GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 05. 4 percnyi olvasás
Megérezték a vérszagot déli szomszédunkban.
Magyar Péter magyar és Andrej Plenkovic horvát kormányfő első alkalommal jelezte, hogy konkrét tárgyalások indulhatnak a két ország között az évtizedek óta rendezetlen Mol-INA-ügy lezárása érdekében – írja a horvát Tportal. Mint ismert, a két miniszterelnök augusztus 31-én találkozott egymással a szlovéniai Bledben tartott stratégiai fórumon.
Mindkét fél úgy látja, hogy az energiaszektor körüli konfliktus jelentősen rontotta a magyar–horvát kapcsolatokat, amelyek gazdasági, turisztikai és energetikai szempontból jóval szorosabbak lehetnének - teszi hozzá a portál.
A Tportal ezután idézi Magyar Pétert, aki szerint természetes módon minden ország a saját nemzeti érdekeit védi, ugyanakkor most lehetőség nyílik egy új korszak megnyitására a kétoldalú kapcsolatokban.
Az internetes lap felidézte, hogy Magyar korábban úgy nyilatkozott:
a Horvátországgal való kapcsolatok romlása elődje, Orbán Viktor történelmi bűne volt.
Plenković kiemelte, az INA és a Mol közötti konfliktus mesterséges korlátot jelentett a két ország együttműködésében, ezért most arra kell törekedni, hogy ezt a kérdést véglegesen rendezzék. A helyzet ugyanakkor rendkívül összetett – írja a lap.
Az Orbán-kormány éveken át következetesen védte a Mol érdekeit. Magyarország nem volt hajlandó tárgyalni az INA esetleges horvát visszavásárlásáról, kiállt a korrupciós vádak miatt európai elfogatóparanccsal körözött Hernádi Zsolt mellett, és a horvát fél szerint több olyan döntést hozott, amely gyengítette az INA önállóságát.
A bledi találkozón Magyar Péter is elkerülte Hernádi kiadatásának kérdését
– teszi hozzá a portál.
A cikk a horvát sérelmeket részletezve, sorolja:
A horvát közvéleményben elterjedt vélemény szerint gyakorlatilag egy gyufaszálat sem vehetnek Budapest jóváhagyása nélkül.
Horvátország ezzel párhuzamosan nemzetközi választottbírósági eljárásokkal próbálta érdekeit érvényesíteni, többnyire korlátozott sikerrel. Plenković kormánya korábban még az INA-részvények visszavásárlását is felvetette, de erre végül nem került sor. A horvát pozíciót ugyanakkor az elmúlt évek geopolitikai változásai némileg erősítették, különösen a JANAF olajvezeték stratégiai jelentőségének növekedése miatt. A konfliktus következtében a magyar vállalatok nehezebben tudtak jelentős befektetéseket végrehajtani Horvátországban.
Itt azért meg kell állni egy pillanatra, hiszen meglehetősen eufemisztikus kifejezés, hogy Horvátország korlátozott sikerrel érvényesítette érdekeit a nemzetközi választottbíróságokon. Az igazság ugyanis az, hogy
déli szomszédunk az összes Mol ellen indított perét elveszítette, és jelenleg 286 millió dollárral, vagyis nagyjából 100 milliárd forinttal tartozik a magyar olajtársaságnak.
Az INA horvát visszavásárlásáról pedig a Mol dönthet, amely korábban azt nyilatkozta, hogy az INA nem eladó, de piaci alapon, megfelelő áron és a befektetéseik megtérülése mellett hajlandó lenne tárgyalni a kivonulásról.
A cikkben megszólaltatják Davor Sternt, Horvátország korábbi gazdasági miniszterét is. Az INA egykori vezérigazgatója kifejezetten pozitív fejleménynek tartja a tárgyalások lehetőségét. Szerinte Horvátország részéről mindig megvolt a párbeszédre való hajlandóság, amelyet korábban a magyar fél elutasított.
Úgy véli, hogy a mostani egyeztetések sikerének kulcsa az alapos előkészítés lesz. Javaslata szerint vissza kell térni a 2003-as eredeti szerződéshez, részletesen meg kell vizsgálni annak esetleges megsértéseit, és különösen az INA irányítási jogainak kérdését kell újragondolni. Hangsúlyozta, hogy a korábbiaknál professzionálisabb szakértői csapatra van szükség, mert az ügy túlmutat a napi politikán, és komoly gazdasági, energetikai és tulajdonosi kérdéseket érint.
Stern ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a tárgyalásokat új konstellációba helyezi, hogy a Mol megszerezheti a szerb NIS olajtársaságot.
„Ebben az esetben az INA egy nagy ipari komplexum részévé válna, amelynek egyik vállalata egy olyan országból származik, amellyel komoly súrlódások vannak köztünk. Egy másik változó, amelyen gondolkodnunk kell, a JANAF helyzete és jövője. Mindenesetre a tárgyalások kapuja nyitva áll, és most nagyon komolyan és felelősségteljesen kell hozzáállnunk” – teszi hozzá Štern.
Stern szerint Horvátországnak nem feltétlenül kell ragaszkodnia az INA-ban való tulajdonláshoz, mivel a jelenlegi geopolitikai körülmények között a tulajdonlás napról napra relatívvá válik.
Lehetőség van az INA vagyonának szétválasztására és felosztására, egy másik lehetőség a horvát INA-részvények MOL-részvényekké alakítása, hogy a nyereséget megfelelően és igazságosan osszák el, és az is lehetséges, hogy maga az INA tulajdonjoga is végre tisztázódik, mert tudjuk, hogy néhány kulcsfontosságú részvényszázalék tulajdonosai letéti számlák mögött rejtőznek
– mondja a volt INA-vezér Stern szerint az INA jelenlegi formájában nem rendelkezik különleges perspektívával, de a vagyon esetleges felosztásával és a rijekai finomító teljes horvát tulajdonba való visszatérésével ez logikus lenne, különösen az olaj- és származékpiacon uralkodó, valójában spekulatív viszonyok között. „Tehát, ha egy „új INA” ilyen módon alakulna, és ha az a vállalat új energiatermelési formákkal kezdene foglalkozni, akkor lennének módok és lehetőségek arra, hogy ez egy indokolt vállalkozás legyen” – mondja.
Ebben az összefüggésben – teszi hozzá – figyelemmel kell kísérni a Magyarország és Szerbia közötti olajvezeték bejelentett építésének alakulását, bár Orbán veresége után csak az egyik fél, Szerbia foglalkozik komolyan ezzel a beruházással. „Ez minden bizonnyal nem lenne kedvező a JANAF számára, de a tény az, hogy – még ha meg is épülne – ez az olajvezeték nem lenne elegendő Szerbia teljes olajszükségletének kielégítésére. Meg kell jegyezni, hogy a magas környezetvédelmi előírások miatt az új olajvezetékek építése számos nehézségbe és ellenállásba ütközik világszerte, így nem lehetetlen, hogy ilyen típusú ellenállással itt is találkozunk, és sok múlik az Európai Unió és a tágabb nemzetközi közösség döntésén az orosz olajszállítmányok elfogadhatóságáról” – összegzi Stern.
Napi