GazdaságSzerző: portfolio 2026. 09. 05. 8 percnyi olvasás
A mesterséges intelligencia térhódításával az adatközpontok iránti étvágy is rohamosan nő, csakhogy a hatalmas szerverparkoknak nemcsak rengeteg áramra, hanem jelentős mennyiségű vízre is szükségük van. Miközben az AI-ipar újabb és újabb adatközpontokat épít, éppen azokban a régiókban is sorra jelennek meg a beruházások, amelyeket vízhiány sújt. Az infrastruktúra bővítését ráadásul az elektromos hálózatok szűk keresztmetszetei, a magas energiaárak és a helyi közösségek ellenállása is nehezíti. A megoldás ezért egyre inkább az lehet, hogy az adatközpontokat oda telepítik, ahol a természet segít a működtetésükben: a föld alá vagy akár a tengerbe.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
A „Big Data” (nagy adatmennyiség) világa nélkül a mesterséges intelligenciának (AI) gyakorlatilag nem lenne igazán haszna, talán nem is került volna kifejlesztésre, hiszen az AI a rendkívüli mennyiségű adatok gyors feldolgozásával, óriási statisztikai, matematikai analízis, majd valószínűségszámítási módszerek alapján ad válaszokat, és minél nagyobb adatbázis esetén tud pontosabb válaszokat, elemzéseket adni kellő betanítási időszak után.
Manapság a „Big Data” tudománya, az adattárolás- és feldolgozás módszerei az élet minden területén szinte már nélkülözhetetlenek: az orvostudománytól egészen a csillagászatig, a közlekedéstudománytól az energetikáig mindent mérünk, amiből adat képződik. Elképzelhetetlenül sok az az adat, aminek a feldolgozása ma már AI alapú, de az AI sem létezhetne – ahogy utaltunk rá – a „Big Data” és az óriási méretű adattároló központok nélkül. Egyre több adat képződik, amihez mi is, egyszerű civilek is sokat hozzáadunk a közösségi médián, az okos eszközökön, az IoT-n (Dolgok internete: pl. szenzorok, GPS-jelek, okosórák) keresztül.
Az adathalmazokat a „3V” megközelítés szerint írják le:
Ezeket kezelik az adatközpontok AI alapú módszerekkel.
A globális adatközponti piac méretét 2025-ben mintegy 270 milliárd dollárra becsülték, és a prognózisok szerint a 2026-os 300 milliárd dollárról 2034-re várhatóan 700 milliárd dollárra fog növekedni, ami az előrejelzési időszak alatt 11%-os éves átlagos növekedési rátát jelent.
Észak-Amerika uralta a globális adatközponti piacot 2025-ben 38%-os piaci részesedéssel. Az iparág növekedését a hiperméretű bővülés, az AI-infrastruktúra iránti kereslet, az IT felhőtechnológia gyorsuló elterjedése, valamint a feltörekvő és fejlett gazdaságokban végrehajtott vállalati digitális átalakulási beruházások hajtják.
Az adatközpontok kiépítése jelentős kezdeti infrastruktúraberuházást igényel, így például áramellátási és hűtőrendszereket, ingatlanokat, informatikai hardvereket és hálózati berendezéseket. A gazdaság szereplői szempontjából ez a magas kezdeti beruházásigény akadályt jelenthet a „kicsik”, a korlátozott pénzügyi forrásokkal rendelkező kkv-k vagy induló vállalkozások számára. Ezen felül egy ilyen létesítmény magas üzemeltetési költségekkel jár az áramellátás, a hűtés, a biztonság, a személyzet és a karbantartás terén. Ezek a költségek a nagyvállalatok számára is jelentősek lehetnek, mivel a növekvő üzemeltetési költségek megterhelhetik a költségvetést, és csökkenthetik az adatközponti tevékenységek jövedelmezőségét.
Az energiaellátás továbbra is a piac legjelentősebb korlátját jelenti.
