2026–2027-es tanév különleges kezdetet jelent a magyar közoktatás számára. Hosszú idő után ismét önálló misztérium felel a területért. Ez önmagában még nem oldja meg az oktatás problémáit, de lehetőséget teremt arra, hogy újra elinduljon a szakmai párbeszéd.

„A III. PedagógusFesztivál ezért jóval több egy rendezvénynél. Egy tanévnyitó, ahol pedagógusok, intézményvezetők, szakszervezetek, szakmai szervezetek, döntéshozók, kutatók, civil szervezetek, diákok és minden, az oktatás jövője iránt elkötelezett résztvevő egy helyen találkozhat” – írták az esemény leírásában a szervezők, akik kerekasztal-beszélgetésekkel, műhelymunkákkal, jó gyakorlatokkal, koncertekkel és közösségi programokkal várták az érdeklődőket.

A kerekasztal-beszélgetéseken a résztvevők leginkább a Tisza-kormány elmúlt száz napját értékelték az oktatás vonatkozásában. Bár a többség abban egyetértett, hogy a korábbiakhoz képest van egyfajta pozitív elmozdulás, a hiányérzet még mindig óriási, így az éles kritikák sem maradtak el.

Nagyon sok mindennek neki kellett volna már állni

– kezdte Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője, aki szerint égető probléma a pedagógusok túlterhelése, hogy nincs kifizetve a túlmunka, hogy nincs bértábla, és a csütörtöki bejelentés ellenére az egyéb munkakörökben dolgozók bérrendezésére még mindig nem érkezett ígéret.

„Ezek mellett úgy tűnik, hogy sokszor a jelenleg hatályos jogszabályi kereteket sem ismerik azok, akik módszertani ajánlásokat fogalmaznak meg a minisztérium részéről” – utalt ezzel arra, hogy például a 35 perces tanórákra eddig is lehetőség nyílt volna, ebben nincs semmi újdonság, a tárca mégis úgy állítja be, mintha a tanárok mozgástere, autonómiája rendkívüli mértékben változott volna nekik köszönhetően.

Nagy Erzsébet erősen lobbizik továbbá

Levelei ez ügyben máig megválaszolatlanok maradtak, pedig a jogszabályokat normalizálni kellene, „mert az nem állapot, hogy még jogerős per esetén sem lehet visszahelyezni azt a pedagógust, akit rendkívüli felmentéssel távolítottak el polgári engedetlenség miatt.

„Hogy a hínárban nem lehet ehhez a törvényhez hozzányúlni?”  – tette fel a kérdést Nagy Erzsébet, kiemelve, hogy az új oktatásirányításnak sürgősen el kellene ismernie: a bosszútörvényként emlegetett státusztörvény bevezetése és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése hibás döntés volt.

Nem készültek fel igazán a kormányváltásra?

Dobos Orsolya, az Alapítványi és Magániskolák és -óvodák Egyesületének (AME) társelnöke üdvözli, hogy sok érdemi szakember került be a minisztériumba, komoly gondnak tartja ugyanakkor, hogy még nem állt fel a szervezet, ezért sokszor döntések sem születnek.

Ugyanezen az állásponton van Nahalka István és Radó Péter oktatáskutató is, utóbbi úgy fogalmazott:

Én értem, hogy a nulláról kell felépíteni minisztériumokat, de hogy sok helyen a folyosókon lézengenek az államtitkárok, még irodájuk sincsen, és egyes hírek szerint munkatársakat is csak januárban vehetnek fel, számomra azt sugallja, hogy a Tisza-párt nem készült fel igazán a kormányváltásra

– fogalmazott meg éles kritikát az ismert kutató, aki súlyos hibának tartja azt is, hogy a tankerületi megbízásokat újabb öt évekre adják ki, ami azt jelzi, hogy a megválasztott új vezetés meg akarja tartani azt a rossz rendszert, ami helyett számos más alternatíva lenne.

Az egyik kerekasztal-beszélgetésben Szűcs Dóra országgyűlési képviselő, az Oktatási Bizottság elnöke is részt vett. A kritikákra reagálva elmondta: az igaz, hogy lassan alakul a szervezet, de szerinte nem szabad elfelejteni, hogy egy olyan minisztérium és egy olyan oktatási bizottság van kialakulóban, ami eddig nem létezett.

Az elmúlt 16 év után nagyon nagy hagyaték van mögöttünk, és egy kicsit több türelmet, megértést vártam volna

– jelezte.

Döntéshozói oldalról Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár volt még jelen a rendezvényen. A politikus szintén reagált az elhangzó kritikákra, melyből az elmúlt napokban bőven kapott a minisztérium. Szóba került például a Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT) augusztus végi ülése, ami után a PDSZ komoly bírálatot fogalmazott meg. Közleményükben azt írták:

„A PDSZ a Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT) munkáját a továbbiakban megfigyelőként követi, mert a jelenlegi működésben nem látja biztosítottnak a valódi, érdemi érdekegyeztetés feltételeit. Álláspontunk szerint a szakszervezetek bevonása nem merülhet ki a már kialakított javaslatok utólagos véleményezésében vagy legitimálásában.”

Naderi Zsuzsanna a rendezvényen azt mondta: a fenti sorok „magánemberként is szíven szúrták.”

„Olyan, mintha elmennénk egymáshoz vendégségbe ismerkedni, és utána azt kritizálnánk, hogy milyen volt az ebéd, amit kaptunk. Szerintem nagyon fontos a megelőlegezett bizalom és a hangnem. Most történelmi időket élünk, fontos, hogy legyen jó iskolarendszer, jó szakképzésünk, és ezekért közösen kell tenni” – hangsúlyozta az államtitkár.

(Borítókép: Szűcs Dóra, Dobos Orsolya, Nahalka István és Radó Péter 2026. szeptember 5-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)