GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 05. 10 percnyi olvasás
Hol lesz Magyarország helye az átalakuló világrendben?
Az elmúlt időszak legjelentősebb regionális külpolitikai és külgazdasági eseménye a Bledi Stratégiai Fórum volt, ahol hazánkat Magyar Péter kormányfő képviselte. A politikus a cseh, a horvát, valamint a szlovén miniszterelnökkel találkozott, akikkel stratégiai jelentőségű kérdéseket vitattak meg. Az útra Orbán Anita külügyminiszter is elkísérte, aki elsősorban a NATO-val és külgazdasággal kapcsolatos témákban foglalt állást. A külgazdaság irányításával megbízott miniszter Kapitány István azonban nem tartott velük.
A hét ezzel nem ért véget. Magyar Péter kedden az Európai Néppárt elnökével találkozott, szerdán pedig Antonio Costát, az Európai Tanács elnökét fogadta. Az uniós kapcsolatok láthatóan tehát egyre nagyobb hangsúlyt kapnak, ezzel párhuzamosan azonban romlani kezdett Magyarország viszonya Oroszországgal. Kínával egyelőre nem került sor magasabb szintű diplomáciai találkozóra, az Egyesült Államok pedig hamarosan jelentős vámokkal sújthatja Magyarországot.
A Bledi Stratégiai Fórum 2026. augusztus 31-e és szeptember 1-e között került megrendezésre. Az esemény legfontosabb témái között szerepelt a geopolitikai töredezettség, valamint a világrend átalakulásának folyamata.
Magyar Péter kormányfő Andrej Babis cseh, Janez Jansa szlovén és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnökökkel vett részt egy panelbeszélgetésen, amelynek keretein belül Közép-Európa jövőjéről elmélkedtek. A magyar politikus beszámolt brüsszeli sikereiről és tényként kezelte az uniós pénzek megszerzését, miközben a kifizetéshez szükséges vizsgálat nem zárult le.
Éppen csak beiktattak miniszterelnökként, és máris Brüsszelbe kellett mennem. Ursula von der Leyen szemébe kellett néznem, és azt kellett mondanom, hogy itt vagyunk a pénzünkért. A magyar forrásokat három-négy évre befagyasztották, 16,4 milliárd euróról volt szó. És őszintén szólva, elég simán ment. Egyetlen nap volt, és megkaptuk a pénzt
− fogalmazott Magyar Péter.
Ezt követően szó esett a közép- és hosszú távú stratégiáról is. A magyar kormányfő szerint fontos bekapcsolódni a mesterséges intelligencia területén zajló kutatásokba, valamint hangsúlyozta, hogy a konstruktivitás mellett fontos megvédeni a nemzeti érdekeket.
"Szerintem egy miniszterelnök és minden tagállam feladata az az Európai Unióban, hogy megvédje a saját érdekeit" − fogalmazott.
Felmerül tehát a kérdés, hogyan védené meg a kormány a magyar érdekeket, valamint hogy azok milyen logika és ideológia mentén alakulnak. Ennek értelmezéséhez érdemes megvizsgálni az Orbán Anita által képviselt külpolitikai irányvonalat, illetve a külügyminiszter munkásságát hivatalba lépése óta.
Orbán Anita Bledben elsősorban a NATO-ról és a nyugat-balkáni bővítésről beszélt. A magyar külügyminiszter kiemelte, hogy a katonai szövetségen belül a legfontosabb a politikai egység, ezért Magyarország nem folytat majd olyan obstrukciót, amelyre a svéd csatlakozási folyamat közben volt példa.
A svéd NATO-csatlakozás a két kormány nézeteltérései miatt kialakult vita ellenére Jens Stoltenberg korábbi NATO-főtitkár szerint a szövetség történetének egyik leggyorsabb bővítési folyamata volt.
Ráadásul nem kizárólag Magyarország késleltette a csatlakozást: Törökország bírálta, hogy a svéd kormány nem lépett fel az Ankara által terrorszervezetnek minősített kurd csoportokkal szemben.