A hálózati csatlakozás időtartama (mert nincs elegendő kiépítve) gyakran több évre is kiterjedhet, ami korlátozza a kapacitások rövid távú üzembe helyezését. A nagy keresletű nagyvárosi területeken az átviteli szűk keresztmetszetek korlátozzák a bővítés megvalósíthatóságát. Többek között a fejlesztések elmaradása miatt a villamos energiapiacon időről-időre kialakuló energiaköltségek ingadozása pénzügyi bizonytalanságot okoz mind az energiatermelők és szolgáltatók, mind a fogyasztók számára. A magas villamosenergia-árak szűkítik a működési árrést, különösen azoknál a létesítményeknél, amelyek nem rendelkeznek hosszú távú megújulóenergia-beszerzési szerződésekkel, és inkább ez az általános. Egyebekben a jogosan szigorodó környezetvédelmi előírások betartásával kapcsolatos kötelezettségek tovább növelik a tőkekövetelményeket.
Az adatközpontok elhelyezésével összefüggő ún. zöldmezős beruházások kapcsán felmerülő földvásárlások is különböző típusú (üzleti, társadalmi, kommunikációs nehézségek) lassító hatással vannak a nagyszabású fejlesztésekre. A városi területrendezési korlátozások és a helyi közösségek ellenállása késleltetheti az engedélyezési eljárásokat. A vízfelhasználással kapcsolatos aggályok – különösen a párolgásos hűtőrendszerek esetében – fokozzák a szabályozói ellenőrzést az aszályra hajlamos régiókban.
Idén is rekordot döntő aszály sújtja az Egyesült Államok nagy részét. A The Guardian elemzése szerint azonban az AI-iparág ennek ellenére is gőzerővel halad előre:
a tervezett adatközpontok többségét éppen az aszály sújtotta területeken fogják megépíteni.
A jövőben épülő adatközpontok – amelyek működéséhez általában nagy mennyiségű vízre van szükség – körülbelül kétharmada olyan helyeken fog felépülni, amelyek az elmúlt évben az ország legszárazabb területei közé tartoztak. A 809 tervezett adatközpont közül 517 olyan helyen található, ahol az elmúlt év során folyamatosan aszály uralkodott.
Az ellátási láncban továbbra is korlátozások tapasztalhatók az elektromos berendezések, a kapcsolóberendezések, a transzformátorok és a nagy teljesítményű hűtőrendszerek terén. A speciális alkatrészek beszerzési ideje meghosszabbíthatja a projektek átadási határidejét. A félvezetőhiány befolyásolja a szerverek üzembe helyezési ciklusait.
A kiberbiztonsági kockázat szintén strukturális aggodalmat jelent, mivel az adatközponti infrastruktúra egyre inkább összekapcsolódik, és nő a fenyegetéseknek való kitettség. Az üzemeltetőknek erőforrásokat kell fordítaniuk a biztonsági architektúrára, ami növeli a működési kiadásokat.
A technológia is rohamosan fejlődik, ideértve a hektikus áramigényből származó technikai és piaci zavarok kezelését. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint a hagyományos adatközpont működésével ellentétben az AI képzése és modellhasználata nagy és gyors teljesítményingadozásokat idéz elő, így az energiatárolás elengedhetetlen ahhoz, hogy az áramellátás mindig megbízhatóan legyen biztosítva. 2030-ra körülbelül 20-25 GW akkumulátoros tároló lesz telepítve világszerte az adatközpontokban, ami potenciálisan villamosenergia-hálózati eszközzé válhat, ha az ösztönzők megfelelőek.
Az IEA-jelentés szerint az AI ugyan energiafaló, de fontos eszköz lehet az energiabiztonság és a fenntarthatóság javításában is. Így például AI-technológiák figyelik a hálózatokat, transzformátorokat és más energetikai hálózati eszközöket a váratlan meghibásodások és kimaradások csökkentése érdekében, azaz az AI és kapcsolódó digitális hálózaterősítő technológiák kulcsfontosságúak a meglévő hálózati kapacitás optimalizálásához, segítve a költséges hálózati bővítések ellensúlyozását. Ugyanakkor az is igaz, hogy az egyre digitalizálódó energiaszektor sebezhetősége és a kibertámadások esélye nőhet.
