A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében megállapította, hogy jogellenesen és az egyenlő bánásmód elvét megsértve bocsátották el a Magyar Állami Operaház azon dolgozóit, akik 2024-ben sztrájkoltak. A hat érintett közül öt volt szakszervezeti tag esetében a bíróság elrendelte a munkaviszony visszaállítását, az elmaradt bérek kifizetését és kártérítés megítélését is.

Az intézmény a felmondásokat hivatalosan az Erkel Színház bezárásával és pénzügyi nehézségekkel indokolta, ám a bírósági eljárás során ennek ellenkezője derült ki: az Operaház 2025-ben 2,1 milliárd forintos többlettel zárt. Svantek Anna Mária hegedűművész, az egyik elbocsátott szakszervezeti tag szerint a döntés hátterében inkább megtorlás állhatott, Ókovács Szilveszter igazgató személyes sértésként élhette meg a sztrájkot.

A hegedűművész az ATV-nek beszámolt arról is, milyen nehéz évet zárt maga mögött: az elbocsátás idején épp eladta nógrádi otthonát, majd egyedülálló anyaként munkanélkülivé vált. Elmondása szerint a Munkaügyi Központ egyetlen felajánlott munkalehetősége egy börtönőri állás volt. Azóta azonban új életet épített: zeneiskolában tanít, és ősztől a Kisképző szépmíves festő képzésére is beiratkozik. 

42 év hegedülés után a semmibe kerültem, a több évtizedes szakmai gyakorlatomat dobták ki egy ajánlott levélben. A munkaügyi központ egy darab felajánlott munkalehetősége egy börtönőri állás volt

– idézte fel a hegedűművész. 

Bár a bíróság minden pontban a felpereseknek adott igazat, az ügy még nem zárult le, mert az állami fenntartású intézmény várhatóan fellebbez, így az ítélet még nem jogerős. A hegedűművész szerint az operajátszás hiányzik neki, de a vezetői bánásmód és a megtorlás nem, és bízik benne, hogy a jövőben nem fordulhat elő hasonló eset az Operaházban.

Mint megírtuk, az Operaház nem is fogadta el a bíróság ítéletét, fellebbezéssel élnek, amelyről pénteken egy nyilatkozatot adtak ki. Közleményük szerint az intézmény tudomásul veszi a Fővárosi Törvényszék szóban kihirdetett döntését, annak indokolásával azonban nem ért egyet. Az Opera megítélése szerint az elsőfokú döntés nem értékelte megfelelően az intézmény művészeti kapacitásigényének változását, és abból indult ki, hogy az állami fenntartás önmagában kizárja az olyan finanszírozási nehézségeket, amelyek létszámcsökkentést tehetnek indokolttá.

Álláspontjuk szerint a 2024-2025-ben végrehajtott létszámgazdálkodási intézkedések valós működési, művészeti és gazdasági okokon alapultak és egy szélesebb körű hatékonyságnövelő program részét képezték. „A minimális mértékű létszámcsökkentésben érintett munkatársak a hatályos munkajogi szabályok alapján, illetve az akkor még alkalmazandó közalkalmazotti törvény szerinti, magasabb mértékű juttatásban részesültek” – tették hozzá.

(Borítókép: A Magyar Állami Operaház épülete 2026. április 21-én. Fotó: Purger Tamás /MTI)