Orbán Anita arról is beszélt, hogy Magyarország kész arra, hogy GDP-jének évi öt százalékát védelmi kiadásokra fordítsa (ebből 1,5 százalék egyéb biztonsági vagy infrastrukturális beruházás is lehet). Ez egy NATO-elvárás, amelyet 2035-ig kell teljesíteni.
Magyarország jelenleg mintegy 2000 milliárd forintot fordít védelemre. Amennyiben az öt százalékos elvárás idén teljesülne, a kiadások megközelítenék a 4600 milliárd forintot.
Ez a költségvetés állapotát ismerve jelentős terhet róna az államkasszára. Kármán András legutóbbi költségvetési módosítása már 7110 milliárd forintos hiánnyal számol, tehát a védelmi kiadások drasztikus emelése tovább csökkentené a kormány pénzügyi mozgásterét. Amennyiben az elkövetkező években valóban cél a NATO-elvárás teljesítése, abban az esetben az erre szükséges források biztosítása komoly feladat lesz.
A panelbeszélgetés másik fontos témája a Nyugat-Balkán volt. Tone Kajzer szlovén külügyminiszter szerint az uniós bővítés nem kizárólag egy technikai, hanem egy geopolitikai eszköz, ezért fontos a régió mihamarabbi csatlakozása. Ezzel horvát kollégája Gordan Grlic Razman is egyetértett, aki szívesen látná Albániát, Montenegrót és Bosznia–Hercegovinát az Európai Unióban.
Ezzel Orbán Anita is egyetértett és emlékeztetett arra, hogy Magyarország minden tagjelölt balkáni országba olyan szakértőket küldött, akik segítik a csatlakozási folyamatokat
Szégyen, hogy legutoljára 2013-ban csatlakozott egy ország az Európai Unióhoz
− fogalmazott a magyar külügyminiszter.
A Nyugat-Balkán kérdése tehát azon kevés területek egyike lehet, ahol a Tisza-kormány megőrzi az előző kabinet pragmatikus szemléletét. Ez abból a szempontból nem meglepő, hogy a régió hagyományosan a magyar külpolitika kiemelt érdekeltségei közé tartozik.
A Tisza-kormány európai uniós politikája merőben eltér az Orbán Viktor által képviselt állásponttól. Míg Magyar Péter az Európai Néppárttal próbálja szorosabbra fűzni viszonyát, ezzel javítva politikai alkupozícióit, addig a korábbi vezetés a nemzeti érdekek mentén igyekezett formálni a brüsszeli intézményeket.
A kormányfő szerdán Budapesten fogadta Manfred Webert, az EPP elnökét, aki szerint a tavaszi politikai fordulatot követően sok minden megváltozott Magyarországon. A találkozó után az is kiderült, hogy a Tisza Párt örömmel csatlakozik az Európai Néppárthoz, miután az uniós intézmények lezárták a Magyarországgal szemben indított 7-es cikkely szerinti eljárását. A német politikus pedig felajánlotta segítségét a napi egymillió eurós menekültügyi bírság ügyében és Magyar Péter jelezte, hogy az eddig felhalmozódott összeget szeretné jóváírni a következő uniós költségvetésben.
Magyarországtól április közepéig több mint 726 millió eurót vontak el, miközben a menekültügyi ítélet végrehajtásának elmaradása miatt felhalmozódott teljes kötelezettség szeptember elejére meghaladta az egymilliárd eurót.
A javaslatot a magyar kormányfő Antonio Costának is felvázolta, aki a 2028-2034-es uniós költségvetés kapcsán folytatott konzultációs körútjának részeként érkezett a fővárosba. Magyar Péter beszámolója szerint a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy Magyarország nem támogatja a tagjelölt országok gyorsított felvételét, valamint továbbra is „fenntartja az illegális migráció feltartóztatásához szükséges jogszabályi környezetet és fizikai határzárat.” Ezenkívül azt is közölte az Európai Tanács elnökével, hogy a hétéves költségvetést csak abban az esetben tudja elfogadni a kormány, amennyiben a „kompromisszum megfelel a magyar emberek és vállalatok érdekeinek.”
