Közép-Kelet-Európában. A magasabb gázárak következményei Magyarországon is elkerülhetetlenek.
A földgáz drágulása ismét felerősítette az inflációs és kamatemelési félelmeket Közép-Kelet-Európában. A Bank of America friss elemzése szerint azonban a piac túlzott monetáris szigorítást árazhat a régió egyes országaiban, mivel a nagykereskedelmi energiaárak emelkedése nem mindenhol és nem azonnal jelenik meg a fogyasztói árakban – írta meg a Portfolio.
A gázpiaci drágulás jellemzően 6–12 hónapos késéssel épül be az inflációba. A folyamatot a szolgáltatók korábbi beszerzései, fedezeti ügyletei, hosszú távú szerződései, valamint a szabályozott tarifák és az állami árkorlátozások is tompítják. Emiatt ugyanaz az energiapiaci sokk eltérő következményekkel járhat Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában.
A régióban a cseh fogyasztói árak reagálhatnak a legérzékenyebben a nagykereskedelmi gázárak változására. Az energiaszolgáltatók a beszerzési költségeik és fedezeti ügyleteik alapján alakítják áraikat, így a drágulás a fix szerződések lejártával fokozatosan elérheti a háztartásokat.
A Bank of America ennek ellenére túlzónak tartja a piac által várt három-négy kamatemelést. Az elemzőház 2026-ban legfeljebb egy újabb, 25 bázispontos emelést valószínűsít, amellyel 4 százalékra nőne az irányadó kamat. A cseh jegybank óvatosságát ugyanakkor indokolhatja a 7 százalék körüli béremelkedés, a 3 százalékra gyorsuló maginfláció és az élénkülő hitelezés.
Lengyelországban a szabályozott tarifák késleltetik és kisimítják a gázárváltozások fogyasztói hatását. A BofA szerint az infláció 2027 első negyedévében 3,5–4 százalék körül tetőzhet, majd az év második felében ismét megközelítheti a 2,5 százalékos célt. Ez lassíthatja a kamatcsökkentéseket, új emelési ciklust azonban nem indokol.
Magyarországon a lakossági árkorlátozás nagyrészt leválasztja a fogyasztói inflációt a nagykereskedelmi gázpiacról. A drágulás ezért
elsősorban nem inflációs, hanem költségvetési kockázatot jelent.
A Bank of America számításai alapján a holland TTF-gázár minden 10 euró/megawattórás emelkedése a magyar GDP 0,2–0,3 százalékának megfelelő összeggel növelheti az államháztartás terheit. Ha a 2027-es magyar gázszükségletet megawattóránként körülbelül 70 eurós áron fedeznék, annak fiskális költsége a GDP 0,8–1,2 százalékát is elérhetné.
A magasabb energiaköltségek nem tennék lehetetlenné a 3 százalékos maastrichti hiánycél 2030-ig történő elérését, rövid távon azonban jelentősen megnehezíthetik a költségvetés rendezését. A BofA szerint a 2026-ra becsült 7,5 százalékos hiány után 2027-ben legalább 5,5 százalékra kellene mérsékelni a deficitet a befektetői bizalom erősítéséhez.
A Magyar Nemzeti Bank számára a gázárak elsősorban a költségvetésen, a piaci bizalmon és a forint árfolyamán keresztül válhatnak meghatározóvá. Az elemzőház 2026 végére 5, 2027-re pedig 4,5 százalékos magyar alapkamatot vár, de ennek feltétele a hiteles költségvetési konszolidáció.
Romániában a lakossági gázár 2027 márciusáig kilowattóránként 0,31 lejen van maximálva. Emiatt a piaci áremelkedést jelenleg elsősorban a termelők és az állami szektor viselik. Az ország magas önellátottsága szintén mérsékli a külső energiapiaci kockázatokat.
Az inflációs veszély 2027 tavaszán erősödhet fel, amikor módosíthatják vagy megszüntethetik a jelenlegi árszabályozást. A Bank of America ezért arra számít, hogy a román jegybank csak ekkor kezdheti meg kamatcsökkentési ciklusát.
A cikk hozzáteszi, hogy nem önmagában a gázár emelkedése számít, hanem az, hogy az adott ország gazdasága hol nyeli el a sokkot. Csehországban közvetlenebbül a fogyasztók, Magyarországon inkább a költségvetés, Romániában pedig egyelőre az állami szektor viseli a terheket. Emiatt a jegybankok várható reakciója sem lehet azonos.
Napi