Az IEA-jelentés egyértelműsíti, hogy az áramigény növekedésének áramárakra gyakorolt hatása az alapvető tényezők és a politikai döntések kombinációjától függ. Azaz olyan rendszerekben, ahol szorosabb a kereslet-kínálat egyensúly, a terhelésnövekedés valóban új beruházások szükségességét válthatja ki, ami akár árnövekedési hatással is járhat. Másrészt olyan rendszerekben, ahol túlzott villamosenergia-ellátás van, a terhelésnövekedés hatékonyabb tőkefelhasználást és alacsonyabb árakat eredményezhet. A terhelésnövekedés jellege/alakja is számít. Ahogyan a magas és megbízható utasszám lehetővé teszi a légitársaságok számára, hogy csökkentsék az átlagos jegyárakat a meglévő útvonalakon, a kiszámítható alapterhelésű villamosenergia-igény növelheti a tőkeigényes erőművek és hálózatok hatékonyságát, ami potenciálisan csökkentheti az áramárakat.
A Brookings Institution elemzése szerint a generatív AI robbanásszerű terjedése miatt
az adatközpontok energia- és vízigénye fenntarthatatlan ütemben növekszik, ami komoly infrastrukturális és környezeti válsággal fenyeget.
Jelenlegi becsléseik szerint egy AI-alapú keresés tízszer több áramot fogyaszt, mint egy hagyományos Google-keresés. Az adatközpontok növekvő terhelése miatt az USA-ban és Európában a tiszta energiára való átállás lelassulhat, sőt a tech cégek a fosszilisenergia-alapú erőművek (szén, gáz) élettartamának meghosszabbítására kényszerülhetnek. Köztudott, hogy a szerverek hűtése rengeteg vizet igényel, ami a klímaváltozás által sújtott régiókban helyi szintű vízhiányhoz és komoly társadalmi ellenálláshoz (NIMBY-jelenség) vezet.
A tanulmány szerint a tech szektornak drasztikusan növelnie kell a hardveres hatékonyságot (pl. folyadékhűtés, hatékonyabb chipek), a kormányzati, akár nemzetközi szabályozóknak pedig szigorúbb környezetvédelmi normákat kell előírniuk.
Teljesen egyértelmű, hogy nagyon határozott technológiai korszerűsítésre van szükség, akár egy nagy ugrásra is az áram- és vízfelhasználás hatékonyságának területén. Vannak már jó példák!
A hűtés önmagában az adatközpontok áramigényének akár 40%-át is kiteheti, így ez az egyik legjelentősebb terület, ahol a hatékonyságnövelés csökkentheti mind az üzemeltetési költségeket, mind az energiaigényt.
A The Guardian beszámolója szerint a víz alatti adatközpontok bizonyos kockázatokat is jelentenek a tengeri ökoszisztémákra, például a tengerfenék megzavarásával vagy a tengervíz felmelegítésével. A szakértők szerint ezek a kockázatok valószínűleg kezelhetők, de további monitorozást igényelnek. Rick Stafford professzor, a Bournemouth Egyetem tengerbiológusa szerint „egy víz alatti adatközpont valószínűleg jó ötlet. Bár a tengervízzel történő hűtés lokálisan megemelkedett hőmérsékletet eredményez, ez nem lesz kezelhetetlen.”
Az uniós adminisztráció is ébredezik, és egyre határozottabb lépéseket tesz. Kötelező adatszolgáltatási rendszert és egy központi uniós adatbázist hoztak létre. Minden 500 kW feletti teljesítményű adatközpontnak nyilvánosan jelentenie kell az energia- és vízfogyasztását, a megújuló energia arányát, a hőmérsékleti beállításokat és a hulladékhő hasznosítását. Emellett bevezetik az EU-s fenntarthatósági címkézési (minősítési) rendszert, és kötelező minimum-hatékonysági sztenderdeket határoznak meg mind az új, mind a már meglévő központokra. Az első jelentési határidő 2024 szeptemberében volt, ezt követően minden év május 15-ig kötelező az éves adatok benyújtása.
Az Európai Bizottság 2026 első felében adta ki az új energiahatékonysági csomagot (minősítési rendszerrel), a szükséglet-felmérések alapján pedig 2027-ig véglegesítik a kötelező minimum-teljesítményi szabványokat.
Ha a fenti és még a jövőben remélhetőleg sokasodó innovációk megvalósulnak, akkor drámai mértékben csökkenhet az adatközpontok áram- és vízfelvétele. Aztán „már csak” az AI etikus működtetésének a feltételeit kell megteremteni megregulázva, akár kizárva az erős és nagy tech cégeket, valamint a szürke- és feketezóna potyautasait egyaránt.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Napi