KülföldSzerző: magyarnemzet 2026. 09. 05. 2 percnyi olvasás
A szivárogtatás jellege és pontossága alapján felmerült a gyanú, hogy nem egy egyszerű sajtóhír-kiszivárogtatásról van szó.
Az amerikai sajtóban olyan részletes, szigorúan titkos dokumentumok jelentek meg, amelyek az Irán elleni fegyveres konfliktus legérzékenyebb pontjait érintették. A nyilvánosságra került adatok nemcsak a
tervezett csapásmérő egységek koordinátáit és a Natanz melletti föld alatti nukleáris komplexum elleni haditerveket tartalmazták, hanem egy olyan belső jelentést is, amely szerint az Egyesült Államok lőszer- és rakétakészletei – különösen a légvédelmet biztosító Patriot légvédelmi rendszerek – kritikusan megcsappantak.
Donald Trump elnök és a nyomozást felügyelő hatóságok azért nyúltak a hadsereg történetében szinte soha nem látott, megalázó eszközhöz, mert a szivárogtatás jellege és pontossága alapján felmerült a gyanú, hogy nem egy egyszerű sajtóhír-kiszivárogtatásról van szó. A nyomozók komoly kockázatként kezelik azt a verziót, hogy a háttérben egy idegen hírszerzésnek dolgozó, magas pozícióban lévő beépített ügynök, vagyis egy kém áll,
aki közvetlenül a döntéshozók asztaláról továbbítja az információkat Teheránnak vagy más rivális nagyhatalmaknak.
A vizsgálat alá vont közel ötven katonai vezető mindegyike közvetlen hozzáféréssel rendelkezett ezekhez a dokumentumokhoz, így a poligráfos tesztek elrendelése gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kormány a legmagasabb rangú tábornokait is potenciális árulóként kezeli.

A belső tisztogatás híre óriási felháborodást keltett, a szakértők szerint a Pentagonon belüli légkör már-már a nyílt lázadáshoz közelít. A tábornokok és a vezérkari tisztek mélyen sértőnek és megalázónak tartják, hogy évtizedes hűséges szolgálat után hazugságvizsgálatra kényszerítik őket, miközben a frontvonalakon harcoló csapatok irányítása teljes összpontosítást igényelne.
Sokan úgy vélik, hogy a vizsgálat valójában egy politikai boszorkányüldözés, amellyel a Fehér Ház a közel-keleti katonai nehézségekről és az ellátási láncok akadozásáról próbálja elterelni a figyelmet a közvélemény előtt.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy az eddig elvégzett poligráfos tesztek során egyetlen magas rangú katonai vezető sem bukott meg, ami két dolgot jelenthet a nyomozóhatóságok számára: vagy az elkövető egy rendkívül profi, a hazugságvizsgáló kijátszására kiképzett ügynök, vagy a szivárgás forrása nem a vezérkar soraiban van, hanem magában a politikai vezetésben, esetleg a Fehér Ház nemzetbiztonsági stábjában.
A tábornokok most már egymással sem mernek megosztani bizalmas információkat, attól tartva, hogy a következő belső jelentés után ők maguk válnak az első számú gyanúsítottá, ami derékba törheti a karrierjüket.

Miközben a Pentagon épületében a belső elhárítás ügynökei az irodákat és a számítógépes hálózatokat világítják át, a Közel-Keleten a konfliktus nem csillapodik. A döntéshozatali lánc látványosan lelassult, mivel minden egyes parancsot és haditervet többszörösen ellenőrizni kell, mielőtt eljuttatják a végrehajtó egységekhez. Márpedig idő az egyáltalán nincs a Közel-Keleten, mivel percek alatt kell bizonyos döntéseket meghozni.
A szövetségesek szintén aggodalommal figyelik a Washingtonban zajló eseményeket, mivel az amerikai hírszerzési adatok biztonsága a globális védelmi rendszer alapját képezi. Kormányzati tisztviselők arra hívták fel a figyelmet, hogy ha a Pentagon legfelső szintje sem képes megvédeni a saját titkait, a nemzetközi partnerek kétszer is meggondolják majd, hogy milyen információkat osztanak meg az Egyesült Államokkal, ami katasztrofális következményekkel járhat a terrorizmus elleni küzdelemben és a nemzetközi biztonsági együttműködésekben.