A miniszter ismertette, hogy az energetika területén hosszú idő után ismét megnyílik az út a szélerőmű-fejlesztések előtt. A kormány tervei szerint 2027 és 2030 között legalább 4000 megawattnyi kapacitást fognak pályáztatni. Fontos különbség a korábbi gyakorlathoz képest, hogy ezek a beruházások nem kapnak állami támogatást, hanem tisztán magántőkéből valósulnak meg. Az elérhető uniós forrásokból – mintegy 1,5 milliárd euróból – a villamosenergia-hálózatot fejlesztik, mivel a kapacitások bővítése előtt elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra kiépítése. A szektor eddigi eredményei közül Kapitány István kiemelte a korábbi energiaválság sikeres kezelését, a mintegy tízmilliárd eurónyi uniós forrás hazahozatalát, valamint a paksi fenékküszöb rendkívül gyors, 17 nap alatt történt megépítését.

A gazdaságfejlesztés és a pénzügyi források elosztása terén a kormány megteremtette a feltételeket 645 milliárd forintnyi uniós forrás felhasználásához a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB). Ebből a keretből 125 milliárd forintot a kis- és középvállalkozások fejlesztésére fordítanak, ami a magántőke bevonásával akár tízezer hazai cégnek nyújthat segítséget. További 200 milliárd forintot lakhatási célokra különítenek el, amelyből megközelítőleg tízezer megfizethető bérlakás és kollégiumi férőhely jöhet létre.

"Minden euró mellé magánforrást akarunk mozgósítani, hogy ugyanabból több beruházás, több fejlődő vállalkozás és több munkahely legyen" – fejtette ki a miniszter a bejegyzésben.

A turisztikai szektorban szintén szerkezeti átalakítások kezdődtek az egyszerűbb és hatékonyabb működés érdekében. Az úgynevezett 5+5 program keretében 800 vállalkozás juthat hozzá egyenként legfeljebb 10 millió forintos fejlesztési forráshoz.

A megbeszélésen téma volt a hazai üzemanyagárak alakulása is:

Kapitány István kiemelte, hogy a kormány dolgozik az autósokat segítő megoldásokon az elszabaduló világpiaci árak közepette.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a korábbi hatósági áras modellel szemben fenntarthatóbb eszközökre van szükség. Szavai szerint "olyan megoldás kell, amely tényleg működik, a hatósági árral ellentétben nem okoz készlethiányt, és nem kerül havonta több tízmilliárd forintba a költségvetésnek, ezzel pedig a magyar adófizetőknek."

Az utóbbi napok adatai alapján a magyar autósok egyelőre örülhetnek, de könnyen lehet, hogy nem sokáig: a hazai dízel már annyira olcsó a régióban, hogy az importparitás és az üzemanyagturizmus felől is egyre nagyobb a feszültség. Közben a nemzetközi dízelpiacon továbbra is extrém árak uralkodnak.

A magyar benzin ára jelenleg a régió egyik legalacsonyabb szintjén van: a környező országok közül Szlovéniában 590, Horvátországban 630, Szerbiában 634, Szlovákiában 641, Ausztriában 652, Romániában pedig 663 forintnak megfelelő összeget kellett fizetni literenként. a magyar benzin tehát mintegy 31 forinttal olcsóbb a régiós átlagnál, és továbbra is csak Szlovéniában olcsóbb a benzin, mint Magyarországon.

A dízelnél még látványosabb a helyzet. A hétfői, 679 forintos magyar átlagár alapján

Magyarországon volt a legolcsóbb a gázolaj a vizsgált szomszédos országok közül.

Szlovákiában 688, Szlovéniában 695, Romániában 708, Szerbiában 724, Horvátországban 727, Ausztriában pedig 729 forintnak megfelelő összeget kellett fizetni literenként. A régiós átlag ekkor 707 forint volt, vagyis a magyar dízel 28 forinttal maradt el az átlagtól, és még a második legolcsóbb szlovák árhoz képest is 9 forintos előnyt mutatott.

Ez elsőre kedvezőnek tűnhet a magyar autósok számára, de az ilyen mértékű leszakadásnak már komoly piaci kockázatai vannak. Ha a hazai árszint tartósan az importparitás alá kerül, a külföldi kereskedők számára egyre kevésbé éri meg Magyarországra szállítani a dízelt, miközben a határ mentén az olcsóbb magyar üzemanyag egyre több külföldi vásárlót is ide vonzhat.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Illyés Tibor

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.