BulvárSzerző: blikk 2026. 09. 05. 9 percnyi olvasás
Hat évvel ezelőtt még senki sem gondolta volna, mekkora szükség lesz rájuk. A Vérlovagok ma már nélkülözhetetlen szereplői a hazai sürgősségi vérszállításnak: önkénteseik megkülönböztető jelzést használó autókkal és motorokkal, az idővel versenyt futva juttatják el az életmentő készítményeket a műtőasztalokig. A szervezet történetéről, a civil helytállásról és a közlekedési kultúráról Samók Dáviddal, a Vérlovagokat fenntartó Magyar Mentőszolgálat Alapítvány kurátorával beszélgettünk.
A kezdeményezés története 2018-ra nyúlik vissza, amikor az alapító, Pribil Sándor – másodmagával – motorral megkerülte a Földet.
– Motorosként gondolkozott el 2019-ben azon, hogy – őt idézve – 'Emberi mivoltunkban miben lehetne még gyarapodni?'. Ebben az évben indultak el Ausztráliában az önkéntes motoros vérszállítók, és a közösségi médiában találkozott ezzel a kezdeményezéssel. Ennek nyomán fogalmazódott meg a gondolat, hogy van-e ennek létjogosultsága Magyarországon – idézte fel a kezdeteket Samók Dávid.
A válasz hamar megszületett: nemcsak létjogosultsága, de hatalmas igény is volt a munkájukra. A 2020-as indulás óta a A 2020-as indulásuk óta a Vérlovagok tagjai elképesztő mérföldkőhöz érkeztek.
– Az, hogy mi mindent szállítottunk, ezt így megbecsülni se tudjuk, de az, hogy túl vagyunk a másfél millió kilométeren a különböző vérkészítményekkel, laboratóriumi mintákkal, ez tény. Arra a kérdésre, hogy ezt láttuk-e az induláskor, az őszinte válasz az, hogy nem.
A szervezet tagjai civilben teljesen átlagos életet élnek / Fotó: Vérlovagok
A szervezet tagjai civilben teljesen átlagos életet élnek, a hivatásuk iránti elkötelezettségük azonban egyáltalán nem mindennapi.
– A Vérlovag attól különleges, hogy pont ugyanolyan, mint bárki más. Van köztünk agrárvállalkozó, informatikus, bolti eladó, benzinkúton dolgozó alkalmazott, mindenfajta ember. Egy valami válogatja meg azt, hogy kiből tud Vérlovag lenni: havonta két alkalommal 24 órázni kell. Ez az a gyakoriság, amire azért van szükség, hogy ne essen ki az ember a gyakorlatból.
A szigorú feltételek – mint az 1-es típusú pályaalkalmassági vizsga (PÁV I.), amely a kéklámpás, azaz a megkülönböztető jelzéssel ellátott járművek vezetéséhez szükséges – és a komoly fizikai, valamint mentális terhelés ellenére a segítési szándék óriási. A jelenleg mintegy 50 fős állomány mellett több mint 500 fős várólista halmozódott fel, egy-egy helyre akár 60–100-szoros a túljelentkezés.
A sürgősségi vérszállítás során a másodperceknek is súlya van, a sofőrök mégsem engedhetik meg maguknak, hogy a kapkodás hibákhoz vezessen.
– Nekünk az a feladatunk, hogy biztonságosan és a legrövidebb idő alatt juttassuk el a szállítmányokat. Semmit nem javít vagy könnyít a helyzeten az, ha mi tudjuk, hogy milyen kritikus állapotban lévő embernek visszük az adott vérkészítményt, és mennyire kell rohanni. Ha én tudom, hogy 8 percem van, attól nem tudok gyorsabban odaérni, viszont hatalmas feszültséget és nyomást helyez a sofőrre, ami hibázáshoz vezet– mutatott rá a kurátor.
Az ügyeletben lévő vérlovagok így sokszor csak a kórházba érve szembesülnek azzal, mennyire kiélezett volt a helyzet.
A Vérlovagok ezekkel a motorokkal szállítják az életmentő vért országszerte / Fotó: Vérlovagok
– Amikor felszalad az ember a második emeletre, és ott egy félig nyitott ajtónál a műtős a szó szoros értelmében kitépi az ember kezéből a hűtőládát, szalad be, és annyit látunk, hogy záródik a műtőajtó... akkor tudjuk, hogy ez feltehetően nagyon ki volt centizve.
Ez is érdekelheti
Az elmúlt napok szélsőséges időjárása miatt jelentősen csökkent a véradók száma, ami országos szinten kihívást jelent a vérkészítmények biztosításában. Az Országos Vérellátó Szolgálat és a Magyar Vöröskereszt közös felhívásban kéri a lakosságot, hogy az önkéntes véradók a következő napokban szánjanak időt a véradásra.
A kéklámpás járművek haladását a hazai autósok ma már kifejezetten segítőkészen fogadják, bár a modern kor technológiái új kihívásokat teremtettek a közlekedésben.
– A közlekedési kultúránk nem romlik, hanem javul. Amikor felsejlik a távolból egy sziréna hangja, az autósok automatikusan elkezdik kialakítani a mentősávot – emelte ki Samók Dávid.
A jól szigetelt utasterek, a kocsiban hallgatott műsorok és zene, illetve a gyalogosok zajszűrős fejhallgatói miatt sokszor még a 100 decibellel visító szirénára is nehéz felfigyelni.
– Megdöbbentő felvételeink vannak, ahol szirénával, fényjelzéssel együtt 3 méterre megállunk egy gyalogos előtt, és ő úgy sétál át előttünk, hogy észre sem vesz minket, mert fejhallgatót viselve a telefonjában mélyül el - tette hozzá Samók Dávid.
A Vérlovagok munkája nemcsak a logisztikáról, hanem a társadalmi felelősségvállalásról is szól. A szervezet korábban határozottan kiállt a vérellátási rendszer hiányosságai ellen, ezt követően pedig pozitív változások indultak meg az Országos Vérellátó Szolgálatnál (OVSZ) is.
– Civil kontrollt igenis gyakorolni szeretnénk. Bízunk benne, hogy egy olyan irányba indul el a rendszer, ami valóban beteljesíti az intézmények társadalmi feladatát. Mi nem leszünk elfogultak, de egy dologban kérlelhetetlenek vagyunk: léteznie kell egy tervnek záros határidőn belül, hogy Magyarországon többet busszal, vonattal vagy taxival ne kelljen vért szállítani. Mi a lakosság és a rendszerben dolgozók hangja lettünk. Garantáljuk: ahol nekünk erre lehetőségünk van, a leggyorsabban és legbiztonságosabban eljuttatjuk az életmentő vérkészítményeket oda, ahol szükség van rájuk.
– A Vérlovagok üzenete világos: minket összeköt egy ügy, hiszünk abban, hogy a vérszállítás hazánkban önkéntes alapon megszervezhető – összegezte a Vérlovagok filozófiáját Samók Dávid.
Napi