A Bizottság közel 2000 milliárd eurós, az uniós bruttó nemzeti jövedelem 1,26 százalékának megfelelő keretet javasolt. A tervezet szerint a kohéziós, agrár-, migrációs és más támogatások jelentős része egyetlen nemzeti és regionális partnerségi tervbe kerülne.
Nehéz lesz azonban egyezségre jutni. Az olyan, jellemzően prudens gazdaságpolitikát folytató tagállamok, mint Németország, Dánia, Hollandia, Ausztria, Finnország és Svédország több százmilliárd euróval csökkentenék a Bizottság által javasolt összeget, valamint az új közös hitelfelvételek lehetőségét is elutasítják.
Németország korábban 400 milliárd eurós vágást javasolt.
Ezzel szemben a magyar érdek éppen a kohéziós és agrárforrások emelése, valamint a védelmi kiadások forrásainak biztosítása lenne. Amennyiben utóbbit nem lehet közös uniós hitelfelvétellel és támogatásokkal megoldani, és a kormány valóban teljesíteni kívánja a GDP-arányos célt, az rendkívüli nyomást gyakorolhat az államháztartásra és lépéskényszerbe hozhatja a kabinetet.
Mivel a nyugati magállamok számottevő része, illetve Németország is takarékoskodna, kérdéses az is, hogy van-e realitása Magyar Péter migrációs bírságra vonatkozó tervének.
Miközben a magyar kormány kommunikációja értelmében a befagyasztott uniós források sorsa eldőlt, addig a helyzet ennél jóval bonyolultabb. Tulajdonképpen a folyamatnak három lépése van:
A politikai megállapodás megszületett, és a Tanács júliusban jóváhagyta a módosított magyar helyreállítási tervet. A kormány szerint a mérföldkövek augusztus 31-re teljesültek, a kifizetési kérelmet pedig szeptember 30-ig kell benyújtani.
Ugyanez a bizonytalanság a 6,4 milliárd eurós kohéziós és rendes költségvetési források esetében is fennáll.
A következő időszakra jelentős hatással lesz a magyar-orosz és magyar-kínai kapcsolatok dinamikája is. Előbbinek kiváló indikátora a szeptemberi ENSZ-közgyűlésen részt vevő magyar delegáció számára kiadott iránymutatás tartalma. Ennek értelmében
a kormány szerint Oroszország fenyegetést jelent hazánkra, a kárpátaljai magyarokra, Európára és a világrendre.
Miután a dokumentum tartalma napvilágot látott, sorra érkeztek az orosz reakciók, amelyek arról árulkodnak, hogy a két ország viszonya egyre hűvösebb. Orosz kommentárok szerint a lépés Magyar Péter Brüsszel irányába tett gesztusként értelmezhető.
Valójában egyszerűen beáll az európai politikusok kórusába, és a mai Európa ruszofób politikai elitjének, az Oroszországgal szembeni gyűlölet és ellenségeskedés zászlóaljának részévé próbál válni
− mondta Grigorij Karaszin, az orosz Szövetségi Tanács külügyi bizottságának elnöke, aki szerint a kormányfő hivatalosan is szakított elődje politikájával.
A diplomáciai kapcsolatok megromlásán túl problémát jelent, hogy több orosz politikus már az energiahordozók importjának felfüggesztésére is utalást tett. Andrej Kolesznyik, az orosz Állami Duma védelmi bizottságának tagja szerint a szállítások jövője bizonytalanná válhat.
Amikor szóba kerülnek majd az energiahordozók, akkor Budapest retorikája gyorsan megváltozhat
− fogalmazott Vlagyimir Dzsabarov a Föderációs Tanács Nemzetközi Ügyek Bizottságának első elnökhelyettese.
Habár az iménti nyilatkozatok nem tükrözik a Kreml hivatalos álláspontját, érdemes szem előtt tartani, hogy Magyarország energiaellátásában továbbra is jelentős szerepe van az orosz energiahordozóknak.
2025-ben a magyar kőolajimport több mint 90 százaléka, míg a földgázimport 74 százaléka érkezett Oroszországból.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy hazánk energiaellátásának legtakarékosabb módja − tengeri kijárat híján − a csővezetékes szállítás. A kőolaj esetében az Adria-vezeték elméletben megoldást nyújthatna, azonban a Mol és a horvát állami olajvállalat, a Janaf továbbra sem ért egyet a vezeték tartósan rendelkezésre álló kapacitásáról, mivel az erre vonatkozó tesztek nem kezdődtek el. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a Mol korábban többször kifogásolta a Janaf szolgáltatásainak árát, amelyeket túl magasnak tartott.
A földgáz esetében szintén nehézségeket idézhet elő egy hirtelen leválás. Az iráni háború miatt a Hormuzi-szoros forgalma továbbra sem állt helyre, a harcok következtében pedig a közel-keleti LNG-infrastruktúra több eleme is súlyosan megrongálódott. A katari Rász Laffanban található gázipari központ két egysége a QatarEnergy közlése szerint minimum három évre kiesik a termelésből. A komplexum éves kapacitása 77 millió tonna, ami a leállás következtében 12,8 millió tonnával csökkent.
A diplomáciai feszültségek eszkalációja az ország egyetlen atomerőművének fűtőanyagellátására is hatással lehet. A Paksi Atomerőműbe jelenleg a Roszatom leányvállalata, az orosz TVEL szállít nukleáris üzemanyagot, a francia Framatome pedig 2027-től jelenik meg alternatív forrásként. A gyártás Franciaországban orosz licenc alapján folyik majd.
Az energiabiztonsági kockázatot tovább súlyosbítja, hogy az Egyesült Államokban hamarosan egy olyan törvényjavaslat sorsáról döntenek, amely 100 százalékos vámot vethet ki az orosz olaj és földgáz legnagyobb öt vásárlójának termékeire.
A szenátus munkatársai Kína, India, Azerbajdzsán és Szlovákia mellett Magyarországot is az öt legnagyobb vásárló közé sorolják.
Fontos részlet, hogy az egyik rendelkezés lehetővé tenné Donald Trump elnök számára, hogy felmentést adjon a vámok alól, amennyiben az amerikai nemzeti érdeket szolgál. A kormányváltás óta azonban nem került sor magas szintű kormányzati egyeztetésre, valamint nem alakult ki személyes és közvetlen kapcsolat Magyar Péter és az amerikai elnök között. Orbán Anita júliusban a Jeanne Shaheen szenátor vezette kongresszusi küldöttséget fogadta, Hajdu Márton, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke pedig az amerikai szenátusban tárgyalt a vámmentesség megszerzése érdekében.
A vámok elkerülésének másik módja a rövid időn belüli teljes leválás, vagy az import drasztikus visszaszorítása lehet. Ennek előfeltétele az energiahordozók egyéb forrásokból történő biztosítása, azonban Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter legutóbbi kijelentései nem adtak túl sok okot az optimizmusra
Magyarország energiaellátása 2026-ban és 2027-ben biztosított
− mondta a politikus az Országgyűlésben ellátásbiztonsági kérdésekre válaszolva, azonban konkrétumokkal nem szolgált. Kizárólag általánosságban beszélt interkonnektorokról, de szállítási útvonalakat, mennyiségeket, valamint rendelkezésre álló kapacitásokat nem nevezett meg.
Az említett időpont egybevág az orosz energiahordozók európai uniós importtilalmának céldátumával.
Az amerikai szankciók nem csupán az energiabiztonságra lehetnek negatív hatással. A szerb NIS olajvállalat az orosz többségi tulajdon miatt került az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalának (OFAC) szankciós listájára. Ezt követően a vállalat vezetői a részvénycsomag eladása mellett döntöttek, mivel a további működés csak így biztosítható. Ekkor került képbe a Mol mint potenciális vásárló. A magyar vállalat a tranzakcióval tovább növelhetné regionális befolyását, azonban ehhez az OFAC engedélyére is szükség van. Jelenleg szeptember 30-ig van lehetőség a tárgylások folytatására.
Az elmúlt napokban egyre erőteljesebben kirajzolódik a kormány által meghatározott külpolitikai irányvonal. Egyre hangsúlyosabbá válnak az európai uniós kapcsolatok, miközben a keleti nyitás stratégiája átalakulóban van. Ez Orbán Anita előéletét tekintve nem meglepő. A politikus már korábban is erős atlantista álláspontot képviselt.
Washingtonnak nyomást kell gyakorolnia azokra a közép-európai kormányokra, amelyek engednek az orosz követelésnek
− írta a Power, energy, and the new Russian imperialism című könyvében. Orbán Anita 2008-ban az energiadiverzifikációt sürgette, melynek segítségével Európa csökkentheti kitettségét Oroszország felé, ám az utóbbi évek paradigmaváltásának köszönhetően ez a kijelentése mára teljesen más megvilágításba került. Hamarosan valóban megvalósulhat az Európai Unió teljes leválasztása az orosz energiahordozókról, amely hatással lesz a kontinens gazdaságára.
Kínával kapcsolatban egyelőre nem történt olyan éles irányváltás, mint Oroszország esetében, azonban a kormány többször bírálta a hazánkban működő akkumulátorgyártó-vállalatokat. Hozzá kell tenni, hogy ezeknek a lépéseknek is volt nemzetközi visszhangja. A 36Kr kínai gazdasági-elemző portál szerint „Magyarország csapdát állított a kínai vállalatoknak”. Vonatkozó cikkükben bírálták, hogy a néhány éve kiemelt vendégként fogadott társaságokkal a Tisza-kormány kevésbé együttműködő az előző kabinetnél. A szerző egyenesen úgy fogalmazott, hogy a gyárak
nyilvános vizsgálatok célpontjaivá váltak.
A visegrádi országok és Japán külügyminiszterei 2026. szeptember 1-jén Pozsony mellett találkoztak újra öt év után. A felek az ellátási láncok biztonságáról, a kutatás-fejlesztésről, a Horizon Europe keretében folytatott együttműködésről, a mesterséges intelligencia szabályozásáról és a Nyugat-Balkán integrációjáról egyeztettek.
Orbán Anita Motegi Tosimicu japán külügyminiszterrel egy 15 perces kétoldalú tárgyalást folytatott, amelyen többek között szó volt a két ország gazdasági együttműködéséről, biztonságpolitikai kérdésekről, valamint az agráriumot érintő témákról.
Új beruházás bejelentésére nem került sor, azonban a japán fél adatai szerint Magyarországon körülbelül 200 japán vállalat működik, amelyek mintegy 30 ezer főt foglalkoztatnak.
A japán külügy összesítése alapján 2024-ben a Magyarországon nyilvántartott japán működőtőke állománya megközelítette az 1,8 milliárd eurót. A befektetések legfontosabb területe az autóipar.
A kormány tehát az elmúlt időszakban egyértelműen kijelölte a külpolitikai irányvonalat, amely újraértelmezi a konnektivitás politikáját és elkötelezi magát az európai uniós fősodor mellett. Kérdés azonban, hogy ennek ellenére sikerülhet-e megőrizni Orbán Viktor stratégiájának pozitív hozadékait, illetve hogy valóban megérkezik-e az összes bejelentett uniós forrás.
Hazánk gazdasági és diplomáciai dilemmái tehát nem szűntek meg egy csapásra, valamint külgazdasági csodáról sem beszélhetünk. Jelenleg egy folyamat elején vagyunk. Hamarosan változások jönnek az energiaellátásban és az is kiderül majd, hogy az egyre szorosabban az Európai Unióhoz láncolt Magyarország számára mit hoz az átalakuló világrend, miközben az államszövetség is belső strukturális nehézségekkel küzd.
Napi